Kövér: ha Európa megadja magát a szellemi erőszaknak, előbb-utóbbi fizikai erőszak áldozatává válik
Az Országgyűlés elnöke szerint ha Európa megadja magát a szellemi erőszaknak, akkor előbb vagy utóbb, fizikai erőszak áldozatává válik.
Kövér László az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen pénteken rendezett magyar-bajor fórumán azt mondta: az illegális migráció, az ellenőrzés nélküli európai bevándorlás és "bevándoroltatás" ennek a fizikai agressziónak az előjele.
Ennek csak egyetlen pozitívuma lehet: a huszonnegyedik órában Európa, az európai nemzetek megerősíthetik azonosságtudatukat, és megerősíthetik nemzetállamaik egyenjogúságon alapuló együttműködését - fogalmazott. Azt mondta: aki arra akarja rávenni, pláne kényszeríteni a magyarokat, hogy - úgymond az európaiság jegyében - szakítsák el ezeréves gyökereiket, tagadják meg önazonosságukat, közösségeiket, hitünket és hagyományaikat, az vagy nem ismeri a magyarokat, vagy megveti mindazt, amit fontosnak tartanak az életben.
Utalva az 1456-os nándorfehérvári diadalra azt mondta: történelmünk legkevesebb 560 éve önazonosságunk, hitünk, kultúránk és függetlenségünk védelméről szól és ez a küzdelem mindig elválaszthatatlan volt a Nyugat, a ma oly sokszor hamisan hivatkozott "európai értékek" védelmétől.
Kövér László négy pontban foglalta össze az Európa előtt álló kihívásokat. Mindent megelőző kihívásnak nevezte, hogy Európa meg tudja-e őrizni a lelkét, ha nem tudja megőrizni az európai emberek lélekszámát.
Ha a jelenlegi folyamatok nem javulnak, a 2050 utáni időszakban az aktív lakosságon belül fokozatosan többségbe kerülnek a nem európai gyökerű közösségek, amelyek már mai, kisebbségi helyzetükben is egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az európai hagyományok és normák befogadására - figyelmeztetett.
A magyar házelnök szintén nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Európa meg tudja-e őrizni a képviseleti demokráciára alapozott politikai stabilitását, ha nem tudja fenntartani az európai középosztályt. Kifejtette: az európai országok erős és független kis egzisztenciák sokasága által alkotott középosztályainak gyengülésével vagy szétesésével gyengül vagy megszűnik a demokratikus politikai stabilitás is, és Európa anarchiába vagy diktatúrákba fulladhat.
Kitért arra is: az Európában tapasztalható, fiatalokat sújtó, átlagosan csaknem 20 százalékos munkanélküliség azért is aggasztó, mert így ezek a korosztályok nehezebben válhatnak a középosztály részévé, ami szakadékot eredményezhet köztük és az idősebb nemzedékek között.
Az európai társadalmakban is növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek gyengülő, szűkülő középosztályt eredményeznek, aminek csökkenő gazdasági kereslet és növekvő társadalmi, politikai instabilitás a következménye - mutatott rá az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette: a multinacionális cégek korlátlan érdekérvényesítése miatt az európai országok államháztartási hiányait és az egyenlő közteherviselés felborulásának az árát elsősorban az európai középosztályok fizetik meg, amelyek csökkenő létszámban növekvő terheket viselnek.
Ez nyilvánvalóan nem lesz sokáig lehetséges, ha az európai országok középosztályai szétzilálódnak, és elveszítik társadalmi-politikai stabilitásteremtő erejüket, akkor az európai demokráciák porba hullhatnak - rögzítette Kövér László.
Az identitás kérdéséről szólva kiemelte: Európában tudományos kérdésből elsőrendű reálpolitikai kérdéssé vált, ugyanis azonosságtudat nélkül nincs értéktudat, értéktudat nélkül pedig nincs érdekfelismerési, érdekvédelmi, érdekérvényesítési képesség.
"Európában ma szellemi támadás célkeresztjében van az európai embereknek nemcsak nemzeti, hanem vallási, családi és nemi identitása is, és nem különben ostrom alatt állnak a keresztény egyházak, valamint a nemzetállamok" - fogalmazott.
Hozzátette: akik hisznek abban, hogy lehetséges a nemzeti identitásoktól megfosztott európai identitás, azok nem árulják el, mi lesz annak a valódi tartalma, kötőereje. Ha megvalósulna a nemzeti öntudatot mellőző mesterséges európai identitás, az pont olyan életképtelen lenne, mint volt a szovjet vagy éppen a jugoszláv mesterséges identitás: az erőszak, a viszonylagos jólét vagy a külső - geopolitikai - érdek tartja össze, és azonnal összeomlik, amikor az erőszak kifullad, a jólét megszűnik vagy a külső érdek megváltozik.
A demokratikus nemzetállamok nem azért jelentenek értéket, mert képesek etnikailag elnyomni és zaklatni a területükön számbeli kisebbségben élő, a többségtől eltérő nemzeti közösségeket - bár az Európai Unió nem egy államában ma is ez történik, Brüsszel teljes közönyétől kísérve.
Hanem, mert a lakosságukat szükség esetén képesek megvédeni a számukra kedvezőtlen, hátrányos vagy egyenesen káros külföldi, globalista érdekkel szemben - fejtette ki. Szólt arról is, hogy az európai uniós tagállamok összesített nemzeti összterméke alapján a világ legerősebb gazdaságának minősíthető Európa a világ két legerősebb haderejével rendelkező Egyesült Államok és Oroszország között kell megtalálja helyét úgy, hogy ne váljon ezen katonai nagyhatalmak játékszerévé, ne váljon egyikük vagy másikuk politikai és gazdasági túszává.
Kövér László összegzése szerint Európában a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Reménytelenné akkor válik, ha az európai választópolgárokban nem tudatosulnak a veszélyforrások, ha az európai értelmiségiek és az európai politikusok elárulják Európát - mondta.
"Mi azt szeretnénk, hogy Európa az európaiaké, benne Magyarország a magyaroké maradjon. A magyarok egy szabad Európában egy szabad Magyarországot akarnak" - mutatott rá.
(Forrás: MTI)
Kövér László az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen pénteken rendezett magyar-bajor fórumán azt mondta: az illegális migráció, az ellenőrzés nélküli európai bevándorlás és "bevándoroltatás" ennek a fizikai agressziónak az előjele.Ennek csak egyetlen pozitívuma lehet: a huszonnegyedik órában Európa, az európai nemzetek megerősíthetik azonosságtudatukat, és megerősíthetik nemzetállamaik egyenjogúságon alapuló együttműködését - fogalmazott. Azt mondta: aki arra akarja rávenni, pláne kényszeríteni a magyarokat, hogy - úgymond az európaiság jegyében - szakítsák el ezeréves gyökereiket, tagadják meg önazonosságukat, közösségeiket, hitünket és hagyományaikat, az vagy nem ismeri a magyarokat, vagy megveti mindazt, amit fontosnak tartanak az életben.
Utalva az 1456-os nándorfehérvári diadalra azt mondta: történelmünk legkevesebb 560 éve önazonosságunk, hitünk, kultúránk és függetlenségünk védelméről szól és ez a küzdelem mindig elválaszthatatlan volt a Nyugat, a ma oly sokszor hamisan hivatkozott "európai értékek" védelmétől.
Kövér László négy pontban foglalta össze az Európa előtt álló kihívásokat. Mindent megelőző kihívásnak nevezte, hogy Európa meg tudja-e őrizni a lelkét, ha nem tudja megőrizni az európai emberek lélekszámát.
A válasz nyilvánvalóan nem: az európai emberek lélekszámának csökkenésével apad, erőtlenedik és végső soron elvész az európai lélek is, elhal az eszmény is, és Európa felszámolja önmagát - hangzott el.
Ha a jelenlegi folyamatok nem javulnak, a 2050 utáni időszakban az aktív lakosságon belül fokozatosan többségbe kerülnek a nem európai gyökerű közösségek, amelyek már mai, kisebbségi helyzetükben is egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az európai hagyományok és normák befogadására - figyelmeztetett.
A magyar házelnök szintén nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Európa meg tudja-e őrizni a képviseleti demokráciára alapozott politikai stabilitását, ha nem tudja fenntartani az európai középosztályt. Kifejtette: az európai országok erős és független kis egzisztenciák sokasága által alkotott középosztályainak gyengülésével vagy szétesésével gyengül vagy megszűnik a demokratikus politikai stabilitás is, és Európa anarchiába vagy diktatúrákba fulladhat.
Kitért arra is: az Európában tapasztalható, fiatalokat sújtó, átlagosan csaknem 20 százalékos munkanélküliség azért is aggasztó, mert így ezek a korosztályok nehezebben válhatnak a középosztály részévé, ami szakadékot eredményezhet köztük és az idősebb nemzedékek között.
Az európai társadalmakban is növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek gyengülő, szűkülő középosztályt eredményeznek, aminek csökkenő gazdasági kereslet és növekvő társadalmi, politikai instabilitás a következménye - mutatott rá az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette: a multinacionális cégek korlátlan érdekérvényesítése miatt az európai országok államháztartási hiányait és az egyenlő közteherviselés felborulásának az árát elsősorban az európai középosztályok fizetik meg, amelyek csökkenő létszámban növekvő terheket viselnek.
Ez nyilvánvalóan nem lesz sokáig lehetséges, ha az európai országok középosztályai szétzilálódnak, és elveszítik társadalmi-politikai stabilitásteremtő erejüket, akkor az európai demokráciák porba hullhatnak - rögzítette Kövér László.
Az identitás kérdéséről szólva kiemelte: Európában tudományos kérdésből elsőrendű reálpolitikai kérdéssé vált, ugyanis azonosságtudat nélkül nincs értéktudat, értéktudat nélkül pedig nincs érdekfelismerési, érdekvédelmi, érdekérvényesítési képesség.
"Európában ma szellemi támadás célkeresztjében van az európai embereknek nemcsak nemzeti, hanem vallási, családi és nemi identitása is, és nem különben ostrom alatt állnak a keresztény egyházak, valamint a nemzetállamok" - fogalmazott.
Hozzátette: akik hisznek abban, hogy lehetséges a nemzeti identitásoktól megfosztott európai identitás, azok nem árulják el, mi lesz annak a valódi tartalma, kötőereje. Ha megvalósulna a nemzeti öntudatot mellőző mesterséges európai identitás, az pont olyan életképtelen lenne, mint volt a szovjet vagy éppen a jugoszláv mesterséges identitás: az erőszak, a viszonylagos jólét vagy a külső - geopolitikai - érdek tartja össze, és azonnal összeomlik, amikor az erőszak kifullad, a jólét megszűnik vagy a külső érdek megváltozik.
A demokratikus nemzetállamok nem azért jelentenek értéket, mert képesek etnikailag elnyomni és zaklatni a területükön számbeli kisebbségben élő, a többségtől eltérő nemzeti közösségeket - bár az Európai Unió nem egy államában ma is ez történik, Brüsszel teljes közönyétől kísérve.
Hanem, mert a lakosságukat szükség esetén képesek megvédeni a számukra kedvezőtlen, hátrányos vagy egyenesen káros külföldi, globalista érdekkel szemben - fejtette ki. Szólt arról is, hogy az európai uniós tagállamok összesített nemzeti összterméke alapján a világ legerősebb gazdaságának minősíthető Európa a világ két legerősebb haderejével rendelkező Egyesült Államok és Oroszország között kell megtalálja helyét úgy, hogy ne váljon ezen katonai nagyhatalmak játékszerévé, ne váljon egyikük vagy másikuk politikai és gazdasági túszává.
Kövér László összegzése szerint Európában a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Reménytelenné akkor válik, ha az európai választópolgárokban nem tudatosulnak a veszélyforrások, ha az európai értelmiségiek és az európai politikusok elárulják Európát - mondta.
"Mi azt szeretnénk, hogy Európa az európaiaké, benne Magyarország a magyaroké maradjon. A magyarok egy szabad Európában egy szabad Magyarországot akarnak" - mutatott rá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások