Kúria: az alaptörvény nem írja elő állami szervek semlegességét a választási kampányban
Karácsony Gerely ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, amely "kettejük között érvényes". Azt is mondta, hogy "aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget".
Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét. A politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, amely a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy a mindenkori főpolgármester és a kormány közötti együttműködést jogszabály írja elő, amelynek felelőse Gulyás Gergely, így a kifogásolt kijelentés nem választható el a miniszter kormányzati teendőitől.
Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria a végzésében rámutatott: a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek - így a kormánynak és tagjainak - jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria arra jutott: Magyarország Alaptörvénye nem írja elő - az egyébként nem semleges természetű - állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria végzése jogerős.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások