Ma eladhatóvá teszi a Fidesz a Magyar földet a külföldieknek? - Miközben mindenki az árvízre figyel!

Az árvíztől megvédjük a földet, de a külföldieknek közben eladhatóvá tesszük?

A Fideszt most azzal vádolják, hogy kihasználja az árvizes híreket és a közfigyelem máshol tartása mellett ma megszavazhatja, hogy  a külföldiek számára eladható legyen a magyar föld.
A legfrissebb infók szerint a Fidesz mégiscsak elnapolja a mai döntést.

Jobbik többször javasolta már, hogy semmiképpen ne tartsák meg a szavazást ma.


[one_fourth]


src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">

[/one_fourth]

[three_fourth_last]A földtörvény itt marad, nem vonul le az árral és ezt végérvényesen megpecsételheti a magyarok szerepét hazánkban.
A legmegdöbbentőbb, hogy a 2010-es választások előtt két héttel Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy  „Önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek akármit döntenek Brüsszelben: Itt soha termőföldet nem fognak vásárolni.”

Most pedig arról fognak dönteni, hogy az EU állampolgárok nem is külföldiek, tehát mégiscsak vehetnek majd külföldiek földet, persze azért pár kis feltételt kell majd teljesíteniük.

[/three_fourth_last]
Az Alfahír 7 pontban összegyűjtötte, hogy miért elfogadhatatlan az új földtörvény?

src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">


1. Korlátlan birtokméret

A tervezet az eddigi 300-ról 1200 hektárra növeli az egy magánszemély által hasznosítható földterület nagyságát, miközben eltörli a családi összeszámítást. Vagyis egy több ezer hektáros területet nyugodtan szét lehet dobni a házastársak, gyerekek között, de még a szeretetotthonban fekvő nagymamának is lehet pár száz hektár szántója és gyümölcsöse. (Ebbe ráadásul a társas gazdálkodásoknak nem kell beszámítani a tagjaiktól bérelt földet, valamint a kényszerhasznosítást.)

Gazdasági társaságok a korábbi 1200 helyett 1800 hektárnyi földet birtokolhatnak, hasonló jogi kiskapuk mellett. Emellett az állam bármikor dönthet úgy, hogy a nem megfelelően hasznosított földet másnak adja, méghozzá pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával.

Összehasonlításként Európában a nagybirtok (!) átlagos mérete 2011-es adatok szerint: Svájc 54, Hollandia 135, Belgium 150, Lengyelország 250, Franciaország 274 hektár.

2. Tőkés társaságoknak való kiszolgáltatottság

A korábbi években nagy port kavart, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) által kiírt bérleti szerződéseket a helyi gazdálkodók elől nagybirtokosok és tőkés társaságok happolták el. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, mivel a mintegy kétmillió hektárnyi állami földek esetében jogi kiskaput nyitnak az NFA-nak a külön rendelkezésre.

A nonprofit szövetkezeti forma támogatása helyett ráadásul a kormány úgynevezett „integrátorokat” támogat, amelyek révén a tőkeérdekeltségek koncessziós formában régiónként maguk alá gyűrhetik a mezőgazdaságot, és kiszipolyozhatják a hasznot. (A profitot ezek után remekül át lehet mosni egy Seychelles-szigeteki offshore cégen keresztül.)

Becslések szerint a hazai termőföldek közel 80 százaléka jelenleg 180 nagytőkés csoport kezében van.

3. Hátrányban a helybeliek

A kritikusok szerint indokolatlanul széles az a húsz kilométer sugarú kör, amelyen belül a törvénytervezet szerint még „helybelinek” számít az illető. A jogszabály ráadásul elég rugalmasan kezeli az üzemközpont fogalmát. Egy gazdaságnak ugyanis lehet székhelye, valamint több telephelye, és papíron szinte bármelyik telephelyet később központtá lehet nyilvánítani, így a cég könnyedén megszerezheti a kiszemelt földet a helyeik elől. (Erre számos példa volt a földbérleti pályázatok során is.)

4. Hoppon maradt kisgazdák

Az új törvény semmilyen formában nem biztosítja a kis és közepes gazdaságok ígért előnybe hozását. A nagybirtokosok és tőkés társaságok 15-20 év múlva lejáró bérleti szerződéseket köthetnek, melyekre ráadásul azok lejárta után is előbérleti joguk lesz. A korábbi törvénytervezetből kikerült az is, hogy egy család településenként nem birtokolhat többet az összes földterület 25 százalékánál. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák a mostani, igazságtalan földbirtokszerkezetet.

Egy jogi kiskapu azt is lehetővé teszi, hogy az állattartó telepek felülírják az elővásárlási és 20 kilométeres szabályt.

5. Korlátozott beleszólás

A tervezet korlátozott beleszólást biztosít a helyi földbizottságoknak, ám végső döntést nem hozhatnak. Az állami hatóság bármikor úgy dönthet, hogy „ésszerűtlen birtokszerkezet” kialakulása miatt másnak adja a használati jogot. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy mi és kinek a nézőpontjából számít „ésszerűtlennek”. (A földbérleti pályázatok során „üzleti terv nem kellő megalapozottságára” hivatkozva utasították el több helybeli pályázatát)

6. Mellőzött munkahelyteremtés

Miközben mindenki a föld megtartó képességéről beszél, az új törvénytervezet nem kötelezi a földbérlőt, hogy helyben adjon munkát az embereknek. Időközben szintén elsikkadt a Fidesz választásokkor beígért „demográfiai földprogramja” is, amely fiatal letelepedő pároknak biztosított volna kedvezményeket, amennyiben vállalják, hogy a földet megművelik, és legalább két gyermeket felnevelnek.

7. Külföldiek szabad rablása

A kormány két éve azzal utasította el a Jobbik javaslatát a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelméről, hogy majd a vonatkozó törvény rendezi a kérdést. A hazai zöldbárók helyzetbe hozását szintén a külföldi spekulánsok elleni harccal magyarázták az illetékesek. Ehhez képest a törvény – amennyiben mostani formájában szavazzák meg – csupán az Európai Unión kívüli állampolgárokat tekinti „külföldinek”, és bár helyben lakáshoz és tulajdonhoz köti az uniós polgárok földhöz jutását, az utóbbi évek-évtizedek bizonyították, hogy ezek zsebszerződések útján könnyen kijátszhatóak.