Kövér: csak a magyarokra tartozik, kivel szeretnének egy országban élni
Nagyon fontos volna, hogy a betelepítési kvóta elleni őszi népszavazáson egyértelmű eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik, kivel szeretnének egy országban élni - mondta az Országgyűlés elnöke szombaton Nagykanizsán.
Kövér László a Fidesz és a Kisgazda Polgári Egyesület zártkörű fóruma előtt beszélt újságíróknak arról, hogy ha nem lesz ott mindenki ősszel az urnáknál, mert azt gondolja, hogy ez nélküle is működni fog, "akkor bizony lehet, hogy nem leszünk sikeresek".
Nagyon fontos lenne, hogy "világos, egyértelmű, határozott népszavazási eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik az, hogy kivel szeretnének egy országban élni". A saját kultúránk, civilizációnk nem eladó, "senki más hobbijáért vagy mentőötletéért" nem vagyunk hajlandók feláldozni azt, amiért több száz éven keresztül küzdöttünk - jelentette ki.
Úgy vélekedett, hogy ha az Európai Unió demokratikus intézménynek tekinti magát, akkor tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét.
"Kívül kell a menekültválságot kezelni, nem Európa területén belül", szét kell választani a gazdasági menekülteket a valódi üldözöttektől. Meg kell próbálni támogatni az országokat, amelyek tranzitországként Európa határainál felfogják a menekülthullámot, amelyek olyan térségekből indulnak, "amelyek destabilizálásában némely nyugati állam aktívan kivette a részét".
Az Európai Unió közvéleménye miatt az európai kormányok álláspontja is jelentősen módosult - talán legszembeötlőbben Ausztriáé -, és ennek maga után kell vonnia az EU intézményei álláspontjának megváltozását is - fogalmazott a Parlament elnöke.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a népszavazáson a magyarság érdekét képviselve "le kell tenni a voksunkat, hogy ide kényszerbetelepítés ne történhessen", csak azokat az embereket kelljen nekünk befogadni, akiket egyébként is szívesen látnánk. "Brüsszeli bürokraták diktátuma révén semmiképpen se erőszakolhassanak ránk olyan embereket, akiket a magyar közösség nem szívesen fogad be" - fogalmazott.
Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), a KPE országos elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években bekövetkezett események az agráriummal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos, 2012-ben elhatározott politikájuk átgondolását indokolja. Hozzátette: kezdettől fogva nem támogatta az állami földek értékesítését, csak a három hektár alatti földekét, e felett azonban csak indokolt gazdasági érdekek esetén.
A sokat emlegetett "földéhség, azoknál jelentkezett igazán, ahol a tőke is jelen van", vagyis a kis- és középbirtokosok csak jelentős eladósodás mellett vagy egyáltalán nem tudtak földet vásárolni. "Megfoghatatlan" fogalomként jellemezte a családi gazdaságot, mert míg korábban meg volt határozva az egy család által birtokolható földterület maximuma, addig mára ez megszűnt.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a kisgazdák álláspontja az állami földek eladásával kapcsolatban nem azonos az ellenzékével, amelyik "sanda elképzelést", földosztogatást lát. A kormány szándéka az értékesítéssel a felkészülés volt arra, ha a földforgalmi törvény az Európai Uniónál részben vagy egészben elbukik.
Ebben az esetben ugyanis hosszú távon az állami földek értékesítése csak az EU szigorú szabályai szerint lenne lehetséges, ami lehetővé tenné a külföldiek földvásárlását. "Ezért csak csendben tiltakoztam, mert meggyőződésem", hogy közös érdekünk, hogy jól működő agrárium legyen Magyarországon - tette hozzá.
Turi-Kovács Béla kitért arra is, hogy a kisgazdák kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartják a földforgalmi törvényben szereplő földműves fogalmát, mert az csupán 110 ezer ember földvásárlásra történő jogosultságát jelenti. Azt javasolják ezért, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatását vezessék be az első nyolc osztályban, és ha valaki akar, ingyenes különbözeti vizsgával tegyék lehetővé számára a képzettség megszerzését.
(Forrás: MTI)
Kövér László a Fidesz és a Kisgazda Polgári Egyesület zártkörű fóruma előtt beszélt újságíróknak arról, hogy ha nem lesz ott mindenki ősszel az urnáknál, mert azt gondolja, hogy ez nélküle is működni fog, "akkor bizony lehet, hogy nem leszünk sikeresek".Nagyon fontos lenne, hogy "világos, egyértelmű, határozott népszavazási eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik az, hogy kivel szeretnének egy országban élni". A saját kultúránk, civilizációnk nem eladó, "senki más hobbijáért vagy mentőötletéért" nem vagyunk hajlandók feláldozni azt, amiért több száz éven keresztül küzdöttünk - jelentette ki.
Úgy vélekedett, hogy ha az Európai Unió demokratikus intézménynek tekinti magát, akkor tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét.
Hozzáfűzte, hogy az uniós politika folyamatosan változik, mert a magyar kormány először egyedül, azután a visegrádi négyek együttműködési rendszerében következetesen hangoztatta, hogy elsősorban a schengeni határokat kell megvédeni.
"Kívül kell a menekültválságot kezelni, nem Európa területén belül", szét kell választani a gazdasági menekülteket a valódi üldözöttektől. Meg kell próbálni támogatni az országokat, amelyek tranzitországként Európa határainál felfogják a menekülthullámot, amelyek olyan térségekből indulnak, "amelyek destabilizálásában némely nyugati állam aktívan kivette a részét".
Az Európai Unió közvéleménye miatt az európai kormányok álláspontja is jelentősen módosult - talán legszembeötlőbben Ausztriáé -, és ennek maga után kell vonnia az EU intézményei álláspontjának megváltozását is - fogalmazott a Parlament elnöke.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a népszavazáson a magyarság érdekét képviselve "le kell tenni a voksunkat, hogy ide kényszerbetelepítés ne történhessen", csak azokat az embereket kelljen nekünk befogadni, akiket egyébként is szívesen látnánk. "Brüsszeli bürokraták diktátuma révén semmiképpen se erőszakolhassanak ránk olyan embereket, akiket a magyar közösség nem szívesen fogad be" - fogalmazott.
Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), a KPE országos elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években bekövetkezett események az agráriummal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos, 2012-ben elhatározott politikájuk átgondolását indokolja. Hozzátette: kezdettől fogva nem támogatta az állami földek értékesítését, csak a három hektár alatti földekét, e felett azonban csak indokolt gazdasági érdekek esetén.
A sokat emlegetett "földéhség, azoknál jelentkezett igazán, ahol a tőke is jelen van", vagyis a kis- és középbirtokosok csak jelentős eladósodás mellett vagy egyáltalán nem tudtak földet vásárolni. "Megfoghatatlan" fogalomként jellemezte a családi gazdaságot, mert míg korábban meg volt határozva az egy család által birtokolható földterület maximuma, addig mára ez megszűnt.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a kisgazdák álláspontja az állami földek eladásával kapcsolatban nem azonos az ellenzékével, amelyik "sanda elképzelést", földosztogatást lát. A kormány szándéka az értékesítéssel a felkészülés volt arra, ha a földforgalmi törvény az Európai Uniónál részben vagy egészben elbukik.
Ebben az esetben ugyanis hosszú távon az állami földek értékesítése csak az EU szigorú szabályai szerint lenne lehetséges, ami lehetővé tenné a külföldiek földvásárlását. "Ezért csak csendben tiltakoztam, mert meggyőződésem", hogy közös érdekünk, hogy jól működő agrárium legyen Magyarországon - tette hozzá.
Turi-Kovács Béla kitért arra is, hogy a kisgazdák kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartják a földforgalmi törvényben szereplő földműves fogalmát, mert az csupán 110 ezer ember földvásárlásra történő jogosultságát jelenti. Azt javasolják ezért, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatását vezessék be az első nyolc osztályban, és ha valaki akar, ingyenes különbözeti vizsgával tegyék lehetővé számára a képzettség megszerzését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások