Kúria: az MNB alapítványának ki kell adni a pályázatok adatait
Köteles kiadni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány valamennyi pályázatának adatait az adatkérés időpontjáig a Kúria szerdán kihirdetett döntése értelmében.
A bíró az ítélet ismertetésekor kiemelte: a Kúria ezzel helybenhagyta a másodfokon hozott jogerős ítéletet, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Kúria szerint minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A másodfokú ítélet jól ítélte meg, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből; a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénzjellegét - mondta ki a Kúria.
A bíró hangsúlyozta: a Kúria a konkrét ügyben hozott döntést, a kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján döntött, a jogszabályi kereteket az Alkotmánybíróság (Ab) és a nemzetközi joggyakorlat alapján értelmezte.
Kiemelte: az Ab többszörösen megerősítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjog, kitüntetett alkotmányos védelemben részesül.
A Kúria egyetértett azzal a jogerős ítéletben kihirdetett állásponttal, amely szerint az MNB egyes feladatainak átvállalása - egészben vagy részben - közfeladat elvégzését jelenti, ezért az alapítványok egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így kiterjed rájuk az infotörvény hatálya, különös figyelemmel a közpénzzel gazdálkodás tényére - ismertette a bíró. Egy közfeladatot ellátó szerv által közfeladat ellátására létrehozott civil szervezet maga is közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek - mondta.
Ismertették, hogy a felperes Csabai Károly újságíróként fordult közérdekű adatkéréssel az MNB PADA alapítványához, és valamennyi pályázata eredményének kiadását kérte - az elnyert összegek felsorolásával -, valamint a pályázatokat megalapozó dokumentumokat.
A bíróság ezt első fokon elutasította, azzal, hogy az alapítványok nem közfeladatot ellátó szervezetek, így nincs helye az adatok kiadásának. A másodfokú bíróság azonban az adatok elektronikus kiadására kötelezte az alapítványt. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványok - az MNB közfeladataival egybevágó - közfeladatot látnak el közpénzből - mondta.
Halápi Dóra, az alperes ügyvédje a tárgyaláson elmondta, hogy a PADA a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A felülvizsgálati kérelemben megismételték: nem közpénzről van szó, az alapítványi vagyon nem minősül annak, az MNB vagyona nem része az államháztartás alrendszereinek, az Alaptörvényből nem vezethető le a vagyon közpénz jellege, az alapítványokra az alapítónak nincs, nem lehet közvetlen befolyása, nem minősülnek egyéb közfeladatot ellátó intézménynek.
Álláspontjuk szerint az MNB-nek az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátása után teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására. A közcélú tevékenység nem jelenti a közfeladat ellátását, így nem lehet közvagyonról beszélni - érvelt a PADA képviselője.
Nehéz-Posony Márton, a felperes ügyvédje a másodfokú ítélet fenntartását kérte, azzal a kiegészítéssel, hogy terjesszék ki az adatok kiadásának kötelezettségét a természetes személyekre is. A Kúria ezt elutasította, kimondva: a másodfok helytállóan állapította meg, hogy a természetes személy pályázó neve személyes adatnak minősül, amely a törvény szerint csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.
MTI
A bíró az ítélet ismertetésekor kiemelte: a Kúria ezzel helybenhagyta a másodfokon hozott jogerős ítéletet, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Kúria szerint minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles elszámolni a nyilvánosságnak a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A másodfokú ítélet jól ítélte meg, hogy az alapítványok közfeladatot látnak el közpénzből; a közérdekű célokra juttatott vagyon közpénz, amely az alapítványhoz rendeléssel nem veszíti el közpénzjellegét - mondta ki a Kúria.
A bíró hangsúlyozta: a Kúria a konkrét ügyben hozott döntést, a kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján döntött, a jogszabályi kereteket az Alkotmánybíróság (Ab) és a nemzetközi joggyakorlat alapján értelmezte.
Kiemelte: az Ab többszörösen megerősítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alkotmányos alapjog, kitüntetett alkotmányos védelemben részesül.
A Kúria egyetértett azzal a jogerős ítéletben kihirdetett állásponttal, amely szerint az MNB egyes feladatainak átvállalása - egészben vagy részben - közfeladat elvégzését jelenti, ezért az alapítványok egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így kiterjed rájuk az infotörvény hatálya, különös figyelemmel a közpénzzel gazdálkodás tényére - ismertette a bíró. Egy közfeladatot ellátó szerv által közfeladat ellátására létrehozott civil szervezet maga is közfeladatot ellátó szervnek minősül, és a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek - mondta.
Ismertették, hogy a felperes Csabai Károly újságíróként fordult közérdekű adatkéréssel az MNB PADA alapítványához, és valamennyi pályázata eredményének kiadását kérte - az elnyert összegek felsorolásával -, valamint a pályázatokat megalapozó dokumentumokat.
A bíróság ezt első fokon elutasította, azzal, hogy az alapítványok nem közfeladatot ellátó szervezetek, így nincs helye az adatok kiadásának. A másodfokú bíróság azonban az adatok elektronikus kiadására kötelezte az alapítványt. Az indoklás szerint ugyanis az alapítványok - az MNB közfeladataival egybevágó - közfeladatot látnak el közpénzből - mondta.
Halápi Dóra, az alperes ügyvédje a tárgyaláson elmondta, hogy a PADA a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A felülvizsgálati kérelemben megismételték: nem közpénzről van szó, az alapítványi vagyon nem minősül annak, az MNB vagyona nem része az államháztartás alrendszereinek, az Alaptörvényből nem vezethető le a vagyon közpénz jellege, az alapítványokra az alapítónak nincs, nem lehet közvetlen befolyása, nem minősülnek egyéb közfeladatot ellátó intézménynek.
Álláspontjuk szerint az MNB-nek az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátása után teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására. A közcélú tevékenység nem jelenti a közfeladat ellátását, így nem lehet közvagyonról beszélni - érvelt a PADA képviselője.
Nehéz-Posony Márton, a felperes ügyvédje a másodfokú ítélet fenntartását kérte, azzal a kiegészítéssel, hogy terjesszék ki az adatok kiadásának kötelezettségét a természetes személyekre is. A Kúria ezt elutasította, kimondva: a másodfok helytállóan állapította meg, hogy a természetes személy pályázó neve személyes adatnak minősül, amely a törvény szerint csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.
MTI
Hozzászólások