Kutatási program indul az Akadémián a siketjelnyelv egységesítésére
Kutatási program indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében a magyar siketjelnyelv egységesítésére. A 334 millió forintos forrású, JelEsély elnevezésű - az Új Széchenyi Terv keretében induló - projekt azt készíti elő, hogy 2017-től - a törvényi előírásnak megfelelően - be lehessen vezetni az oktatásban a jelnyelvet.
Pálinkás József, az MTA elnöke az Akadémián szerdán tartott projektindító rendezvényen azt mondta, egy közösséget jól jellemez, hogyan viszonyul és hogyan segíti a hátrányt szenvedő tagjait, köztük a hallássérülteket.
Méltatta a 2009-ben elfogadott törvényt, amely kötelezővé teszi a jelnyelv használatát és tanítását az oktatásban, majd köszönetet mondott Soltész Miklós szociális államtitkárnak és Kósa Ádám európai parlamenti képviselőnek azért, hogy a program elindítását lehetővé tették.
Soltész Miklós arról beszélt, nem véletlen, hogy az alaptörvénybe is bekerült, hogy "Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét". Elmondta, hamarosan egy hasonló egyedülálló programot indítanak, az a tolmácsszolgálatokat fogja segíteni jelnyelvi videotolmácsolással, erre a projektre 540 millió forintot fordítanak.
Kósa Ádám jelnyelven arról adott tájékoztatást, hogy a most induló projekt adja majd meg az alapot a siket emberek számára a kommunikációs akadálymentesítéshez, ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjanak és "önálló személyként" be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
Jelezte, a program a jobb minőségű élet lehetőségét is megteremti a Magyarországon élő mintegy 10 ezer siket ember számára.
A jelnyelvi törvényt méltatva arról beszélt, a jogszabály nem "orvosi személetű", tehát nem mint meggyógyítandó emberekre tekint a siketekre és nagyothallókra, hanem mint olyan személyekre, akik rendelkeznek értékekkel és készségekkel, és ezeket kívánja segíteni.
Elmondta, a projekt Közép-Európában egyedülálló, és alapot ad egy minőségi oktatásra, a siket gyerekek számára a kétnyelvű oktatásra.
A sajtótájékoztatóra kiosztott háttéranyagban az áll, hogy becslések szerint Magyarországon a siket népesség alkotja a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbséget.
A 2009-ben született, a magyar jelnyelvről és annak használatáról egyhangúlag elfogadott törvény egyebek mellett kimondja, hogy 2017-től a hallássérült gyereket nevelő, oktató gyógypedagógiai intézmények a szülők kérésére kötelesek az óvodai és iskolai nevelést jelnyelven is biztosítani.
A projekt keretében várhatóan akadémiai jelnyelvi szótárt is készítenek.
MTI
Pálinkás József, az MTA elnöke az Akadémián szerdán tartott projektindító rendezvényen azt mondta, egy közösséget jól jellemez, hogyan viszonyul és hogyan segíti a hátrányt szenvedő tagjait, köztük a hallássérülteket.
Méltatta a 2009-ben elfogadott törvényt, amely kötelezővé teszi a jelnyelv használatát és tanítását az oktatásban, majd köszönetet mondott Soltész Miklós szociális államtitkárnak és Kósa Ádám európai parlamenti képviselőnek azért, hogy a program elindítását lehetővé tették.
Soltész Miklós arról beszélt, nem véletlen, hogy az alaptörvénybe is bekerült, hogy "Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét".
Kósa Ádám jelnyelven arról adott tájékoztatást, hogy a most induló projekt adja majd meg az alapot a siket emberek számára a kommunikációs akadálymentesítéshez, ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjanak és "önálló személyként" be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
Jelezte, a program a jobb minőségű élet lehetőségét is megteremti a Magyarországon élő mintegy 10 ezer siket ember számára.
A jelnyelvi törvényt méltatva arról beszélt, a jogszabály nem "orvosi személetű", tehát nem mint meggyógyítandó emberekre tekint a siketekre és nagyothallókra, hanem mint olyan személyekre, akik rendelkeznek értékekkel és készségekkel, és ezeket kívánja segíteni.
Elmondta, a projekt Közép-Európában egyedülálló, és alapot ad egy minőségi oktatásra, a siket gyerekek számára a kétnyelvű oktatásra.
A sajtótájékoztatóra kiosztott háttéranyagban az áll, hogy becslések szerint Magyarországon a siket népesség alkotja a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbséget.
A 2009-ben született, a magyar jelnyelvről és annak használatáról egyhangúlag elfogadott törvény egyebek mellett kimondja, hogy 2017-től a hallássérült gyereket nevelő, oktató gyógypedagógiai intézmények a szülők kérésére kötelesek az óvodai és iskolai nevelést jelnyelven is biztosítani.
A projekt keretében várhatóan akadémiai jelnyelvi szótárt is készítenek.
MTI
Hozzászólások