Korom Ferenc: a haderő helyzete folyamatosan javul
A haderő helyzete folyamatosan javul - jelentette ki Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
Azt mondta, a honvédség a legnagyobb haderő-átalakításon és fejlesztésen megy keresztül, "érdemi" képességeket nyer vissza. "Jó úton haladunk" - fogalmazott. A jelenlegi vezérkari főnök meghallgatásán azt mondta: elérkezett az ideje a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának korszerűsítését szolgáló szervezeti átalakításoknak. Ennek nyomán a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnik, a Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakul a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élén a parancsnok áll, akit kinevezése előtt a honvédelmi bizottságnak is meg kell hallgatnia.
Korom Ferenc kiemelte: nemzeti érdekeket képviselő haderőt építenek, "csapatban, erős hittel", amely biztosítja Magyarország függetlenségét, területi épségét, határainak védelmét.
Hangsúlyozta: napjainkban már mindenki világosan látja, hogy hazánk, Európa biztonsági környezet jelentősen megváltozott, s "nem jó irányba". Ez pedig magával vonta a katonai erő előtérbe kerülését - tette hozzá. Kiemelte: a haderőnek 2026-ra nem csupán a hagyományos, hanem a hibrid és a kiber hadviselésre kell felkészülni, valamint a tömegpusztító ballisztikus rakéták elterjedése miatti hatásokra is tudnia kell reagálni.
Kiemelte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt célja, hogy a Magyar Honvédség 2026 végére korszerű, a régió egyik meghatározó haderejévé váljon, amely biztosítja Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Korom Ferenc részletesen tájékoztatta a bizottságot a honvédségi fejlesztések eddigi eredményeiről, további céljairól. Példaként említette a páncéltörő képesség fejlesztését. Az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta, 2018 novemberében a létszám elérte a 8 ezret, s már több mint 2500 területvédelmi tartalékos beosztást töltöttek fel. Kiemelte: egyre fiatalabb a tartalékos állomány.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: egyértelműen látható, hogy elindult egy haderőfejlesztési program, amelynek keretében a honvédség egy 21. századi, erős, ütőképes, a térségben meghatározó haderejévé válhat. Ez a "képesség" a katonák felkészültségén, kiképzettségén, a rendelkezésre álló haditechnikai eszközökön, az anyagi forrásokon, s a 21. századnak megfelelő irányítást és vezetést biztosító parancsnokságon múlik.
Demeter Márta, a bizottság LMP-s alelnöke a miniszterhez szólva bírálta a honvédség és Honvédelmi Minisztérium tájékoztatási gyakorlatát. Majd hosszasan sorolta kérdéseit többek között a honvédkórház helyzetéről, a honvédségi beszerzésekről. Majd a válaszok meghallgatása előtt előre jelezte, Korom Ferenc kinevezését nem fogja támogatni.
Benkő Tibor a felvetésekre részletesen válaszolt. Megjegyezte, hogy ha Demeter Márta "súlyos, szakmai hibákról" beszél, azt támassza is alá. Kósa Lajos (Fidesz) felszólalásában azt mondta: tervezi, hogy a honvédségi beszerzésekről - akár kihelyezett - ülés keretében tájékozódjon a bizottság. A jobbikos Varga-Damm Andrea számos kérdést tett fel. Rákérdezett arra is, hogy a vezérkar és Székesfehérváron működő ÖHP összevonásával hol fog működni a jövőben az új parancsnokság. Válaszában Korom Ferenc azt mondta jelenleg - bizonyos fejlesztések idejére - átmenetileg két telephelyen, Budapesten és Székesfehérváron dolgoznak. Ezt követően Székesfehérváron lesz a parancsnokság központja.
Szintén a jobbikos politikus kérdésére válaszolva Benkő Tibor elmondta, a korábbi közalkalmazottaknak korábban levelet írt, s abban világosan leírta miről szól a honvédelmi alkalmazotti besorolás. A bizottság ülése vitával kezdődött, miután Kósa Lajos a testület elnöke nem olvasta fel az ellenzéki képviselők napirend kiegészítési javaslatait, csak szavaztak arról.
Ezért Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke ügyrendi felszólalásában egy ellenőrző albizottság felállításáért szólalt fel. Elmondta, napirendi kiegészítései között az MTVA épületében történteket, Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök ügyét, a honvédségi beszerzéseket, a budapesti Honvédkórház problémáit szerette volna tárgyalni. Vadai Ágnes azt javasolta, állítsák fel a honvédelmi bizottság ellenőrzési albizottságát, amelyben elsőként a "honvédségi használatúnak mondott", de ténylegesen Orbán Viktor miniszterelnök által használt repülőgép ügyét kell megtárgyalni.
Az ügyrendi vita után Vadai Ágnes és a szocialista Harangozó Tamás, Korom Ferenc meghallgatásának kezdete előtt kivonultak az ülésről. A bizottság a kormánypárti többség szavazatával támogatta Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezését.
(Forrás: MTI)
Azt mondta, a honvédség a legnagyobb haderő-átalakításon és fejlesztésen megy keresztül, "érdemi" képességeket nyer vissza. "Jó úton haladunk" - fogalmazott. A jelenlegi vezérkari főnök meghallgatásán azt mondta: elérkezett az ideje a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának korszerűsítését szolgáló szervezeti átalakításoknak. Ennek nyomán a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnik, a Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakul a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élén a parancsnok áll, akit kinevezése előtt a honvédelmi bizottságnak is meg kell hallgatnia.
Korom Ferenc hangsúlyozta: amíg a HM és a Honvéd Vezérkar integráltan működött, nem különültek el egymástól egyértelműen a közigazgatási és a katonai stratégiai feladatok. Ezért is vált szükségessé a HM és az MH integrációjának megszüntetése, az önálló Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása. Azt mondta: meggyőződése, azzal hogy új alapokra helyezik a honvédség vezetési és irányítási rendszerét, a hatáskörök vonatkozásában tiszta viszonyokat teremtenek a Magyar Honvédség vezetésében és irányításában.
Elmondta: az MH parancsnoka önálló gazdálkodási jogkörrel fog rendelkezni. Szerinte ez a legegyértelműbb jele, garanciája annak, hogy a katonai szakmai érdekek minden esetben érvényesülni tudnak majd a haderőfejlesztésben.
Hangsúlyozta: napjainkban már mindenki világosan látja, hogy hazánk, Európa biztonsági környezet jelentősen megváltozott, s "nem jó irányba". Ez pedig magával vonta a katonai erő előtérbe kerülését - tette hozzá. Kiemelte: a haderőnek 2026-ra nem csupán a hagyományos, hanem a hibrid és a kiber hadviselésre kell felkészülni, valamint a tömegpusztító ballisztikus rakéták elterjedése miatti hatásokra is tudnia kell reagálni.
Kiemelte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt célja, hogy a Magyar Honvédség 2026 végére korszerű, a régió egyik meghatározó haderejévé váljon, amely biztosítja Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Korom Ferenc részletesen tájékoztatta a bizottságot a honvédségi fejlesztések eddigi eredményeiről, további céljairól. Példaként említette a páncéltörő képesség fejlesztését. Az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta, 2018 novemberében a létszám elérte a 8 ezret, s már több mint 2500 területvédelmi tartalékos beosztást töltöttek fel. Kiemelte: egyre fiatalabb a tartalékos állomány.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: egyértelműen látható, hogy elindult egy haderőfejlesztési program, amelynek keretében a honvédség egy 21. századi, erős, ütőképes, a térségben meghatározó haderejévé válhat. Ez a "képesség" a katonák felkészültségén, kiképzettségén, a rendelkezésre álló haditechnikai eszközökön, az anyagi forrásokon, s a 21. századnak megfelelő irányítást és vezetést biztosító parancsnokságon múlik.
Demeter Márta, a bizottság LMP-s alelnöke a miniszterhez szólva bírálta a honvédség és Honvédelmi Minisztérium tájékoztatási gyakorlatát. Majd hosszasan sorolta kérdéseit többek között a honvédkórház helyzetéről, a honvédségi beszerzésekről. Majd a válaszok meghallgatása előtt előre jelezte, Korom Ferenc kinevezését nem fogja támogatni.
Benkő Tibor a felvetésekre részletesen válaszolt. Megjegyezte, hogy ha Demeter Márta "súlyos, szakmai hibákról" beszél, azt támassza is alá. Kósa Lajos (Fidesz) felszólalásában azt mondta: tervezi, hogy a honvédségi beszerzésekről - akár kihelyezett - ülés keretében tájékozódjon a bizottság. A jobbikos Varga-Damm Andrea számos kérdést tett fel. Rákérdezett arra is, hogy a vezérkar és Székesfehérváron működő ÖHP összevonásával hol fog működni a jövőben az új parancsnokság. Válaszában Korom Ferenc azt mondta jelenleg - bizonyos fejlesztések idejére - átmenetileg két telephelyen, Budapesten és Székesfehérváron dolgoznak. Ezt követően Székesfehérváron lesz a parancsnokság központja.
Szintén a jobbikos politikus kérdésére válaszolva Benkő Tibor elmondta, a korábbi közalkalmazottaknak korábban levelet írt, s abban világosan leírta miről szól a honvédelmi alkalmazotti besorolás. A bizottság ülése vitával kezdődött, miután Kósa Lajos a testület elnöke nem olvasta fel az ellenzéki képviselők napirend kiegészítési javaslatait, csak szavaztak arról.
Ezért Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke ügyrendi felszólalásában egy ellenőrző albizottság felállításáért szólalt fel. Elmondta, napirendi kiegészítései között az MTVA épületében történteket, Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök ügyét, a honvédségi beszerzéseket, a budapesti Honvédkórház problémáit szerette volna tárgyalni. Vadai Ágnes azt javasolta, állítsák fel a honvédelmi bizottság ellenőrzési albizottságát, amelyben elsőként a "honvédségi használatúnak mondott", de ténylegesen Orbán Viktor miniszterelnök által használt repülőgép ügyét kell megtárgyalni.
Az ügyrendi vita után Vadai Ágnes és a szocialista Harangozó Tamás, Korom Ferenc meghallgatásának kezdete előtt kivonultak az ülésről. A bizottság a kormánypárti többség szavazatával támogatta Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások