Kormányrendelet az egészségügyi válsághelyzeti ellátás szabályairól
Részletesen szabályozza az egészségügyi válsághelyzeti ellátással kapcsolatos feladatokat a Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányrendelet. Válsághelyzet esetén az egészségügyi dolgozókat kirendelhetik munkavégzésre, és ilyen helyzetben akár a betegbeutalás rendjét, vagy az egészségügyi alapellátás körzethatárait is módosítani lehet.
A 2014.
Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozók kirendelhetők egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe. Az egészségügyi válsághelyzet elrendelését a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenniük a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatóknak és legalább egy országos napilapnak.
Az egészségügyi válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni. Ha a megyei tisztifőorvos egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezéséről értesül, azt haladéktalanul köteles jelenteni a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős miniszternek.
Egészségügyi válsághelyzetben a megyei tisztifőorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzethatárait, a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.
A megyei tisztifőorvos soron kívül tájékoztatja az érintetteket, valamint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szolgálatvezető főorvosát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját és térségi igazgatóját, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős minisztert.
Az egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a megyei tisztifőorvos együttműködik a megyei védelmi bizottság elnökével, a szomszédos megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervezetének vezetőjével, az OMSZ adott területet ellátó regionális mentőszervezetének vezetőjével, az érintett gyógyintézetek vezetőivel, a GYEMSZI térségi egészségszervezési központjának vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével.
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve vesznek részt az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásában. A kormányrendelet részletezi az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés és a válsághelyzet kezelésének szabályait is.
forrás:MTI
A 2014.
január elsején hatályba lépő rendelet kiterjed az egészségügyi válsághelyzeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, betegszállítókra, az ellátásban, illetve az ellátás működési feltételeinek biztosításában közreműködő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre és természetes személyekre, valamint az egészségügyi válsághelyzeti ellátást igénybe vevőkre.
Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozók kirendelhetők egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe. Az egészségügyi válsághelyzet elrendelését a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenniük a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatóknak és legalább egy országos napilapnak.Az egészségügyi válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni. Ha a megyei tisztifőorvos egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezéséről értesül, azt haladéktalanul köteles jelenteni a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős miniszternek.
Egészségügyi válsághelyzetben a megyei tisztifőorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzethatárait, a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.
A megyei tisztifőorvos soron kívül tájékoztatja az érintetteket, valamint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szolgálatvezető főorvosát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját és térségi igazgatóját, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős minisztert.
Az egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a megyei tisztifőorvos együttműködik a megyei védelmi bizottság elnökével, a szomszédos megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervezetének vezetőjével, az OMSZ adott területet ellátó regionális mentőszervezetének vezetőjével, az érintett gyógyintézetek vezetőivel, a GYEMSZI térségi egészségszervezési központjának vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével.
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve vesznek részt az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásában. A kormányrendelet részletezi az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés és a válsághelyzet kezelésének szabályait is.
forrás:MTI
Hozzászólások