KSH-kiadvány mutatja be az éghajlatváltozás hatásait
Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa.
A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.
A KSH adatai szerint 2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban. A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat.
A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon - mutat rá a kiadvány. A közlemény kitér arra is, hogy az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik.
A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb. A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.
A teljes kiadvány elérhető a https://www.ksh.hu/kiadvanyok/helyzetkep/2025 felületen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások