Jogerősen letöltendő börtönre ítélték a sukorói telekcsere két vádlottját
Három, illetve két es fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet jogerős.
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben ügyészi fellebbezés nyomán kerülhetett sor harmadfokú eljárásra, amelynek második tárgyalásán, csütörtökön hirdette ki jogerős ítéletét a Kúria.
Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet.
A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King's City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak.
A megbeszélésről készült emlékeztető szerint azon a kormányt képviselte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, továbbá Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Markó Andrea pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, akit az eljárásban megvádoltak, majd jogerősen felmentettek a bíróságok. Gyurcsány Ferenc és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, annak ellenére, hogy tanúként ezt állította a megbeszélés több résztvevője - mutatott rá a Kúria.
A beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemelté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben. A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék - ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele - kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.
A Kúria elutasította azt a felvetést, hogy a csereügyletet egy nagyobb projekt, gazdasági eseménysorozat egyik részelemének kellene tekinteni, ahol az egész projekt eredményessége, az előnyök és hátrányok egybevetése számít, nem pusztán az egyik mozzanat, ez esetben a telekcsere. A Kúria leszögezte, hogy a csereügylet semmilyen igazolt kapcsolatban nem állt a tervezett kaszinóberuházással. Szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ezt a szerződést jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria kifejtette: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen állami szervnél kötelezettségek huzamosabb ideig tartó, sorozatos megszegése történt, a kárérték pedig messze meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény.
A Császy Zsolt esetében valótlan tartalmú értékbecslés felhasználása miatt korábban még a vádban szereplő közokirat-hamisítás kapcsán a Kúria megjegyezte: nem lett volna akadálya e bűncselekmény miatt sem a bűnösség kimondásának, ha a másodfokú eljárásban az ügyészség fellebbezett volna a tábla erre vonatkozó felmentő rendelkezése ellen.
Az ítélethirdetést követően a védők arról beszéltek: az írásba foglalt határozat tanulmányozása után lehet eldönteni, indokolt-e rendkívüli perorvoslattal élni, hogy a Kúria egy másik tanácsa még egyszer megvizsgálja az ügyet. Tátra Miklós és Császy Zsolt a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
(Forrás: MTI)
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.
Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet.
A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King's City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak.
A megbeszélésről készült emlékeztető szerint azon a kormányt képviselte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, továbbá Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Markó Andrea pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, akit az eljárásban megvádoltak, majd jogerősen felmentettek a bíróságok. Gyurcsány Ferenc és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, annak ellenére, hogy tanúként ezt állította a megbeszélés több résztvevője - mutatott rá a Kúria.
A beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemelté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben. A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék - ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele - kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.
A Kúria elutasította azt a felvetést, hogy a csereügyletet egy nagyobb projekt, gazdasági eseménysorozat egyik részelemének kellene tekinteni, ahol az egész projekt eredményessége, az előnyök és hátrányok egybevetése számít, nem pusztán az egyik mozzanat, ez esetben a telekcsere. A Kúria leszögezte, hogy a csereügylet semmilyen igazolt kapcsolatban nem állt a tervezett kaszinóberuházással. Szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ezt a szerződést jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria kifejtette: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen állami szervnél kötelezettségek huzamosabb ideig tartó, sorozatos megszegése történt, a kárérték pedig messze meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény.
A Császy Zsolt esetében valótlan tartalmú értékbecslés felhasználása miatt korábban még a vádban szereplő közokirat-hamisítás kapcsán a Kúria megjegyezte: nem lett volna akadálya e bűncselekmény miatt sem a bűnösség kimondásának, ha a másodfokú eljárásban az ügyészség fellebbezett volna a tábla erre vonatkozó felmentő rendelkezése ellen.
Az ítélethirdetést követően a védők arról beszéltek: az írásba foglalt határozat tanulmányozása után lehet eldönteni, indokolt-e rendkívüli perorvoslattal élni, hogy a Kúria egy másik tanácsa még egyszer megvizsgálja az ügyet. Tátra Miklós és Császy Zsolt a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások