Kőrösi Csaba: klímavédelem nélkül nem lehet eredményes a migráció kezelése
A migrációs válságnak gyorsítania kellene a globális klímavédelem kialakítását, mert e nélkül a migráció hosszú távú kezelése sem lehet eredményes - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben című, kormányzati és civil szervezetek által rendezett konferencián csütörtökön, Budapesten.
A KEH igazgatója hozzátette: részben a klímaváltozás következtében is gyorsul a sivatagosodás a Földön, hanyatlik az élelmiszertermelő területek népességmegtartó képessége. Az ENSZ jelentése szerint, ha nem sikerül változtatni a mezőgazdasági termőterület-vesztés ütemén, akkor tíz éven belül - egyedül emiatt - 50 millió embernek kell elhagynia otthonát - hívta fel a figyelmet Kőrösi Csaba.
A konferencia nyitóelőadását Áder János köztársasági elnök tartotta volna, aki nem tudott jelen lenni, így gondolatait Kőrösi Csaba tolmácsolta.
A KEH igazgatója elmondta: az ENSZ év végi párizsi klímakonferenciája arról fog szólni, hogyan lehet meghaladni a hagyományos ipari forradalmat, a digitális forradalmat kiteljesíteni, az erőforrásokat és a fejlődés tartalmát még minőségibb szintre emelni.
Elengedhetetlenül szükséges, hogy a résztvevők Párizsban konkrét megállapodásra jussanak a klímaváltozás megállításáról - szögezte le.
Pozitív trend a KEH igazgatója szerint, hogy soha a világ ilyen mértékben nem ismerte fel a veszélyt, soha nem volt 97 százalékos tudományos konszenzus a válság okáról és ilyen erősek az erőfeszítések a megoldások megtalálására.
A technológia minden eddiginél gyorsabban halad előre és talál megoldásokat egyebek mellett a közlekedés, az energiatermelés, energiatárolás területén - sorolta.
Kőrösi Csaba szerint figyelemre méltó, hogy elindult egy nagy volumenű tőkekivonás a fosszilis ágazatokból, elsősorban a széniparból. Csak az utóbbi 4-5 hónapban 10 milliárd dollárt vontak ki a szénalapú energiatermelésből, további 40 milliárd dollár kivonására lehet számítani rövid időn belül - ismertette.
Az Egyesült Államokban már tavaly is sokkal több befektetés ment a megújuló ágazatokba, mint az összes fosszilis ágazatba - tette hozzá.
Kedvező tendencia az is - folytatta a KEH igazgatója -, hogy egyre olcsóbb a megújuló energia. Eddig a szennyező technológiák voltak olcsóbbak, azonban a megújuló technológiákkal termelt energiaköltség meredeken zuhan. Idén a világ 80 százalékán a napenergiából termelt áram ára elérte a szénből termelt áram árát, a csökkenés további évi 5-7 százalékos ütemben zajlik - mondta.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára előadásában kiemelte: az év végi párizsi klímacsúcson egy jogilag kötelező érvényű dokumentum elfogadására volna szükség, amely átfogó, fejlődő és fejlett országokra egyaránt alkalmazható, kellően ambiciózus, igazságos és kiállja az idő próbáját is. Fontos, hogy egy érdemi, a további tevékenységre is komoly hatással lévő dokumentum szülessen - hangsúlyozta.
Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország nagymértékben túlteljesíti nemzetközi kibocsátás-csökkentési vállalásait, 1990-hez képest 36 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználásból elérte a 9,6 százalékot a 2012-es adatok szerint - ismertette.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes beszédében hangsúlyozta: számos konkrét napi lépés szükséges ahhoz, hogy olyan élhető környezetet teremtsünk Magyarországon, ami a következő évszázadban a jövő nemzedék számára is élhető viszonyokat teremt.
Pozitív folyamat indult Magyarországon az ombudsmanhelyettes szerint, aki kiemelte a lakóépületek hőszigetelését, ami olyan hatékony energiatakarékosságot eredményez, hogy több erőmű működését, vagy újak építését is feleslegessé teszi.
A konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szervezte.
MTI
A KEH igazgatója hozzátette: részben a klímaváltozás következtében is gyorsul a sivatagosodás a Földön, hanyatlik az élelmiszertermelő területek népességmegtartó képessége. Az ENSZ jelentése szerint, ha nem sikerül változtatni a mezőgazdasági termőterület-vesztés ütemén, akkor tíz éven belül - egyedül emiatt - 50 millió embernek kell elhagynia otthonát - hívta fel a figyelmet Kőrösi Csaba.
A konferencia nyitóelőadását Áder János köztársasági elnök tartotta volna, aki nem tudott jelen lenni, így gondolatait Kőrösi Csaba tolmácsolta.
A KEH igazgatója elmondta: az ENSZ év végi párizsi klímakonferenciája arról fog szólni, hogyan lehet meghaladni a hagyományos ipari forradalmat, a digitális forradalmat kiteljesíteni, az erőforrásokat és a fejlődés tartalmát még minőségibb szintre emelni.
Elengedhetetlenül szükséges, hogy a résztvevők Párizsban konkrét megállapodásra jussanak a klímaváltozás megállításáról - szögezte le.
Az eddigi lassú haladás oka, hogy hosszú az út a tudományos információtól a közismereti szinten történő tudatosulásig, és még hosszabb a közös cselekvésig - vélekedett Kőrösi Csaba.
Pozitív trend a KEH igazgatója szerint, hogy soha a világ ilyen mértékben nem ismerte fel a veszélyt, soha nem volt 97 százalékos tudományos konszenzus a válság okáról és ilyen erősek az erőfeszítések a megoldások megtalálására.
A technológia minden eddiginél gyorsabban halad előre és talál megoldásokat egyebek mellett a közlekedés, az energiatermelés, energiatárolás területén - sorolta.
Kőrösi Csaba szerint figyelemre méltó, hogy elindult egy nagy volumenű tőkekivonás a fosszilis ágazatokból, elsősorban a széniparból. Csak az utóbbi 4-5 hónapban 10 milliárd dollárt vontak ki a szénalapú energiatermelésből, további 40 milliárd dollár kivonására lehet számítani rövid időn belül - ismertette.
Az Egyesült Államokban már tavaly is sokkal több befektetés ment a megújuló ágazatokba, mint az összes fosszilis ágazatba - tette hozzá.
Kedvező tendencia az is - folytatta a KEH igazgatója -, hogy egyre olcsóbb a megújuló energia. Eddig a szennyező technológiák voltak olcsóbbak, azonban a megújuló technológiákkal termelt energiaköltség meredeken zuhan. Idén a világ 80 százalékán a napenergiából termelt áram ára elérte a szénből termelt áram árát, a csökkenés további évi 5-7 százalékos ütemben zajlik - mondta.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára előadásában kiemelte: az év végi párizsi klímacsúcson egy jogilag kötelező érvényű dokumentum elfogadására volna szükség, amely átfogó, fejlődő és fejlett országokra egyaránt alkalmazható, kellően ambiciózus, igazságos és kiállja az idő próbáját is. Fontos, hogy egy érdemi, a további tevékenységre is komoly hatással lévő dokumentum szülessen - hangsúlyozta.
Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország nagymértékben túlteljesíti nemzetközi kibocsátás-csökkentési vállalásait, 1990-hez képest 36 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználásból elérte a 9,6 százalékot a 2012-es adatok szerint - ismertette.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes beszédében hangsúlyozta: számos konkrét napi lépés szükséges ahhoz, hogy olyan élhető környezetet teremtsünk Magyarországon, ami a következő évszázadban a jövő nemzedék számára is élhető viszonyokat teremt.
Pozitív folyamat indult Magyarországon az ombudsmanhelyettes szerint, aki kiemelte a lakóépületek hőszigetelését, ami olyan hatékony energiatakarékosságot eredményez, hogy több erőmű működését, vagy újak építését is feleslegessé teszi.
A konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szervezte.
MTI
Hozzászólások