Legfőbb Ügyészség: befejeződött az iratok minősítésének felülvizsgálata
Befejeződött az úgynevezett kémügy iratainak minősítését áttekintő felülvizsgálat, amelynek eredményeként a minősítés megszűnt, az iratokból a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kivonatot tett közzé.
"Az ún. kémügyben - a minősítő felülvizsgálata alapján - a minősítés törlésre került. A közvélemény teljes körű és hiteles tájékoztatása érdekében, az ügyészség a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek eredményeként az ügyészség a honlapjának sajtó rovatában a vádirati tényállás kivonatát és a bírói döntés lényegét közzéteszi" - áll a Legfőbb Ügyészség közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat négy férfival szemben, mert szerinte közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek Magyarországon.
A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és az NBH főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában.
A titokminiszter - tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent - élt a felajánlással, és arra utasította az NBH főigazgatóját, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival. Ennek megfelelően - konspirációs céllal - bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek az NBH részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozatú 16 dolgozójának poligráfiás vizsgálatában vettek részt.
Egyikük a gépi hátteret kezelte, a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét. A külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy - szintén megvádolt - ember végezte.
A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet adatokat szerzett a vizsgálat résztvevőinek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről, így nőtt az NBH támadhatóságának veszélye, és ez veszélyeztette Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit - áll az LÜ közleményében. A vezetőváltás után az új főigazgató tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért elrendelte a történtek kivizsgálását, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, de feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. Az elsőfokú bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú emberek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a NBH vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek - írta a Legfőbb Ügyészség.
A közlemény a LÜ honlapján (http://ugyeszseg.hu/az-un-kemugyben-befejezodott-a-minositett-ugyiratok-minositesenek-felulvizsgalata/) érhető el. Itt több oldal terjedelemben olvasható a vádirat és a kaposvári döntés kivonata (http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/sajto42/2019/04/kemuegy-vadirati-tenyallas-biroi-doentes-kivonat.pdf).
A nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban, nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, valamint felfüggesztett szabadságvesztésre Laborc Sándort. Másodfokon 2015-ben azonban a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el. A Kaposvári Törvényszék 2016-ban mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól.
A fellebbezés nyomán másodfokra került ügyben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú felmentő rendelkezést. Ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség, ezt azonban a Kúria 2018 májusában elutasította. Ezt követően indult el az ügyiratok minősítésének felülvizsgálata.
(Forrás: MTI)
"Az ún. kémügyben - a minősítő felülvizsgálata alapján - a minősítés törlésre került. A közvélemény teljes körű és hiteles tájékoztatása érdekében, az ügyészség a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek eredményeként az ügyészség a honlapjának sajtó rovatában a vádirati tényállás kivonatát és a bírói döntés lényegét közzéteszi" - áll a Legfőbb Ügyészség közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
A kémügyben a Gyurcsány-kormány idején titokminiszteri pozíciót betöltő Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két akkori főigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort, továbbá egy civil személyt a bíróság a nyilvánosság kizárásával lefolytatott tárgyalássorozatot követően korábban már jogerősen felmentette.
Az LÜ közleményében felidézte, a Budapesti Katonai Ügyészség 2011.
A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és az NBH főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában.
A titokminiszter - tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent - élt a felajánlással, és arra utasította az NBH főigazgatóját, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival. Ennek megfelelően - konspirációs céllal - bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek az NBH részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozatú 16 dolgozójának poligráfiás vizsgálatában vettek részt.
Egyikük a gépi hátteret kezelte, a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét. A külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy - szintén megvádolt - ember végezte.
A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet adatokat szerzett a vizsgálat résztvevőinek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről, így nőtt az NBH támadhatóságának veszélye, és ez veszélyeztette Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit - áll az LÜ közleményében. A vezetőváltás után az új főigazgató tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért elrendelte a történtek kivizsgálását, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, de feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. Az elsőfokú bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú emberek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a NBH vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek - írta a Legfőbb Ügyészség.
A közlemény a LÜ honlapján (http://ugyeszseg.hu/az-un-kemugyben-befejezodott-a-minositett-ugyiratok-minositesenek-felulvizsgalata/) érhető el. Itt több oldal terjedelemben olvasható a vádirat és a kaposvári döntés kivonata (http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/sajto42/2019/04/kemuegy-vadirati-tenyallas-biroi-doentes-kivonat.pdf).
A nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban, nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, valamint felfüggesztett szabadságvesztésre Laborc Sándort. Másodfokon 2015-ben azonban a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el. A Kaposvári Törvényszék 2016-ban mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól.
A fellebbezés nyomán másodfokra került ügyben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú felmentő rendelkezést. Ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség, ezt azonban a Kúria 2018 májusában elutasította. Ezt követően indult el az ügyiratok minősítésének felülvizsgálata.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások