Kovács Zoltán: fontos változás Magyarország külföldi médiaképében
Fontos változás állt be hazánk külföldi médiamegjelenésében tavaly, ez pedig a kormányzat által 2010 óta elvégzett munkából fakadt - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő a Nézőpont Intézet által készített, Magyarország a világsajtóban 2014 című - 13 ország 99 sajtótermékét vizsgáló - elemzést bemutató csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A makroadatok alapján "elnyerte értelmét a magyar gazdasági modell felépítése", összeáll a kép, amely megmutatja az Orbán-kormány által meghozott intézkedések értelmét amelynek eredményeként hitelminősítői felminősítés is következhet - mondta. A következő időszak Magyarországgal kapcsolatos várható hírei között a gazdaságpolitika és az energiapolitika, valamint a megélhetési és illegális bevándorlás kérdését említette.
Az ellenzéki sajtóban "földi pokolként" leírt ország képével szemben "van egy másik valóság", amely roppant trendi képet mutat a külföld felé, és az ide érkező turisták elégedettségi mutatója is mérhetően igen magas - fogalmazott.
Az utóbbi hónapok egyik törekvése volt, hogy "ráébresszük magunkat, talán egy kicsit a kormány minden pozícióban lévő tagját, hogy amit idehaza mondanak, az instant nemzetközi hír", azaz oda kell figyelni rá, hogy az elmondottak külföldön is azonnal értelmezhetők legyenek, ne legyen szükség utólagos magyarázatra.
A félreértelmezésre Kovács Zoltán példaként a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét említette, de kitért arra is, hogy a kormányzat a gazdaságpolitikában pontosan, precízen tudja megfogalmazni a mondandóját.
A Nézőpont Intézet most bemutatott, harmadik alkalommal elkészített elemzése szerint tavaly "tárgyilagosabbá vált" a vizsgált médiumokban a Magyarország-kép: a semleges médiaképű beszámolók aránya 63,7-ről 71,8 százalékra nőtt, a kedvezőtlen képet alkotóké 29,5-ről 24,5 százalékra, míg a kedvezőeké 6,7-ről 3,8 százalékra mérséklődött.
Törteli István, a Nézőpont Intézet vezető médiaelemzője arról beszélt, hogy a harmadik alkalommal elkészített elemzés 7466 anyagot vizsgált. A legtöbb - 904 - áprilisban jelent meg, és főként a parlamenti választásokkal foglalkozott. Októberben, az önkormányzatok megválasztásakor viszont már több téma uralta a Magyarországot érintő külföldi hírkínálatot.
Az osztrák, a szlovákiai, a román és a lengyel sajtó foglalkozott a legtöbbször magyarországi témákkal, Ausztriában a magyar bankrendszerrel, Szlovákiában az általános gazdasági kérdésekkel kapcsolatos témák élvezetek kiemelt figyelmet - ismertette.
Tavaly a legtöbbet tárgyalt téma - 1937 megjelenéssel - az ország külkapcsolataival, külgazdaságával volt kapcsolatos, a jogállamisággal - 2013 legfőbb kérdéskörével - 957 anyag foglalkozott. A legtöbb kedvező anyag a szlovákiai SME hírportálján jelent meg, kedvezőtlen cikkeket a legnagyobb arányban két osztrák médium,a Der Standard és a Die Presse publikált Magyarországról.
MTI
A makroadatok alapján "elnyerte értelmét a magyar gazdasági modell felépítése", összeáll a kép, amely megmutatja az Orbán-kormány által meghozott intézkedések értelmét amelynek eredményeként hitelminősítői felminősítés is következhet - mondta. A következő időszak Magyarországgal kapcsolatos várható hírei között a gazdaságpolitika és az energiapolitika, valamint a megélhetési és illegális bevándorlás kérdését említette.Az ellenzéki sajtóban "földi pokolként" leírt ország képével szemben "van egy másik valóság", amely roppant trendi képet mutat a külföld felé, és az ide érkező turisták elégedettségi mutatója is mérhetően igen magas - fogalmazott.
Az utóbbi hónapok egyik törekvése volt, hogy "ráébresszük magunkat, talán egy kicsit a kormány minden pozícióban lévő tagját, hogy amit idehaza mondanak, az instant nemzetközi hír", azaz oda kell figyelni rá, hogy az elmondottak külföldön is azonnal értelmezhetők legyenek, ne legyen szükség utólagos magyarázatra.
A félreértelmezésre Kovács Zoltán példaként a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét említette, de kitért arra is, hogy a kormányzat a gazdaságpolitikában pontosan, precízen tudja megfogalmazni a mondandóját.
A Nézőpont Intézet most bemutatott, harmadik alkalommal elkészített elemzése szerint tavaly "tárgyilagosabbá vált" a vizsgált médiumokban a Magyarország-kép: a semleges médiaképű beszámolók aránya 63,7-ről 71,8 százalékra nőtt, a kedvezőtlen képet alkotóké 29,5-ről 24,5 százalékra, míg a kedvezőeké 6,7-ről 3,8 százalékra mérséklődött.
Törteli István, a Nézőpont Intézet vezető médiaelemzője arról beszélt, hogy a harmadik alkalommal elkészített elemzés 7466 anyagot vizsgált. A legtöbb - 904 - áprilisban jelent meg, és főként a parlamenti választásokkal foglalkozott. Októberben, az önkormányzatok megválasztásakor viszont már több téma uralta a Magyarországot érintő külföldi hírkínálatot.
Az osztrák, a szlovákiai, a román és a lengyel sajtó foglalkozott a legtöbbször magyarországi témákkal, Ausztriában a magyar bankrendszerrel, Szlovákiában az általános gazdasági kérdésekkel kapcsolatos témák élvezetek kiemelt figyelmet - ismertette.
Tavaly a legtöbbet tárgyalt téma - 1937 megjelenéssel - az ország külkapcsolataival, külgazdaságával volt kapcsolatos, a jogállamisággal - 2013 legfőbb kérdéskörével - 957 anyag foglalkozott. A legtöbb kedvező anyag a szlovákiai SME hírportálján jelent meg, kedvezőtlen cikkeket a legnagyobb arányban két osztrák médium,a Der Standard és a Die Presse publikált Magyarországról.
MTI
Hozzászólások