Lezsák: most vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük, de nem feledjük az 1956-os Moszkvát

Bár most vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük, de nem feledjük az 1956-os Moszkvát - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján rendezett konferencián és könyvbemutatón, az Országházban. Lezsák Sándor a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága Sorsok és horizontok című konferenciáján mondott köszöntő beszédet.Felidézte: 1987-ben a lakitelki sátorban Nagy László költő szavait mondta el 1956-ról: "a torkon vágott forradalmak pirosát, s gyászát viseljük belül, és az újabb torokra mért ütés végzetes, önmegsemmisítő lehet".
    

2006 októberének "véres gyalázata után" a költő gondolata már úgy módosult benne: "a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül, és hogy nem lett végzetes az újabb torokra mért ütés, az az elmúlt közel 12 esztendő kétharmados összefogásának köszönhető." "A brüsszeli fenyegetettség ellenében 2010 óta aranykort érlelő időt él nemzetünk", az alaptörvény adta nemzeti program megteremti az élet valamennyi területének megújhodását.

"Bár most vigyázó szemünket Brüsszelre vetjük, de nem feledjük az 1956-os Moszkvát" - fogalmazott Lezsák Sándor.
    

Az Országgyűlés alelnöke Nagy Szeder István kiskunhalasi kisgazda politikus 1956-os szerepét is felidézte. Kiemelte: neki köszönhető, hogy Kiskunhalason volt 1956. november 1-jén a forradalom és szabadságharc egyetlen szabad, demokratikus önkormányzati választása. A szinte órák alatt megszervezett voksoláson 16 ezer választópolgár adta le szavazatát, az eredmények szerint a kisgazda párt a voksok 76 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták 14 százalékot, a Nemzeti Parasztpárt 6 százalékot, a kommunisták pedig 4 százalékot kaptak - mondta.
    

Rámutatott: ennek a választásnak a ténye később azért volt fájdalmas a forradalmat leverők számára, mert világossá tette, hogy a demokratikus választás esetén milyen csekély lenne a támogatottságuk. Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója elmondta: a konferencia és az ott bemutatandó egyik kötet is azért viseli a Sorsok és horizontok címet, mert véleményük szerint az emberi sorsokat elemezve lehet legjobban átadni azokat a történeteket, amelyek közel hozzák a már egy emberöltő távolságra lévő eseményeket.
    

Nagymihály Zoltán, a RETÖRKI tudományos segédmunkatársa a tanulmánykötetet bemutatva hangsúlyozta: 1956 valós jellegének megértése és történetének minél teljesebb megismerése nélkül nem érthető meg a rendszerváltás sem. Kiemelte: a forradalom 65. évfordulóján megjelent tanulmányok foglalkoznak a honvédség és az ügyvédek szerepével, felidézik a megtorlás néhány jellemző vonását és a vidék forradalmának egyes szereplőit, a politikai foglyok természetes önszerveződésének folyamatát, a határon túli magyarság szolidaritását és a nyugati emigráció vitáit.
    

Strausz Péter, a RETÖRKI tudományos főmunkatársa a Változó idő, változó emlékezet című kötetet mutatta be, amely az intézet legújabb kronológiai kiadványa. Kifejtette: a kötet befogadható, olvasmányos módon, de szakmailag nívós szócikkekben mutatja be, hogyan alakult át 1956 értékelése a hazai és a nemzetközi köztudatban.
    

A sok életrajzzal, fotóval és illusztrációval kiegészített könyv a forradalom és szabadságharc politikai recepciója mellett azzal is foglalkozik, hogyan dolgozta fel az eseményeket a filmművészet, illetve hogyan jelent meg a téma a kommunista párt hivatalos narratívájában - mondta.


(Forrás: MTI)