Kontrát Károly: másfélszeresére nőtt a fogvatartottak száma 2008-hoz képest
Másfélszeresére nőtt a fogvatartottak száma a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben 2008-hoz képest - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár A magyar reformok működnek - Több bűnöző a börtönökben című tájékoztatóján azzal indokolta a fogvatartottak számának emelkedését, hogy a liberális büntetőpolitika nem vált be, ezért az elmúlt években többször szigorítani kellett a büntető törvénykönyvet. Ennek következtében szigorúbbak, hosszabb tartamúak lettek a szabadságvesztés-büntetések.
Kontrát Károly úgy fogalmazott: "amíg a szocialisták idején a börtönöket, most a bűnözőket zárják be". Hangsúlyozta: a társadalom jogos igénye, hogy a fogvatartottak dolgozzanak és járuljanak hozzá fogva tartásuk költségeihez.
Szólt arról is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek maguk gondoskodnak a fogvatartottak élelmezéséről, de a zárkák ajtaját, ágyakat is készítenek a fogvatartottak, illetve külső megrendelésre is dolgoznak, például a rendészeti szerveknek.
Kontrát Károly szerint a szigorúbb törvények következtében az emberek nagyobb biztonságban vannak.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ismertette: a 13 736 férőhelyre jelenleg 17 500-17 700 fogvatartott jut, 2019-ig új börtönök építésével és belső fejlesztéssel 6 ezres férőhelybővítést terveznek.
Egy ezer, és nyolc 500 férőhelyes új börtönt építenek, illetve további ezer férőhelyes bővítést hajtanak végre. Az altábornagy felidézte: az intézetek bezárása és az elmaradt fejlesztések miatt 2008-tól folyamatosan nőtt az intézetekben elhelyezettek száma, 2010-től dinamikusan, így a múlt évben a számuk meghaladta a 18 200-at.
Előrevetítette: 2018-2019-re a szakmai feltételeknek megfelelő intézményrendszer állhat a magyar büntetés-végrehajtás rendelkezésére. Az országos parancsnok 2015-et mérföldkőnek nevezte abból a szempontból, hogy januártól hatályos a bv-kódex, amely a reintegrációt helyezi előtérbe, a foglalkoztatást, az együttműködést és az egyéni értékelést.
Míg 2010-ben 5600-an dolgoztak a büntetés-végrehajtási intézetekben, addig ma több mint 8 ezren, különböző képzési formákban pedig 3 ezer fogvatartott szerez új ismereteket - mondta. Az MTI kérdésére Kontrát Károly azt mondta: 40 önkormányzat nyújtott be pályázatot, hogy településükön létesüljön új büntetés-végrehajtási intézet, tart a pályázatok értékelése, és várhatóan még az idén határoznak róluk. Elsőként a pályázó önkormányzatokat értesítik.
Kérdésre válaszolva Kontrát Károly arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás okozta veszélyek kezelésére pénteken benyújtott 13 törvénymódosítás a kormány álláspontja szerint szükséges ahhoz, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságban legyenek, megvédjék az országhatárokat, köztük az európai uniós külső határt is.
Hozzátette: a módosítások olyan lehetőségeket adnak a rendészeti szerveknek és a honvédségnek, amelynek révén hatékonyan léphetnek fel. Azt is megjegyezte, hogy a Belügyminisztérium álláspontja szerint a törvénymódosítások az uniós szabályozásnak is megfelelnek.
Arról is beszélt ugyanakkor, hogy az unió jelenlegi szabályai nem alkalmasak arra, hogy megvédjék akár az országot, akár magát az Európai Uniót. Hozzátette: a migránsok egyre nagyobb tömegben érkeznek és egyre agresszívebbek.
Csóti András azt mondta, a büntető törvénykönyv szigorításával bizonyos mértékű fogvatartotti létszámnövekedéssel számolnak, erre a szervezet felkészült és el tudja látni a feladatát. Hozzátette: nemcsak a szabadságvesztés büntetése merülhet fel, hanem a kiutasítás is.
Szintén újságírói kérdésre Kontrát Károly az ausztriai A4 autópályán hagyott autóban 71 menekült halálát okozó bűncselekménnyel összefüggésben bejelentette: két nyomozó utazott ki Ausztriába, emellett a magyar rendőrség együttműködik az osztrák hatósággal.
(Forrás: MTI)
Az államtitkár A magyar reformok működnek - Több bűnöző a börtönökben című tájékoztatóján azzal indokolta a fogvatartottak számának emelkedését, hogy a liberális büntetőpolitika nem vált be, ezért az elmúlt években többször szigorítani kellett a büntető törvénykönyvet. Ennek következtében szigorúbbak, hosszabb tartamúak lettek a szabadságvesztés-büntetések.Kontrát Károly úgy fogalmazott: "amíg a szocialisták idején a börtönöket, most a bűnözőket zárják be". Hangsúlyozta: a társadalom jogos igénye, hogy a fogvatartottak dolgozzanak és járuljanak hozzá fogva tartásuk költségeihez.
Jelenleg a fogvatartottak mintegy 80 százaléka dolgozik, ez az államtitkár szerint az eddig megtett intézkedéseknek köszönhető.
Szólt arról is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek maguk gondoskodnak a fogvatartottak élelmezéséről, de a zárkák ajtaját, ágyakat is készítenek a fogvatartottak, illetve külső megrendelésre is dolgoznak, például a rendészeti szerveknek.
Kontrát Károly szerint a szigorúbb törvények következtében az emberek nagyobb biztonságban vannak.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ismertette: a 13 736 férőhelyre jelenleg 17 500-17 700 fogvatartott jut, 2019-ig új börtönök építésével és belső fejlesztéssel 6 ezres férőhelybővítést terveznek.
Egy ezer, és nyolc 500 férőhelyes új börtönt építenek, illetve további ezer férőhelyes bővítést hajtanak végre. Az altábornagy felidézte: az intézetek bezárása és az elmaradt fejlesztések miatt 2008-tól folyamatosan nőtt az intézetekben elhelyezettek száma, 2010-től dinamikusan, így a múlt évben a számuk meghaladta a 18 200-at.
Előrevetítette: 2018-2019-re a szakmai feltételeknek megfelelő intézményrendszer állhat a magyar büntetés-végrehajtás rendelkezésére. Az országos parancsnok 2015-et mérföldkőnek nevezte abból a szempontból, hogy januártól hatályos a bv-kódex, amely a reintegrációt helyezi előtérbe, a foglalkoztatást, az együttműködést és az egyéni értékelést.
Míg 2010-ben 5600-an dolgoztak a büntetés-végrehajtási intézetekben, addig ma több mint 8 ezren, különböző képzési formákban pedig 3 ezer fogvatartott szerez új ismereteket - mondta. Az MTI kérdésére Kontrát Károly azt mondta: 40 önkormányzat nyújtott be pályázatot, hogy településükön létesüljön új büntetés-végrehajtási intézet, tart a pályázatok értékelése, és várhatóan még az idén határoznak róluk. Elsőként a pályázó önkormányzatokat értesítik.
Kérdésre válaszolva Kontrát Károly arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás okozta veszélyek kezelésére pénteken benyújtott 13 törvénymódosítás a kormány álláspontja szerint szükséges ahhoz, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságban legyenek, megvédjék az országhatárokat, köztük az európai uniós külső határt is.
Hozzátette: a módosítások olyan lehetőségeket adnak a rendészeti szerveknek és a honvédségnek, amelynek révén hatékonyan léphetnek fel. Azt is megjegyezte, hogy a Belügyminisztérium álláspontja szerint a törvénymódosítások az uniós szabályozásnak is megfelelnek.
Arról is beszélt ugyanakkor, hogy az unió jelenlegi szabályai nem alkalmasak arra, hogy megvédjék akár az országot, akár magát az Európai Uniót. Hozzátette: a migránsok egyre nagyobb tömegben érkeznek és egyre agresszívebbek.
Csóti András azt mondta, a büntető törvénykönyv szigorításával bizonyos mértékű fogvatartotti létszámnövekedéssel számolnak, erre a szervezet felkészült és el tudja látni a feladatát. Hozzátette: nemcsak a szabadságvesztés büntetése merülhet fel, hanem a kiutasítás is.
Szintén újságírói kérdésre Kontrát Károly az ausztriai A4 autópályán hagyott autóban 71 menekült halálát okozó bűncselekménnyel összefüggésben bejelentette: két nyomozó utazott ki Ausztriába, emellett a magyar rendőrség együttműködik az osztrák hatósággal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások