Lázár: a kormány egyetért Tusk vitaindítójának megállapításaival (2. rész)
A magyar kormány egyetért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vitaindítójának megállapításaival - közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak nevezte, hogy két év után először elhangzott: a kötelező kvóta megosztó és alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére. Megállapítható, hogy a tagállamok fele akar kötelező kvótát, a másik fele tiltakozik ellene, a bizottság javaslatai pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - értékelt.
Azt is mondta: teljesen megdöbbentő Martin Schulznak, a német szociáldemokraták elnökének az a nyilatkozata, amelyben egy új európai alkotmányt, egy olyan új európai szövetségi államot "vizionál", amelyhez 2025-ig mindenkinek csatlakoznia kellene, aki pedig ezt nem teszi meg, az kimarad. "Ilyen ultimátumot, mint amilyet Martin Schulz mondott be néhány nappal ezelőtt, Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott" - jelentette ki.
Megjegyezte továbbá, az Európai Tanács csütörtöki-pénteki ülésén szó lesz a védelmi együttműködésről is, amelyben Magyarország aktívan részt akar venni, egyértelmű ugyanis, hogy Európában fokozni kell a védelmi együttműködést a Brexit után. Lázár János kijelentette azt is: a kormány álláspontja szerint az Egyesült Államoknak joga van Izrael fővárosaként elismerni Jeruzsálemet, az Európai Uniónak pedig nem az a dolga, hogy az Egyesült Államok elnökének döntését minősítse, hanem hogy a saját álláspontját kialakítsa.
A magyar kormány az amerikai döntés után sem változtat közel-keleti álláspontján, amelynek alapján kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn minden féllel - közölte a miniszter. A közelmúltbeli göteborgi uniós csúcsról szólva - amely szociális kérdésekkel foglalkozott - azt közölte: Magyarország tagállami hatáskörnek tekinti az összes szociális kérdést, az oktatás, a kultúra, a közművelődés ügyét.
Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) múlt heti, Magyarországgal foglalkozó ülését úgy kommentálta: Magyarországnak "boszorkányüldözésben" volt része, egy "önmagát alulmúló baloldali kezdeményezésről" volt szó, európai balliberális csoportok Magyarország megbélyegzésével próbálkoztak.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar álláspontot a multinacionális cégek erőfölényével kapcsolatban. Kifejtette, hogy a multik feljelentése alapján indult pilot-eljárást követő brüsszeli döntés a napi fogyasztási cikkeket áruló, nettó 100 milliárd forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozásokat érinti, esetükben automatikusan erőfölényről van szó, a tilalommal kapcsolatos jogszabályok érvényesíthetőek.
Jelezte azt is, hogy a szabályozást a Gazdasági Versenyhivatalnak kell alkalmazni, a lépés segít védeni a fogyasztókat és a nemzeti érdekeket. Lázár János arra is kitért: azok, akik ezt az ügyet megítélték a "lex Heinekennel" együtt, azok 1 százalék esélyt nem adtak annak, hogy az Európai Bizottságon "át tudjuk verni" ezt, ehhez képest mindkét ügyben "fényes magyar győzelem született". "Remélem, hogy a kétkedőket és akik állandóan be vannak csinálva az Európai Bizottságtól, végre sikerült meggyőznöm, hogy érdemes a magyar érdekekért harcolni" - jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
A Miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak nevezte, hogy két év után először elhangzott: a kötelező kvóta megosztó és alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére. Megállapítható, hogy a tagállamok fele akar kötelező kvótát, a másik fele tiltakozik ellene, a bizottság javaslatai pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - értékelt.
Bírálta, hogy az Európai Bizottság messze túllépve hatáskörét "betámadta" Donald Tusk nyilatkozatát és olyanok szólaltak meg, akik képtelenek kezelni a válságot. A tárcavezető azt is kiemelte: a magyar kormány szavának súlyt ad, hogy 2,349 millió választó véleményét képviseli, akik a nemzeti konzultációban véleményt nyilvánítottak Soros György hatpontos tervéről.
Megerősítette azt is, hogy a visegrádi négyek tagállamai egyenként 9 millió euróval járulnak hozzá az olasz határvédelemhez Líbiában, ez a 36 millió euró érdemi segítség abban, hogy még Észak-Afrika partjainál kontrollálják a bevándorlást.
Magyarország a részét várhatóan kormányzati tartalékból, többletbevételből fedezi.
Azt is mondta: teljesen megdöbbentő Martin Schulznak, a német szociáldemokraták elnökének az a nyilatkozata, amelyben egy új európai alkotmányt, egy olyan új európai szövetségi államot "vizionál", amelyhez 2025-ig mindenkinek csatlakoznia kellene, aki pedig ezt nem teszi meg, az kimarad. "Ilyen ultimátumot, mint amilyet Martin Schulz mondott be néhány nappal ezelőtt, Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott" - jelentette ki.
Megjegyezte továbbá, az Európai Tanács csütörtöki-pénteki ülésén szó lesz a védelmi együttműködésről is, amelyben Magyarország aktívan részt akar venni, egyértelmű ugyanis, hogy Európában fokozni kell a védelmi együttműködést a Brexit után. Lázár János kijelentette azt is: a kormány álláspontja szerint az Egyesült Államoknak joga van Izrael fővárosaként elismerni Jeruzsálemet, az Európai Uniónak pedig nem az a dolga, hogy az Egyesült Államok elnökének döntését minősítse, hanem hogy a saját álláspontját kialakítsa.
A magyar kormány az amerikai döntés után sem változtat közel-keleti álláspontján, amelynek alapján kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn minden féllel - közölte a miniszter. A közelmúltbeli göteborgi uniós csúcsról szólva - amely szociális kérdésekkel foglalkozott - azt közölte: Magyarország tagállami hatáskörnek tekinti az összes szociális kérdést, az oktatás, a kultúra, a közművelődés ügyét.
Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) múlt heti, Magyarországgal foglalkozó ülését úgy kommentálta: Magyarországnak "boszorkányüldözésben" volt része, egy "önmagát alulmúló baloldali kezdeményezésről" volt szó, európai balliberális csoportok Magyarország megbélyegzésével próbálkoztak.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar álláspontot a multinacionális cégek erőfölényével kapcsolatban. Kifejtette, hogy a multik feljelentése alapján indult pilot-eljárást követő brüsszeli döntés a napi fogyasztási cikkeket áruló, nettó 100 milliárd forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozásokat érinti, esetükben automatikusan erőfölényről van szó, a tilalommal kapcsolatos jogszabályok érvényesíthetőek.
Jelezte azt is, hogy a szabályozást a Gazdasági Versenyhivatalnak kell alkalmazni, a lépés segít védeni a fogyasztókat és a nemzeti érdekeket. Lázár János arra is kitért: azok, akik ezt az ügyet megítélték a "lex Heinekennel" együtt, azok 1 százalék esélyt nem adtak annak, hogy az Európai Bizottságon "át tudjuk verni" ezt, ehhez képest mindkét ügyben "fényes magyar győzelem született". "Remélem, hogy a kétkedőket és akik állandóan be vannak csinálva az Európai Bizottságtól, végre sikerült meggyőznöm, hogy érdemes a magyar érdekekért harcolni" - jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások