Kövér László: a halottak napja a katonai temetőkben az élő lelkiismeret ünnepe (2. rész)
A halottak napja nem a porladó hamvak, hanem az élő lelkek ünnepe, a katonai temetőkben pedig, különösen a hadifogoly-temetőkben az élő lelkiismeret ünnepe is - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a Vas megyei Ostffyasszonyfa első világháborús hadifogoly-temetőjében katonai tiszteletadás mellett megtartott halottak napi megemlékezésen.
A házelnök beszédében úgy fogalmazott: Európa az elmúlt évszázadban kétszer hajtott végre "öngyilkossági kísérletet", amelyet a történelemkönyvekben világháborúnak neveznek. Európában ezért minden első és második világháborús katonai temető - így az ostffyasszonyfai is - az európai önpusztítás emlékműve, amely a túlélő európai lelkiismeretet hivatott szólongatni - mondta.
Kövér László beszédében emlékeztetett: az első világháború egymással szemben álló hadviselő feleinek vesztesége 37 millió katonai és civil halott, 21 millió katonai és civil sebesült, 7 millió 700 ezer hadifogoly és eltűntnek nyilvánított fiú, férj, apa vagy testvér volt. A szikár számok egyedi és megismételhetetlen emberi sorsokat, életeket és végzeteket rejtenek magukban - figyelmeztetett a házelnök.
Hozzáfűzte: a nemzetek szembenállásának, a háborúnak sok okát tartja számon a történettudomány, de valamennyi oknál súlyosabb a következmény, több tízmilliónyi európai ember kioltott élete. Ennek árán azonban Európa nem erősebb, hanem gyengébb lett az első világháború után. Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az első világháború volt a melegágya két európai diktatúrának, a fasizmusnak és a kommunizmusnak, és az első világháborúból következett a második, amely után több évtizedes megosztottság, hidegháború, Kelet-Közép-Európa népeinek pedig nyomor és elnyomás következett.
Az egykor ellenségként harcoló katonák, bármelyik oldalon áldozták is az életüket, holtuk után, a felelősen gondolkodó európai emberek szemében mindannyian hősökké és ugyanakkor áldozatokká is váltak - mutatott rá. Kövér László szólt arról is, hogy az első világháborúban több mint 600 ezer magyar katona meghalt, másfél millió megsebesült és több mint 800 ezer esett hadifogságba, sínylődött évekig vagy lelte a halálát hadifogolytáborokban.
Kiemelte: csaknem egy évszázada a magyarság olyan tiszteletet és kegyeletet tanúsít a hadifogoly-temetőkben nyugvók iránt, mint amilyen az emberiesség jegyében őket megilleti, és mint amilyen kegyeletet és tiszteletet mi is elvárunk az idegen földben nyugvó magyar katonák iránt. A házelnök beszéde végén úgy fogalmazott: az első világháború emléke arra kötelezi az európai politikusokat, hogy a 21. században olyan jövőért tegyenek meg mindent, amelyben az európai emberek nem válnak sem hősévé, sem áldozatává egy újabb európai öngyilkossági kísérletnek, sem pedig egy Európára leselkedő külső veszélynek.
Közös felelősségünk olyan Európa felépítése, amelynek a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű kultúrát őrző, önmagukat becsülő, de a más közösségeket tisztelő nemzetek együttműködése ad erőt ahhoz, hogy visszaszerezze az önmaga sorsa fölötti ellenőrzést és saját jövője alakításának lehetőségét - mondta.
Az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben tartott halottak napi megemlékezésen Bíró László tábori püspök szentmisét celebrált és ökumenikus szertartás keretében is imádkoztak a hősi halált halt katonákért. A megemlékezés koszorúzással ért véget, amelyet díszsortűz követett. Az ostffyasszonyfai hadifogoly-táborban 1915 és 1918 között több mint százezer olasz, orosz, szerb és román katona volt fogságban. Több mint tízezren közülük nem érték meg a szabadulást, a hadifogoly-tábor temetője lett végső nyughelyük.
A házelnök beszédében úgy fogalmazott: Európa az elmúlt évszázadban kétszer hajtott végre "öngyilkossági kísérletet", amelyet a történelemkönyvekben világháborúnak neveznek. Európában ezért minden első és második világháborús katonai temető - így az ostffyasszonyfai is - az európai önpusztítás emlékműve, amely a túlélő európai lelkiismeretet hivatott szólongatni - mondta.Kövér László beszédében emlékeztetett: az első világháború egymással szemben álló hadviselő feleinek vesztesége 37 millió katonai és civil halott, 21 millió katonai és civil sebesült, 7 millió 700 ezer hadifogoly és eltűntnek nyilvánított fiú, férj, apa vagy testvér volt. A szikár számok egyedi és megismételhetetlen emberi sorsokat, életeket és végzeteket rejtenek magukban - figyelmeztetett a házelnök.
Hozzáfűzte: a nemzetek szembenállásának, a háborúnak sok okát tartja számon a történettudomány, de valamennyi oknál súlyosabb a következmény, több tízmilliónyi európai ember kioltott élete. Ennek árán azonban Európa nem erősebb, hanem gyengébb lett az első világháború után. Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az első világháború volt a melegágya két európai diktatúrának, a fasizmusnak és a kommunizmusnak, és az első világháborúból következett a második, amely után több évtizedes megosztottság, hidegháború, Kelet-Közép-Európa népeinek pedig nyomor és elnyomás következett.
Az egykor ellenségként harcoló katonák, bármelyik oldalon áldozták is az életüket, holtuk után, a felelősen gondolkodó európai emberek szemében mindannyian hősökké és ugyanakkor áldozatokká is váltak - mutatott rá. Kövér László szólt arról is, hogy az első világháborúban több mint 600 ezer magyar katona meghalt, másfél millió megsebesült és több mint 800 ezer esett hadifogságba, sínylődött évekig vagy lelte a halálát hadifogolytáborokban.
Kiemelte: csaknem egy évszázada a magyarság olyan tiszteletet és kegyeletet tanúsít a hadifogoly-temetőkben nyugvók iránt, mint amilyen az emberiesség jegyében őket megilleti, és mint amilyen kegyeletet és tiszteletet mi is elvárunk az idegen földben nyugvó magyar katonák iránt. A házelnök beszéde végén úgy fogalmazott: az első világháború emléke arra kötelezi az európai politikusokat, hogy a 21. században olyan jövőért tegyenek meg mindent, amelyben az európai emberek nem válnak sem hősévé, sem áldozatává egy újabb európai öngyilkossági kísérletnek, sem pedig egy Európára leselkedő külső veszélynek.
Közös felelősségünk olyan Európa felépítése, amelynek a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű kultúrát őrző, önmagukat becsülő, de a más közösségeket tisztelő nemzetek együttműködése ad erőt ahhoz, hogy visszaszerezze az önmaga sorsa fölötti ellenőrzést és saját jövője alakításának lehetőségét - mondta.
Az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben tartott halottak napi megemlékezésen Bíró László tábori püspök szentmisét celebrált és ökumenikus szertartás keretében is imádkoztak a hősi halált halt katonákért. A megemlékezés koszorúzással ért véget, amelyet díszsortűz követett. Az ostffyasszonyfai hadifogoly-táborban 1915 és 1918 között több mint százezer olasz, orosz, szerb és román katona volt fogságban. Több mint tízezren közülük nem érték meg a szabadulást, a hadifogoly-tábor temetője lett végső nyughelyük.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások