Kocsis Máté: nem szavaz nyár előtt az Országgyűlés az átláthatósági törvényről
Leveszik az átláthatósági törvényt a törvényalkotási bizottság csütörtöki napirendjéről, és nem szavaz róla az Országgyűlés nyár előtt - mondta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Indexnek.
Kocsis Máté jelezte: a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a szuverenitás védelmére jogi eszközöket kell alkalmazni, de még vita van azok konkrét formájáról. Közölte, hogy a vitatott átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.
A frakcióvezető az Indexnek elmondta azt is: nagyon sok javaslat érkezett az elmúlt hetekben a törvényjavaslathoz. Javarészt a frakción belülről, de a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesületétől is. Kocsis Máté úgy fogalmazott: ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni. Ezért a csütörtöki törvényalkotási bizottsági ülés napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt, és nem hoznak döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés, ősszel folytatják a tárgyalását - közölte.
Kocsis Máté hangsúlyozta: a Fidesz-frakció szerint elsősorban azokkal a javaslatokkal érdemes érdemben foglalkozni, amelyeket szakmai szervezetek fogalmaztak meg, nem pedig azoktól származnak, akik közvetlenül érintettek lehetnek a készülő jogszabályban.
Mint mondta, ez utóbbi kategóriába azok a külföldről finanszírozott szervezetek, álcivil csoportok és médiaszereplők tartoznak, amelyek a törvény hatálya alá esnének.
Szerinte ezek a szereplők többnyire nem konstruktív javaslatokat küldtek, hanem személyeskedő kritikákat fogalmaztak meg. Ezt ugyan érthetőnek nevezte, de úgy véli, ezek a vélemények a jogalkotási folyamatban nem vehetők figyelembe.
A frakcióvezető elmondta: a Fidesz úgy látja helyesnek, ha az előterjesztésről szóló egyeztetések nyáron folytatódnak, és csak ősszel tárgyalja a konkrét javaslatot a parlament.
Kocsis Máté emlékeztetett az ukrán kémügyként elhíresült esetre, amely szerinte jól példázza, miért van szükség a szuverenitás védelmére. Mint mondta, az ügy egyik mellékszála volt, hogy az ukrán propaganda olyan hamisított felvételeket terjesztett - köztük Magyarországon is elérhető anyagokat -, amelyek azt a hamis látszatot keltették, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen.
Ugyanakkor ez teljes mértékben elrugaszkodik a valóságtól, és rávilágít arra, hogy dezinformációs kampányok igenis zajlanak az ország ellen - hangsúlyozta. Kocsis Máté úgy látja, a dezinformációs törekvések nyomai nemcsak külföldön, hanem a magyar sajtó egyes szegmenseiben is megjelennek. Szerinte ezért a szuverenitás kérdése nemcsak elvi, hosszú távú ügy, hanem nagyon is aktuális probléma.
Miközben a szuverenitásvédelem hosszabb távon meghatározó kérdés, és fontos tisztázni, milyen eszközökkel lehet fellépni ellene, addig Magyarországot jelenleg egy sokkal közvetlenebb fenyegetés is éri - az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó dezinformációs kampányok formájában. A frakcióvezető szerint valószínűleg ezt a két szálat külön is kell majd kezelni.
A közélet átláthatóságáról szóló, kormánypárti képviselők által jegyzett indítvány szerint a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg.
"A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, valamint a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek" - idézte fel az Index szerdai cikke.
(Forrás: MTI)
Kocsis Máté jelezte: a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a szuverenitás védelmére jogi eszközöket kell alkalmazni, de még vita van azok konkrét formájáról. Közölte, hogy a vitatott átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.A frakcióvezető az Indexnek elmondta azt is: nagyon sok javaslat érkezett az elmúlt hetekben a törvényjavaslathoz. Javarészt a frakción belülről, de a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesületétől is. Kocsis Máté úgy fogalmazott: ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni.
Kocsis Máté hangsúlyozta: a Fidesz-frakció szerint elsősorban azokkal a javaslatokkal érdemes érdemben foglalkozni, amelyeket szakmai szervezetek fogalmaztak meg, nem pedig azoktól származnak, akik közvetlenül érintettek lehetnek a készülő jogszabályban.
Mint mondta, ez utóbbi kategóriába azok a külföldről finanszírozott szervezetek, álcivil csoportok és médiaszereplők tartoznak, amelyek a törvény hatálya alá esnének.
Szerinte ezek a szereplők többnyire nem konstruktív javaslatokat küldtek, hanem személyeskedő kritikákat fogalmaztak meg. Ezt ugyan érthetőnek nevezte, de úgy véli, ezek a vélemények a jogalkotási folyamatban nem vehetők figyelembe.
A frakcióvezető elmondta: a Fidesz úgy látja helyesnek, ha az előterjesztésről szóló egyeztetések nyáron folytatódnak, és csak ősszel tárgyalja a konkrét javaslatot a parlament.
Kocsis Máté emlékeztetett az ukrán kémügyként elhíresült esetre, amely szerinte jól példázza, miért van szükség a szuverenitás védelmére. Mint mondta, az ügy egyik mellékszála volt, hogy az ukrán propaganda olyan hamisított felvételeket terjesztett - köztük Magyarországon is elérhető anyagokat -, amelyek azt a hamis látszatot keltették, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen.
Ugyanakkor ez teljes mértékben elrugaszkodik a valóságtól, és rávilágít arra, hogy dezinformációs kampányok igenis zajlanak az ország ellen - hangsúlyozta. Kocsis Máté úgy látja, a dezinformációs törekvések nyomai nemcsak külföldön, hanem a magyar sajtó egyes szegmenseiben is megjelennek. Szerinte ezért a szuverenitás kérdése nemcsak elvi, hosszú távú ügy, hanem nagyon is aktuális probléma.
Miközben a szuverenitásvédelem hosszabb távon meghatározó kérdés, és fontos tisztázni, milyen eszközökkel lehet fellépni ellene, addig Magyarországot jelenleg egy sokkal közvetlenebb fenyegetés is éri - az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó dezinformációs kampányok formájában. A frakcióvezető szerint valószínűleg ezt a két szálat külön is kell majd kezelni.
A közélet átláthatóságáról szóló, kormánypárti képviselők által jegyzett indítvány szerint a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg.
"A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, valamint a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek" - idézte fel az Index szerdai cikke.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások