Kövér László jövőkép kialakítására, stratégiakidolgozásra és személyre szabottabb kormányzásra számít (1. rész)
Az elmúlt nyolc évben a válságkezelésen túljutottunk, a változás alapjait megteremtettük, a következő időszakban a miniszterelnök többet tud majd a jövőkép kialakításával, az ehhez szükséges stratégiák kidolgozásával foglalkozni, a kormányzás a kormányfő személyére szabottabb lehet - mondta az MTI-nek adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés újonnan választott elnöke.
Biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé, és azokat, akik nem gondolnak abba bele, hogy az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek. "Ilyen politikusokkal van tele Európa és ettől olyan Európa, amilyen" - jelentette ki.
A két lezárt parlamenti ciklust összevetve Kövér László elégedett azzal a fejlődéssel, amit a kormány mutatott a parlamenthez, a képviselőkhöz fűződő viszonyában. Elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább konzultatív, még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják.
"Elsősorban a parlamenti államtitkároktól várom, hogy naponta konzultáljanak a saját szakterületükön politizáló képviselőkkel" - jelezte. Reményei szerint így nem fordul elő a jövőben, hogy hiba csúszik egy, a parlament elé kerülő javaslatba, vagy esetleg az apparátusban érvényesülő lobbytevékenység eredményeként olyan megfogalmazások kerülnek egy elfogadott törvénybe, amelyet aztán korrigálni kell.
Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan témát, amelyben az ellenzék és a kormányoldal konszenzust tud kialakítani, azt válaszolta, mást sem tesz 28 éve, csak ezt elképzeli. "Erről álmodom, erre vágyakozom, és aztán soha nem érkezik el az a pillanat, hogy ilyet lehet találni" - mondta. Szerinte, ha az elmúlt 28 év legsúlyosabb válságainak egyikében, a migránskrízisben sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely "fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta", akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni.
Ugyanakkor - álláspontja szerint - vannak olyan kérdések, amelyekben kötelessége lenne minden parlamenti erőnek felsorakoznia a kormányzat mögött. Ilyen szerinte az ország szuverenitása. "Aki ezt aláássa külső fórumokon, az egyszerűen hazaáruló, akkor is, ha ez adott esetben csak egy erkölcsi minősítés, és nem lehet mellé jogi szankciót fűzni" - szögezte le.
Mint mondta, a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés, amelyben nem lehet csak politikai eszközökkel eredményt elérni. Az a politikai erő, amelyik nem segít olyan közhangulatot teremteni, amely a családokat támogatja, "nem tudom, miben tud egyet érteni velünk". Hangsúlyozta, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Értékelése szerint ebben az elmúlt négy vagy nyolc évben majdnem mindent megtettek, ami "emberi mértékkel" mérve megtehető. Kiemelte, hogy Európában a GDP-hez mérten Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra. Azt is mondta, hogy a következő négy évben a családtámogatási intézményrendszer teljes kiépítését befejezik.
"Innen kezdve az a legnagyobb kérdés, hogy el lehet-e érni egy, a gyermekvállalást, a családalapítást a társadalom értékrendjében a megfelelő helyre tévő mentális fordulatot" - fogalmazott. Leszögezte, hogy lelki, szellemi változás nélkül nem lehet a demográfiai kérdést megoldani. "Ebben az ellenzéki pártok, rosszul felfogva a saját szerepüket, súlyos károkat okoztak az elmúlt nyolc esztendőben is" - mondta. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak.
Miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy hazánk az egyik legkevésbé érintett a volt szocialista országok közül, ráadásul a tendencia megfordulni látszik. Az ellenzék pedig - jóhiszeműen ítélve - nem veszi észre, hogy az elvándorlással kapcsolatban folytatott katasztrófa-propagandájával felerősíti a negatív hangulatot - tette hozzá.
Kövér László várakozásai szerint a demográfiai mutatókban érzékelhető tartós pozitív változást 15-20 év múlva lehet elérni, és ahol Európában sikereket értek el ebben, ott kutatások igazolták, hogy nem is annyira a családok anyagi támogatása játszott nagy szerepet, mint inkább a politika kiszámíthatósága - mondta.
(Forrás: MTI)
Biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé, és azokat, akik nem gondolnak abba bele, hogy az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek. "Ilyen politikusokkal van tele Európa és ettől olyan Európa, amilyen" - jelentette ki.
Az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata és tapasztalta alapján nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban. "A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát" - mondta. Hozzátette, maga is kíváncsian várja, hogy a miniszterelnöki megnyilatkozásokban megjelenő, a kormányfői irányítói és vezetői szerepkör közötti különbségtétel mit jelent.
"Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy Orbán Viktor továbbra is domináns, vagy az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak" - húzta alá.
A két lezárt parlamenti ciklust összevetve Kövér László elégedett azzal a fejlődéssel, amit a kormány mutatott a parlamenthez, a képviselőkhöz fűződő viszonyában. Elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább konzultatív, még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják.
"Elsősorban a parlamenti államtitkároktól várom, hogy naponta konzultáljanak a saját szakterületükön politizáló képviselőkkel" - jelezte. Reményei szerint így nem fordul elő a jövőben, hogy hiba csúszik egy, a parlament elé kerülő javaslatba, vagy esetleg az apparátusban érvényesülő lobbytevékenység eredményeként olyan megfogalmazások kerülnek egy elfogadott törvénybe, amelyet aztán korrigálni kell.
Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan témát, amelyben az ellenzék és a kormányoldal konszenzust tud kialakítani, azt válaszolta, mást sem tesz 28 éve, csak ezt elképzeli. "Erről álmodom, erre vágyakozom, és aztán soha nem érkezik el az a pillanat, hogy ilyet lehet találni" - mondta. Szerinte, ha az elmúlt 28 év legsúlyosabb válságainak egyikében, a migránskrízisben sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely "fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta", akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni.
Ugyanakkor - álláspontja szerint - vannak olyan kérdések, amelyekben kötelessége lenne minden parlamenti erőnek felsorakoznia a kormányzat mögött. Ilyen szerinte az ország szuverenitása. "Aki ezt aláássa külső fórumokon, az egyszerűen hazaáruló, akkor is, ha ez adott esetben csak egy erkölcsi minősítés, és nem lehet mellé jogi szankciót fűzni" - szögezte le.
Mint mondta, a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés, amelyben nem lehet csak politikai eszközökkel eredményt elérni. Az a politikai erő, amelyik nem segít olyan közhangulatot teremteni, amely a családokat támogatja, "nem tudom, miben tud egyet érteni velünk". Hangsúlyozta, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Értékelése szerint ebben az elmúlt négy vagy nyolc évben majdnem mindent megtettek, ami "emberi mértékkel" mérve megtehető. Kiemelte, hogy Európában a GDP-hez mérten Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra. Azt is mondta, hogy a következő négy évben a családtámogatási intézményrendszer teljes kiépítését befejezik.
"Innen kezdve az a legnagyobb kérdés, hogy el lehet-e érni egy, a gyermekvállalást, a családalapítást a társadalom értékrendjében a megfelelő helyre tévő mentális fordulatot" - fogalmazott. Leszögezte, hogy lelki, szellemi változás nélkül nem lehet a demográfiai kérdést megoldani. "Ebben az ellenzéki pártok, rosszul felfogva a saját szerepüket, súlyos károkat okoztak az elmúlt nyolc esztendőben is" - mondta. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak.
Miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy hazánk az egyik legkevésbé érintett a volt szocialista országok közül, ráadásul a tendencia megfordulni látszik. Az ellenzék pedig - jóhiszeműen ítélve - nem veszi észre, hogy az elvándorlással kapcsolatban folytatott katasztrófa-propagandájával felerősíti a negatív hangulatot - tette hozzá.
Kövér László várakozásai szerint a demográfiai mutatókban érzékelhető tartós pozitív változást 15-20 év múlva lehet elérni, és ahol Európában sikereket értek el ebben, ott kutatások igazolták, hogy nem is annyira a családok anyagi támogatása játszott nagy szerepet, mint inkább a politika kiszámíthatósága - mondta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások