Krónika 3. rész
A gazdasági semlegességről és az egyetemekről is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Ezt követően a képviselők megkezdték az önkormányzati törvény módosítását célzó javaslat tárgyalását.
KDNP: a gazdasági semlegesség előfeltétele a szuverenitás megőrzése
Hollik István (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió békeprojektnek indult, a világ ma mégis veszélyesebb hely, mint volt. Ennek okai Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája és a háború - jegyezte meg.
A Fidesz-KDNP minden eddigi globális válságnál megmutatta, hogy nemzeti hatáskörben is lehet jó válaszokat adni - hangsúlyozta, hozzáfűzve: a miniszterelnök ezért meghirdette a gazdasági semlegesség programját.
Elmondása szerint a gazdasági semlegesség eléréséhez a legfontosabb előfeltétel az ország szuverenitásának megőrzése. Ezért sajnálatos és aggályos, hogy Magyar Péterék a szuverenitásról való lemondás mellett érvelnek - közölte.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy értékelt, Hollik István pontosan bemutatta Magyarország és a világ helyzetét.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány gazdasági akciótervről döntött, amelynek három alappillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A 21 pontos akcióterv hozzájárul ahhoz, hogy jövőre elérhető legyen a 3-6 százalékos gazdasági növekedés - jelezte, hozzátéve: a javaslatok súlyára tekintettel nemzeti konzultációt indítanak.
Fidesz: Brüsszelben versenytársat látnak a magyar egyetemekben
Pósán László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelnek csak az alapítványi fenntartásba került, modellváltó egyetemekkel van gondja Magyarországon, éppen azokkal az intézményekkel, amelyek a nyugati egyetemek komoly versenytársaivá kezdenek válni.
Emlékeztetett: az elmúlt 10 évben megduplázódott a magyarországi egyetemeken tanuló külföldi diákok száma, a magyar hallgatók kétharmada pedig olyan egyetemeken tanulhat, amelyek a világ elitjébe tartoznak.
Brüsszelben nem kívánnak maguknak versenytársat, ezért sújtják represszióval a magyar egyetemeket és diákokat - összegzett.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter válaszában kiemelte: a magyar egyetemek előrelépnek. Van olyan egyetemünk, amely a régióban a legelső, a Debreceni Egyetem például 400 helyet javult a világ felsőoktatási intézményeinek minősége és teljesítménye alapján felállított úgynevezett QS-rangsor szerinti versenyben - közölte.
Ezzel szemben Brüsszel szándékosan gáncsoskodik, fiataljainkon keresztül zsarol bennünket - nehezményezte, jelezve: ez minden jogalapot nélkülöz, a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Azon egyetemek újultak meg, amelyek szenátusa támogatta a modellváltást, Brüsszelnek tehát nem a magyar kormánnyal, hanem az egyetemekkel van vitája - mutatott rá.
Hozzátette azonban: a kormány nem késlekedik, hanem elindította a Pannónia-programot, amely 10 milliárd forintból a legkiválóbb fiatalokat a világ legjobb egyetemeire juttatja el, valamint 8 milliárd forintból a magyar kutatóknak szóló Horizon programot.
Önkormányzati törvény módosítása
Navracsics Tibor - aki KDNP-s képviselőként a javaslat egyik előterjesztője - expozéjában elmondta, arra tesznek indítványt, hogy az október 1-től újonnan megválasztott polgármesterek, vármegyei közgyűlési vezetők és főpolgármester javadalmazását megemeljék. Ezzel biztosítsák számukra azt az anyagi megbecsülést, amely az általuk viselt felelősség, a közjó szolgálata alapján megilleti őket.
A javaslat alapján nem fix összegben állapítanák meg a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnökeinek juttatását, hanem arányosítva, oly módon, hogy azok lépést tartsanak a kereseti viszonyok alakulásával. Így nem válik szükségszerűvé minden alkalommal a törvény módosítása, hanem a nemzetgazdaság gyarapodásával egyidejűleg nő az ő javadalmazásuk is.
Navracsics Tibor kiemelte: az önkormányzatok világa rendkívül sokszínű. A 3100 önkormányzatot különböző pártállású, világnézetű emberek irányítják, de van egy alap, amely összeköti őket és ennek mentén a minisztériummal is együtt tudnak működni, ez a közjó szolgálata. Ez azt is jelenti: mindannyian arra szövetkeztek, hogy Magyarország polgárai évről évre jobb körülmények között éljenek, megfelelő szolgáltatásokat vehessenek igénybe.
Ehhez a települések vezetői elengedhetetlenül szükségesek, ugyanakkor az utóbbi időszakban az egyes ágazatokban és a magánszférában megvalósult béremelések azt eredményezték, hogy a polgármesterek, közgyűlési vezetők korántsem tartoznak a legjobban kereső tisztviselők közé. Az idő elhaladt a polgármesteri javadalmazás mellett - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
KDNP: a gazdasági semlegesség előfeltétele a szuverenitás megőrzéseHollik István (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió békeprojektnek indult, a világ ma mégis veszélyesebb hely, mint volt. Ennek okai Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája és a háború - jegyezte meg.
A Fidesz-KDNP minden eddigi globális válságnál megmutatta, hogy nemzeti hatáskörben is lehet jó válaszokat adni - hangsúlyozta, hozzáfűzve: a miniszterelnök ezért meghirdette a gazdasági semlegesség programját.
Elmondása szerint a gazdasági semlegesség eléréséhez a legfontosabb előfeltétel az ország szuverenitásának megőrzése. Ezért sajnálatos és aggályos, hogy Magyar Péterék a szuverenitásról való lemondás mellett érvelnek - közölte.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy értékelt, Hollik István pontosan bemutatta Magyarország és a világ helyzetét.
A brüsszeli válasz a blokkosodás, gazdasági hidegháború, ami gazdasági nehézségekhez vezetett, fontos ezért, hogy Magyarország ragaszkodjon a gazdasági semlegességéhez - szögezte le.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány gazdasági akciótervről döntött, amelynek három alappillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A 21 pontos akcióterv hozzájárul ahhoz, hogy jövőre elérhető legyen a 3-6 százalékos gazdasági növekedés - jelezte, hozzátéve: a javaslatok súlyára tekintettel nemzeti konzultációt indítanak.
Fidesz: Brüsszelben versenytársat látnak a magyar egyetemekben
Pósán László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelnek csak az alapítványi fenntartásba került, modellváltó egyetemekkel van gondja Magyarországon, éppen azokkal az intézményekkel, amelyek a nyugati egyetemek komoly versenytársaivá kezdenek válni.
Emlékeztetett: az elmúlt 10 évben megduplázódott a magyarországi egyetemeken tanuló külföldi diákok száma, a magyar hallgatók kétharmada pedig olyan egyetemeken tanulhat, amelyek a világ elitjébe tartoznak.
Brüsszelben nem kívánnak maguknak versenytársat, ezért sújtják represszióval a magyar egyetemeket és diákokat - összegzett.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter válaszában kiemelte: a magyar egyetemek előrelépnek. Van olyan egyetemünk, amely a régióban a legelső, a Debreceni Egyetem például 400 helyet javult a világ felsőoktatási intézményeinek minősége és teljesítménye alapján felállított úgynevezett QS-rangsor szerinti versenyben - közölte.
Ezzel szemben Brüsszel szándékosan gáncsoskodik, fiataljainkon keresztül zsarol bennünket - nehezményezte, jelezve: ez minden jogalapot nélkülöz, a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Azon egyetemek újultak meg, amelyek szenátusa támogatta a modellváltást, Brüsszelnek tehát nem a magyar kormánnyal, hanem az egyetemekkel van vitája - mutatott rá.
Hozzátette azonban: a kormány nem késlekedik, hanem elindította a Pannónia-programot, amely 10 milliárd forintból a legkiválóbb fiatalokat a világ legjobb egyetemeire juttatja el, valamint 8 milliárd forintból a magyar kutatóknak szóló Horizon programot.
Önkormányzati törvény módosítása
Navracsics Tibor - aki KDNP-s képviselőként a javaslat egyik előterjesztője - expozéjában elmondta, arra tesznek indítványt, hogy az október 1-től újonnan megválasztott polgármesterek, vármegyei közgyűlési vezetők és főpolgármester javadalmazását megemeljék. Ezzel biztosítsák számukra azt az anyagi megbecsülést, amely az általuk viselt felelősség, a közjó szolgálata alapján megilleti őket.
A javaslat alapján nem fix összegben állapítanák meg a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnökeinek juttatását, hanem arányosítva, oly módon, hogy azok lépést tartsanak a kereseti viszonyok alakulásával. Így nem válik szükségszerűvé minden alkalommal a törvény módosítása, hanem a nemzetgazdaság gyarapodásával egyidejűleg nő az ő javadalmazásuk is.
Navracsics Tibor kiemelte: az önkormányzatok világa rendkívül sokszínű. A 3100 önkormányzatot különböző pártállású, világnézetű emberek irányítják, de van egy alap, amely összeköti őket és ennek mentén a minisztériummal is együtt tudnak működni, ez a közjó szolgálata. Ez azt is jelenti: mindannyian arra szövetkeztek, hogy Magyarország polgárai évről évre jobb körülmények között éljenek, megfelelő szolgáltatásokat vehessenek igénybe.
Ehhez a települések vezetői elengedhetetlenül szükségesek, ugyanakkor az utóbbi időszakban az egyes ágazatokban és a magánszférában megvalósult béremelések azt eredményezték, hogy a polgármesterek, közgyűlési vezetők korántsem tartoznak a legjobban kereső tisztviselők közé. Az idő elhaladt a polgármesteri javadalmazás mellett - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások