Külügyi helyettes államtitkár: Magyarország elkötelezett az emberi jogok védelme mellett
Magyarország elkötelezett az emberi jogok védelme, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és ez a külpolitikájában is megjelenik - mondta a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a VI. Budapesti Emberi Jogi Fórum megnyitóján, Budapesten.
Takács Szabolcs a kétnapos tanácskozáson hangsúlyozta, az esemény megszervezésével Magyarország célja, hogy hozzájáruljon az emberi jogok védelmében tett európai és nemzetközi erőfeszítésekhez a párbeszéd és a tapasztalatcsere révén.
Elmondta, a fórumon négy, az emberi jogok védelmével kapcsolatos kérdést vitatnak meg. Így az ENSZ 2012-es Rió+20 csúcstalálkozója után egy évvel szó lesz a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok és az emberi jogok védelme közötti összefüggésről - közölte.
Hozzátette, fontos téma lesz a hit- és vallásszabadság is. Remélhetőleg a budapesti konferencia segít abban, hogy jobban megértsék a kihívásokat, amelyek e szabadság nemzetközi védelmében rejlenek - tette hozzá.
Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy az emberi jogok és a média összefüggése is szóba kerül majd a tanácskozáson. Végül a résztvevők a sérülékeny csoportok védelmével is foglalkoznak. A nőknek, a gyermekeknek, a fogyatékkal élőknek, a migránsoknak, a menekülteknek ugyanis speciális védelemre van szükségük az állam és a társadalom részéről - vélekedett a helyettes államtitkár.
Ibrahim Salama, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának igazgatója beszédében hangsúlyozta: a 2015 utáni időszakra kidolgozandó fenntartható fejlődési célok egész rendszerébe be kell építeni az emberi jogok védelmét. Nem egy külön, erről szóló célt kell megfogalmazni, hanem minden cél középpontjába kell állítani.
Úgy vélte, a fenntartható fejlődési céloknak univerzális, erős és kiszámítható kereteknek kell lenniük, amelyek segítenek "a félelem nélküli világot megteremteni".
A szakértő a fórum témáiról szólva beszélt arról, hogy a vallásszabadság és a szólásszabadság nem ellentétesek egymással. Nem létezhetnek egymás nélkül, a szabad beszéd ugyanis szükséges a vallásszabadság védelméhez is, hiszen ez a hit és vallás nyílt kifejezését garantálja. Hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság és az újságírók védelme is rendkívül fontos.
Ibrahim Salama megköszönte Magyarország hozzájárulását az emberi jogok védelmében végzett munkához, és úgy látja, hogy a budapesti fórum nagyon fontos esemény a témában folytatott párbeszéd szempontjából.
A Külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy az előző évekhez hasonlóan a konferencia lehetőséget biztosít az emberi jogok magyar és nemzetközi szakértőinek, kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselőinek, valamint a tudományos élet képviselőinek az aktuális emberi jogi kérdések megvitatására.
Az eddigi tanácskozásokon a résztvevők áttekintették az emberi jogokat védők helyzetét és a kisebbségek jogait. Tematikus viták zajlottak az emberi jogi oktatásról, a szólásszabadságról, a személyek szabad mozgásáról, a nők és a gyermekek jogairól, a vízhez való jogról és a védelmi felelősség elvéről.
A korábbi fórumok emellett napirendre tűzték az arab tavasz eseményeinek, az ENSZ Emberi Jogi Tanács szerepének, a választási megfigyelés jelentőségének, valamint az Európai Unió emberi jogi politikájának kérdését is.
MTI
Takács Szabolcs a kétnapos tanácskozáson hangsúlyozta, az esemény megszervezésével Magyarország célja, hogy hozzájáruljon az emberi jogok védelmében tett európai és nemzetközi erőfeszítésekhez a párbeszéd és a tapasztalatcsere révén.Elmondta, a fórumon négy, az emberi jogok védelmével kapcsolatos kérdést vitatnak meg. Így az ENSZ 2012-es Rió+20 csúcstalálkozója után egy évvel szó lesz a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok és az emberi jogok védelme közötti összefüggésről - közölte.
Hozzátette, fontos téma lesz a hit- és vallásszabadság is. Remélhetőleg a budapesti konferencia segít abban, hogy jobban megértsék a kihívásokat, amelyek e szabadság nemzetközi védelmében rejlenek - tette hozzá.
Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy az emberi jogok és a média összefüggése is szóba kerül majd a tanácskozáson. Végül a résztvevők a sérülékeny csoportok védelmével is foglalkoznak. A nőknek, a gyermekeknek, a fogyatékkal élőknek, a migránsoknak, a menekülteknek ugyanis speciális védelemre van szükségük az állam és a társadalom részéről - vélekedett a helyettes államtitkár.
Ibrahim Salama, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának igazgatója beszédében hangsúlyozta: a 2015 utáni időszakra kidolgozandó fenntartható fejlődési célok egész rendszerébe be kell építeni az emberi jogok védelmét. Nem egy külön, erről szóló célt kell megfogalmazni, hanem minden cél középpontjába kell állítani.
Úgy vélte, a fenntartható fejlődési céloknak univerzális, erős és kiszámítható kereteknek kell lenniük, amelyek segítenek "a félelem nélküli világot megteremteni".
A szakértő a fórum témáiról szólva beszélt arról, hogy a vallásszabadság és a szólásszabadság nem ellentétesek egymással. Nem létezhetnek egymás nélkül, a szabad beszéd ugyanis szükséges a vallásszabadság védelméhez is, hiszen ez a hit és vallás nyílt kifejezését garantálja. Hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság és az újságírók védelme is rendkívül fontos.
Ibrahim Salama megköszönte Magyarország hozzájárulását az emberi jogok védelmében végzett munkához, és úgy látja, hogy a budapesti fórum nagyon fontos esemény a témában folytatott párbeszéd szempontjából.
A Külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy az előző évekhez hasonlóan a konferencia lehetőséget biztosít az emberi jogok magyar és nemzetközi szakértőinek, kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselőinek, valamint a tudományos élet képviselőinek az aktuális emberi jogi kérdések megvitatására.
Az eddigi tanácskozásokon a résztvevők áttekintették az emberi jogokat védők helyzetét és a kisebbségek jogait. Tematikus viták zajlottak az emberi jogi oktatásról, a szólásszabadságról, a személyek szabad mozgásáról, a nők és a gyermekek jogairól, a vízhez való jogról és a védelmi felelősség elvéről.
A korábbi fórumok emellett napirendre tűzték az arab tavasz eseményeinek, az ENSZ Emberi Jogi Tanács szerepének, a választási megfigyelés jelentőségének, valamint az Európai Unió emberi jogi politikájának kérdését is.
MTI
Hozzászólások