Jogerősen letöltendő börtönre ítélték a sukorói telekcsere két vádlottját
Három, illetve két es fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet jogerős.
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet.
A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King's City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak.
A megbeszélésről készült emlékeztető szerint azon a kormányt képviselte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, továbbá Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Markó Andrea pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, akit az eljárásban megvádoltak, majd jogerősen felmentettek a bíróságok. Gyurcsány Ferenc és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, annak ellenére, hogy tanúként ezt állította a megbeszélés több résztvevője - mutatott rá a Kúria.
A beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemelté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben. A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék - ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele - kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.
A Kúria elutasította azt a felvetést, hogy a csereügyletet egy nagyobb projekt, gazdasági eseménysorozat egyik részelemének kellene tekinteni, ahol az egész projekt eredményessége, az előnyök és hátrányok egybevetése számít, nem pusztán az egyik mozzanat, ez esetben a telekcsere. A Kúria leszögezte, hogy a csereügylet semmilyen igazolt kapcsolatban nem állt a tervezett kaszinóberuházással. Szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ezt a szerződést jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria kifejtette: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen állami szervnél kötelezettségek huzamosabb ideig tartó, sorozatos megszegése történt, a kárérték pedig messze meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény.
A Császy Zsolt esetében valótlan tartalmú értékbecslés felhasználása miatt korábban még a vádban szereplő közokirat-hamisítás kapcsán a Kúria megjegyezte: nem lett volna akadálya e bűncselekmény miatt sem a bűnösség kimondásának, ha a másodfokú eljárásban az ügyészség fellebbezett volna a tábla erre vonatkozó felmentő rendelkezése ellen.
Az ítélethirdetést követően a védők arról beszéltek: az írásba foglalt határozat tanulmányozása után lehet eldönteni, indokolt-e rendkívüli perorvoslattal élni, hogy a Kúria egy másik tanácsa még egyszer megvizsgálja az ügyet. Tátra Miklós és Császy Zsolt a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
(Forrás: MTI)
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.
Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben ügyészi fellebbezés nyomán kerülhetett sor harmadfokú eljárásra, amelynek második tárgyalásán, csütörtökön hirdette ki jogerős ítéletét a Kúria.
Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet.
A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King's City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak.
A megbeszélésről készült emlékeztető szerint azon a kormányt képviselte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, továbbá Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Markó Andrea pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, akit az eljárásban megvádoltak, majd jogerősen felmentettek a bíróságok. Gyurcsány Ferenc és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, annak ellenére, hogy tanúként ezt állította a megbeszélés több résztvevője - mutatott rá a Kúria.
A beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemelté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben. A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék - ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele - kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.
A Kúria elutasította azt a felvetést, hogy a csereügyletet egy nagyobb projekt, gazdasági eseménysorozat egyik részelemének kellene tekinteni, ahol az egész projekt eredményessége, az előnyök és hátrányok egybevetése számít, nem pusztán az egyik mozzanat, ez esetben a telekcsere. A Kúria leszögezte, hogy a csereügylet semmilyen igazolt kapcsolatban nem állt a tervezett kaszinóberuházással. Szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ezt a szerződést jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria kifejtette: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen állami szervnél kötelezettségek huzamosabb ideig tartó, sorozatos megszegése történt, a kárérték pedig messze meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény.
A Császy Zsolt esetében valótlan tartalmú értékbecslés felhasználása miatt korábban még a vádban szereplő közokirat-hamisítás kapcsán a Kúria megjegyezte: nem lett volna akadálya e bűncselekmény miatt sem a bűnösség kimondásának, ha a másodfokú eljárásban az ügyészség fellebbezett volna a tábla erre vonatkozó felmentő rendelkezése ellen.
Az ítélethirdetést követően a védők arról beszéltek: az írásba foglalt határozat tanulmányozása után lehet eldönteni, indokolt-e rendkívüli perorvoslattal élni, hogy a Kúria egy másik tanácsa még egyszer megvizsgálja az ügyet. Tátra Miklós és Császy Zsolt a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások