Kárpát-medencei Autonómia Tanács: a magyarok másodrendű állampolgárok a környező országokban (2. rész)
A számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban másodrendű állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben védtelenek - állapította meg a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) felmérése, amelynek eredményét szombaton ismertették Budapesten.
A KMAT kétnapos ülést tartott Budapesten, az ülést követő sajtótájékoztatón Tőkés László, a szervezet most újraválasztott elnöke felidézte: a tanács 2004-ben alakult meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómia-törekvéseinek támogatására. A tanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét.
Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta, a felmérés szerint megállapítható, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket.
A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül, ahogyan a nemzeti közösségek független és demokratikus működésének biztosítását is alacsonyra értékelték a válaszadók.
Mint mondta, a felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, de kielégítő a nemzeti közösségek joga is a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz.
A kutatás szerint a nemzeti közösségek számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az oktatáshoz való jog érvényesül.
Kifejtette, hogy a nemzeti közösségeink tagjai nem csak a közjogi területen, hanem az oktatásban is diszkriminálva vannak, magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni.
Azt is megállapították, hogy a magyar nemzeti közösség kultúráját, történelmét nem megfelelően tanítják, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.
A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.
A felmérés részleteiről Bedő Árpád elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke a felmérés eredményéről azt mondta, Horvátország a háború után küzdött a nemzetközi elismerésért, ezért az alkotmányban minden jogot megadott a kisebbségeknek. Azonban - mint mondta - ez nem elég, mert már olyan kevesen vannak a magyar közösség tagjai, hogy nem minden esetben élnek ezekkel a lehetőségekkel.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs azt emelte ki, hogy Székelyföldön épp a közigazgatási rendszer átalakítása ellen küzdenek, amely Székelyföldet egy nagyobb régióba szervezné át, ezzel veszélyeztetve az ott élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, a felmérésből az tűnik ki, hogy bár az általános emberi jogokhoz való jogokat - amelyekre, mint mondta, mindig is érzékenyebb volta nemzetközi közvélemény - inkább garantálják az államok, mint az autonómiához és önrendelkezéshez való jogot.
Kőrösi Ildikó, a felvidéki Magyar Közösség Pártja alelnöke szerint a ország közigazgatási rendszere és a hiányos törvényi szabályozás az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok helyzete az egyik legrosszabb a vizsgált országok közül.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Ukrajnában ugyan széles körűen garantáltak a kisebbségi jogok, de ezeket a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni. Hozzátette: a közigazgatási rendszer átalakításakor arra törekednek, hogy kialakítsanak egy magyar járást, amely akár alapja is lehet egy majdani magyar tankerületnek.
Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviseletében arról beszélt, a jelenlegi szerb vezetők hamis adatokat közölnek az ottani magyarok lélekszámáról. Kiss Igor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében pedig jelezte, a monitoring eredményét nemzetközi szervezetekhez is eljuttatják.
(Forrás: MTI)
A KMAT kétnapos ülést tartott Budapesten, az ülést követő sajtótájékoztatón Tőkés László, a szervezet most újraválasztott elnöke felidézte: a tanács 2004-ben alakult meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómia-törekvéseinek támogatására. A tanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét.Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta, a felmérés szerint megállapítható, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek.
A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül, ahogyan a nemzeti közösségek független és demokratikus működésének biztosítását is alacsonyra értékelték a válaszadók.
Mint mondta, a felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, de kielégítő a nemzeti közösségek joga is a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz.
A kutatás szerint a nemzeti közösségek számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az oktatáshoz való jog érvényesül.
Kifejtette, hogy a nemzeti közösségeink tagjai nem csak a közjogi területen, hanem az oktatásban is diszkriminálva vannak, magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni.
Azt is megállapították, hogy a magyar nemzeti közösség kultúráját, történelmét nem megfelelően tanítják, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.
A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.
A felmérés részleteiről Bedő Árpád elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke a felmérés eredményéről azt mondta, Horvátország a háború után küzdött a nemzetközi elismerésért, ezért az alkotmányban minden jogot megadott a kisebbségeknek. Azonban - mint mondta - ez nem elég, mert már olyan kevesen vannak a magyar közösség tagjai, hogy nem minden esetben élnek ezekkel a lehetőségekkel.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs azt emelte ki, hogy Székelyföldön épp a közigazgatási rendszer átalakítása ellen küzdenek, amely Székelyföldet egy nagyobb régióba szervezné át, ezzel veszélyeztetve az ott élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, a felmérésből az tűnik ki, hogy bár az általános emberi jogokhoz való jogokat - amelyekre, mint mondta, mindig is érzékenyebb volta nemzetközi közvélemény - inkább garantálják az államok, mint az autonómiához és önrendelkezéshez való jogot.
Kőrösi Ildikó, a felvidéki Magyar Közösség Pártja alelnöke szerint a ország közigazgatási rendszere és a hiányos törvényi szabályozás az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok helyzete az egyik legrosszabb a vizsgált országok közül.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Ukrajnában ugyan széles körűen garantáltak a kisebbségi jogok, de ezeket a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni. Hozzátette: a közigazgatási rendszer átalakításakor arra törekednek, hogy kialakítsanak egy magyar járást, amely akár alapja is lehet egy majdani magyar tankerületnek.
Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviseletében arról beszélt, a jelenlegi szerb vezetők hamis adatokat közölnek az ottani magyarok lélekszámáról. Kiss Igor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében pedig jelezte, a monitoring eredményét nemzetközi szervezetekhez is eljuttatják.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások