Kósa Ádám: ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba
Ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba! - mondta Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár az eselyunk.hu oldalon kedden közzétett interjúban.
Elmondta, az önálló fogyatékosságügyi államtitkárság létrehozása egyértelműen mutatja a kormány elkötelezettségét a fogyatékossággal élő emberek és családjaik támogatása iránt. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket hatékonyabban és célzottabban kezeljék.
Ennek szellemében vált elérhetővé az akadálymentesített nemzeti konzultáció, amely most már a több mint 60 ezer siket és nagyothalló ember számára is biztosítja a részvétel lehetőségét, így segítve őket, hogy véleményükkel hozzájáruljanak a közös döntésekhez - közölte. Beszélt arról, hogy létrehozzák a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottságot, amely az államtitkárság ágazatokon átívelő szerepét segíti majd javaslatokkal, tanácsokkal. Véleményezni fogja a fogyatékos embereket érintő jogszabálytervezetek kidolgozását és részt vesz az Országos Fogyatékosságügyi Program előkészítésében.
Kósa Ádám elmondta: az elmúlt másfél évtizedben az Európai Parlamentben képviselte Magyarországot; ebben az időben számtalan értékes kapcsolatot alakított ki fogyatékossággal élő embereket képviselő nemzetközi szervezetek vezetőivel, politikusaival.
"Mindenkinek sikerült bebizonyítanom, hogy mi, fogyatékossággal élő politikusok ugyanolyan hatékonyan és eredményesen tudjuk képviselni az embereket, mint bárki más. Ehhez az kell, hogy ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba. Ezt a célt szeretném elérni itthon, Budapesten, Magyarországon is" - fűzte hozzá.
Kósa Ádám ismertette: a kormány az elmúlt 14 évben folyamatosan emelte a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatását. A 13 érdekvédelmi és civil szervezet támogatása a 2010. évi 521,7 millió forintról 2024-re mintegy 1,575 milliárd forintra növekedett. A kormány ezeket a támogatásokat a következő évben is biztosítani fogja.
A Belügyminisztérium pályázati programokon keresztül egyre növekvő összeggel támogatja a civil szervezetek munkáját. Ezekből a forrásokból nyernek különböző összegeket például a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő és felnőtteket ellátó szülők. Ez a forrás 2024-ben közel 1,830 milliárd forint volt.
A fogyatékosság szemléletében nemzetközi és haza szintéren is változás megy végbe, a paternalista megközelítés helyett a fogyatékos emberekre mint jogok birtokosaira, a társadalomban önállóan részt vevő, annak teljes értékű tagjaira tekintenek. Ezeket a változásokat a társadalmak fejlődése mellett az is generálta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében 2006. december 13-án New Yorkban elfogadták a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvet, melyeket Magyarország 2007-ben ez elsők között írta alá és ratifikált.
A következő év egyik legfontosabb feladata lesz a 2026. január 1-től hatályos új Országos Fogyatékosságügyi program előkészítése - mondta az államtitkár. Az államtitkárság célja az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjaival, a civil érdekvédelmi és szolgáltató szervezetekkel aktív, partneri együttműködés kialakítása és erősítése.
Az államtitkárság továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden érintett személy, ha szeretne, tudjon a lehetőségeihez, egészségi állapotához mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját - tette hozzá.
"Célunk, hogy a fogyatékossággal élő emberek ne csupán a szociális intézkedések alanyai, hanem jogok birtokosai is legyenek, amelyek gyakorlásához az egyén mellett a teljes társadalomnak vannak feladatai" - mondta Kósa Ádám. Az önálló fogyatékosügyi államtitkárság megalakulásával kapcsolatban kiemelte: ez az első alkalom a magyar államigazgatás történetében, hogy ilyen közvetlenül érvényesül a "semmit rólunk nélkülünk" elve.
(Forrás: MTI)
Elmondta, az önálló fogyatékosságügyi államtitkárság létrehozása egyértelműen mutatja a kormány elkötelezettségét a fogyatékossággal élő emberek és családjaik támogatása iránt. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket hatékonyabban és célzottabban kezeljék.Ennek szellemében vált elérhetővé az akadálymentesített nemzeti konzultáció, amely most már a több mint 60 ezer siket és nagyothalló ember számára is biztosítja a részvétel lehetőségét, így segítve őket, hogy véleményükkel hozzájáruljanak a közös döntésekhez - közölte. Beszélt arról, hogy létrehozzák a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottságot, amely az államtitkárság ágazatokon átívelő szerepét segíti majd javaslatokkal, tanácsokkal.
Kósa Ádám elmondta: az elmúlt másfél évtizedben az Európai Parlamentben képviselte Magyarországot; ebben az időben számtalan értékes kapcsolatot alakított ki fogyatékossággal élő embereket képviselő nemzetközi szervezetek vezetőivel, politikusaival.
"Mindenkinek sikerült bebizonyítanom, hogy mi, fogyatékossággal élő politikusok ugyanolyan hatékonyan és eredményesen tudjuk képviselni az embereket, mint bárki más. Ehhez az kell, hogy ne a képességek hiányát, hanem a képességeket helyezzük a középpontba. Ezt a célt szeretném elérni itthon, Budapesten, Magyarországon is" - fűzte hozzá.
Kósa Ádám ismertette: a kormány az elmúlt 14 évben folyamatosan emelte a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatását. A 13 érdekvédelmi és civil szervezet támogatása a 2010. évi 521,7 millió forintról 2024-re mintegy 1,575 milliárd forintra növekedett. A kormány ezeket a támogatásokat a következő évben is biztosítani fogja.
A Belügyminisztérium pályázati programokon keresztül egyre növekvő összeggel támogatja a civil szervezetek munkáját. Ezekből a forrásokból nyernek különböző összegeket például a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő és felnőtteket ellátó szülők. Ez a forrás 2024-ben közel 1,830 milliárd forint volt.
A fogyatékosság szemléletében nemzetközi és haza szintéren is változás megy végbe, a paternalista megközelítés helyett a fogyatékos emberekre mint jogok birtokosaira, a társadalomban önállóan részt vevő, annak teljes értékű tagjaira tekintenek. Ezeket a változásokat a társadalmak fejlődése mellett az is generálta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében 2006. december 13-án New Yorkban elfogadták a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvet, melyeket Magyarország 2007-ben ez elsők között írta alá és ratifikált.
A következő év egyik legfontosabb feladata lesz a 2026. január 1-től hatályos új Országos Fogyatékosságügyi program előkészítése - mondta az államtitkár. Az államtitkárság célja az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjaival, a civil érdekvédelmi és szolgáltató szervezetekkel aktív, partneri együttműködés kialakítása és erősítése.
Az államtitkárság továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden érintett személy, ha szeretne, tudjon a lehetőségeihez, egészségi állapotához mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját - tette hozzá.
"Célunk, hogy a fogyatékossággal élő emberek ne csupán a szociális intézkedések alanyai, hanem jogok birtokosai is legyenek, amelyek gyakorlásához az egyén mellett a teljes társadalomnak vannak feladatai" - mondta Kósa Ádám. Az önálló fogyatékosügyi államtitkárság megalakulásával kapcsolatban kiemelte: ez az első alkalom a magyar államigazgatás történetében, hogy ilyen közvetlenül érvényesül a "semmit rólunk nélkülünk" elve.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások