Krónika 1. rész
A felsőoktatási dolgozók béréről, akkumulátorgyárakról, a Budapest Pride felvonulásról és az EP-választásról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
LMP: Magyarország versenyképességének alapja a felsőoktatás tisztességes finanszírozása
Csárdi Antal (LMP) kijelentette, Magyarország versenyképességének alapja a felsőoktatás tisztességes finanszírozása. Elmondta, a felsőoktatásnak csak korlátozott az állami támogatása, forrásokat vontak el és tartottak vissza az ágazattól. 2017-ben befagyasztották a felsőoktatási dolgozók bérét, azt csak tíz évvel később emelték először - mutatott rá.
Szerinte jelenleg is kétségbeejtő a helyzet, megalázottak a dolgozók, több éve a felsőoktatásban tanítók között van olyan, akinek nettó bére nem éri el a 200 ezer forintot. Ezt a pénz egy miniszter két-három nap alatt keresi meg - közölte, hozzátéve, a felsőoktatásban joggal követelnek jelentős béremelést. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az elmúlt hat évben Magyarország megduplázta a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget. Míg 2016-ban 504 milliárd forint 2022-ben 1055 milliárd forint volt ez az összeg. Ezzel a GDP-arányosan közel 2 százalékos költéssel az EU top öt országa között van Magyarország - részletezte.
Ismertetése szerint 2016-ban 15 százalékos, 2017-ben 27 százalékos béremelést hajtottak végre. Hozzátette: az ELTE oktatóinak átlagos keresete 710 ezer forintra emelkedett 2023 áprilisában, a BME oktatóinak átlagbére nagyjából megegyezik ezzel az összeggel.
Párbeszéd: a kormány tudatosan veszélyezteti a ma élő és a jövő generációit
Tordai Bence (Párbeszéd) felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban több hír is érkezett akkumulátorgyárak környezetszennyezéséről. Szerinte több követelés is megfogalmazódott az emberekben ezekkel az üzemekkel kapcsolatban. Ezek között említette a hatóságok megerősítését, azok függetlenségének garantálását, a hatékonyabb fellépés szükségességét a szennyezőkkel szemben elrettentő büntetési tételekkel.
Szerinte olyan monitoringmérésekre van szükség, amelyek valós időben követhetők és nyilvánosak. Kötelezni kellene a cégeket, hogy a legmodernebb, legbiztonságosabb technológiát hozzák Magyarországra és kizárólag a helyiek bevonásával szülessenek a döntések - mondta. Úgy vélekedett, a kormány tudatosan veszélyezteti a ma élő és a jövő generációit.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az említett ügyek hatósági eljárással folytatódnak; Magyarországon tiszta és világos feltételek vannak, amelyeket a beruházóknak be kell tartaniuk. Ha kell a hatóságok, felfüggesztik egy üzem működését is - jegyezte meg. Az államtitkár szerint ha arról beszélnek, milyen jövő vár a gyerekekre, akkor a háborúról nem szabad elfeledkezni. A baloldali pártok pedig háborúpártiak - mondta.
Kitért a kormány által indított energetikai beruházásokra, a rezsicsökkentés fenntartására, valamint arra is, hogy a Fidesz kezdeményezte a legtöbb sikeres népszavazást, több mint egy tucat nemzeti konzultációt indított és most is folyik egy konzultáció a zöldenergiáról.
Mi Hazánk: tiltsák be az LMBTQP-felvonulást!
Novák Előd (Mi Hazánk) pártja nevében a Budapest Pride betiltását követelte a kormánytól, LMBTQP-felvonulásnak nevezve az eseményt. Kifogásolta, hogy a rendőrség idén is a Mi Hazánk ellentüntetését tiltotta be. Kihívóan közösségellenesnek és szeméremsértőnek nevezte a felvonulást, és úgy értékelt: a rendezvény engedélyezésével a kormány idén is "letérdelt a homoszexuális lobbi előtt".
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: a szervezők és a Mi Hazánk minden évben versenyt futnak a másodpercekkel, hogy lefoglalják a helyszínt, és volt, amikor az egyik, volt amikor a másik volt gyorsabb, de a rendőrség minden esetben törvényesen járt el. Elfogadhatatlannak nevezte viszont, hogy a tolerancia nevében felvonulók vallási vagy nemzeti jelképeket sértő módon provokáljanak. A rendőrségnek el kell járni ezekben az esetekben - hangsúlyozta, kétségesnek nevezve, hogy valóban az elfogadást segíti egy ilyen felvonulás.
Jobbik: valódi alternatívát kínálunk a polgári oldalon
Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt: a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választáson a konzervatív Jobbik valódi alternatívát kínál a polgári oldalon, és "visszaadja a 56-os lyukas zászló becsületét". Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy ruszkik haza - tette hozzá. Az Orbán-kormány elmúlt 14 évét úgy értékelte: leépítették a jog uralmát, és bevezették a többség zsarnokságát, ami olyan autoriter rendszerek felé vezet, mint a putyini Oroszország.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a Jobbik hiába nevezi magát konzervatívnak, csatlakozott a baloldalhoz, amely liberális és gyakran országellenes politikát folytat. Hozzátette: miközben a Jobbik a kormány külpolitikáját kritizálja, olyan EP-képviselője van, aki a krími konfliktus során az orosz álláspontot szajkózta, korábban pedig megtűrtek olyan képviselőt is, akiről kiderült, hogy Oroszországnak kémkedett.
Jelezte: fajsúlyos vita van Európában a háborúval kapcsolatban, mert uniós háborús készülődés zajlik, a nemzeti érdek viszont az, hogy Magyarország ebbe ne keveredjen bele. Szerinte a migráció ügyében is vita van, mert bár a kormány szigorította a külföldi munkavállókra vonatkozó szabályokat, valamint jogi és a fizikai határzárat épített, Brüsszelben a Jobbik szövetségesei ezt felül akarják írni a betelepítési kvóta bevezetésével.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások