Jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt kényszerítésben
Jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítésben Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék, és megrovásban részesítette őket.
Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.
A hangfelvétel ügyében egyszer már folyt büntetőeljárás: abban Dávid és Herényi mellett vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.
A személyes adattal visszaélés miatt indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában, 2013 januárjában azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.
A megismételt eljárásban azonban - a törvényszék utasítására - különválasztották Szilvásy György, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét, és a két MDF-es politikust már kényszerítéssel vádolták meg. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly szeptemberben a PKKB bűnösnek mondta ki a két politikust és megrovásban részesítette őket.
A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó - Almássy Kornél barátja, tanácsadója - felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges.
Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy "poloskátlanítani" kellene Almássy házát. A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt.
Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben "belekeverik" a titkosszolgálati botrányba.
Ezt követően Dávid Ibolya is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi-Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől.
Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, a védők felmenésért. A Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott másodfokú tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt mondta, az elsőfokú ítélet nem azokkal foglalkozott, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték.
Mint mondta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és kérte a vádlottak felmentését, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Helmeczy László, a tárgyaláson megjelent Herényi Károly ügyvédje is arról beszélt, az ügy valódi sértettje Dávid Ibolya, és hangsúlyozta, Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, "nem csinált semmit".
Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt.
A Fővárosi Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A bíróság szerint az elsőfokú bíróság megfelelően felderítette a tényállást, és abból megalapozottan vont le következtetést a vádlottak bűnösségére. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly miatt vetődött fel Almássy tanácsadóiban, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A bíróság szerint egyértelmű az is, hogy a vádlottak közvetítők útján fejtették ki a fenyegető magatartást.
A bíróság hangsúlyozta: elismert közérdek fűződik a pártok demokratikus működéséhez, ezért nem kifogásolható, ha a politika résztvevői az őket ért sérelemmel a nyilvánossághoz fordulnak. Azonban - mint ahogy itt is - ha a jogsérelmet arra is felhasználják, hogy a saját személyes érdekeit is érvényesítsék, akkor számolniuk kell a büntetőjogi felelősségre vonással.
A bíróság szerint a vádlottak túlléptek a közérdek érvényesítésén és "a jogellenesség talajára tévedtek" amikor egyéni érdekeket érvényesítettek, meg nem engedett módon. A bírósági tárgyalást követően Herényi Károly újságíróknak arról beszélt, az ítéletnek semmi köze az igazsághoz, és megítélése szerint már a vádak is hamisak voltak, ezért csak rossz ítélet születhetett.
Mint mondta, az ügynek az a tanulsága, hogy minden magyar állampolgár retteghet, ha egy tudomására jutott bűnüggyel a nyilvánossághoz fordul, mert őt fogják meghurcolni.
(Forrás: MTI)
Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.A hangfelvétel ügyében egyszer már folyt büntetőeljárás: abban Dávid és Herényi mellett vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.
A személyes adattal visszaélés miatt indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában, 2013 januárjában azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.
A megismételt eljárásban azonban - a törvényszék utasítására - különválasztották Szilvásy György, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét, és a két MDF-es politikust már kényszerítéssel vádolták meg. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly szeptemberben a PKKB bűnösnek mondta ki a két politikust és megrovásban részesítette őket.
A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó - Almássy Kornél barátja, tanácsadója - felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges.
Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy "poloskátlanítani" kellene Almássy házát. A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt.
Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben "belekeverik" a titkosszolgálati botrányba.
Ezt követően Dávid Ibolya is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi-Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől.
Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, a védők felmenésért. A Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott másodfokú tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt mondta, az elsőfokú ítélet nem azokkal foglalkozott, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték.
Mint mondta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és kérte a vádlottak felmentését, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Helmeczy László, a tárgyaláson megjelent Herényi Károly ügyvédje is arról beszélt, az ügy valódi sértettje Dávid Ibolya, és hangsúlyozta, Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, "nem csinált semmit".
Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt.
A Fővárosi Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A bíróság szerint az elsőfokú bíróság megfelelően felderítette a tényállást, és abból megalapozottan vont le következtetést a vádlottak bűnösségére. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly miatt vetődött fel Almássy tanácsadóiban, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A bíróság szerint egyértelmű az is, hogy a vádlottak közvetítők útján fejtették ki a fenyegető magatartást.
A bíróság hangsúlyozta: elismert közérdek fűződik a pártok demokratikus működéséhez, ezért nem kifogásolható, ha a politika résztvevői az őket ért sérelemmel a nyilvánossághoz fordulnak. Azonban - mint ahogy itt is - ha a jogsérelmet arra is felhasználják, hogy a saját személyes érdekeit is érvényesítsék, akkor számolniuk kell a büntetőjogi felelősségre vonással.
A bíróság szerint a vádlottak túlléptek a közérdek érvényesítésén és "a jogellenesség talajára tévedtek" amikor egyéni érdekeket érvényesítettek, meg nem engedett módon. A bírósági tárgyalást követően Herényi Károly újságíróknak arról beszélt, az ítéletnek semmi köze az igazsághoz, és megítélése szerint már a vádak is hamisak voltak, ezért csak rossz ítélet születhetett.
Mint mondta, az ügynek az a tanulsága, hogy minden magyar állampolgár retteghet, ha egy tudomására jutott bűnüggyel a nyilvánossághoz fordul, mert őt fogják meghurcolni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások