Magyar jogász Irakban, ahol a Btk. ma is Allahhal kezdődik és Szaddámmal végződik
Az iraki EU-missziót megjárt magyar jogász szerint több nemzedék munkája kell ahhoz, hogy az országnak reális esélye legyen kilábalni a terrorizmus és a korrupció mindent elborító mocsarából, és békés, prosperáló országgá váljon.
Viplak Ádám az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy ma még az iraki büntető törvénykönyv (Btk.) Allahhal kezdődik és Szaddámmal végződik, vannak bíróságok, ahová csak golyóálló mellényben tanácsos belépni, a börtönökbe pedig még úgy sem.
A magyar szakember 2012 nyarától 2013 decemberéig az unió Integrált jogállamiság elnevezésű programjában vett részt, az volt a feladata, hogy iraki bírákat, ügyészeket, rendőröket képezzen.
Az iraki miniszterelnök kérésére érkező mintegy ötventagú nemzetközi csoport egy oktatási csomagot ajánlott fel, amelyből a helyi szakemberek választottak. Az egyik kiemelt téma a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem volt, ugyanis ahogy Szaddám rendszere megdőlt, megnyíltak a határok, és megnőtt a veszélye annak, hogy külföldi terroristák érkezzenek az országba, illetve a keresett iraki bűnözök elmeneküljenek.
Irak korábban angol befolyás alatt állt, jogrendje mégis a 19. századi kontinentális, elsősorban francia jogra épült, mára azonban meglehetősen elavult - mondta. A büntető igazságszolgáltatás fejlesztése, a jogállami technikák terjesztése és az emberi jogok érvényesítése uniós célkitűzés. Az EU hosszú távú érdeke az iraki konszolidáció, hiszen minél élhetőbb az ország, annál kevesebb a menekült az unióban - magyarázta a büntetőjogász.
Viplak Ádám elmondta: mielőtt jelentkezett volna a misszióba, már a pályázaton való indulás előfeltétele volt a Belügyminisztérium által szervezett alaptanfolyam, amely a biztonsági kockázatok csökkentését célozta. A tananyagban szerepelt például terepjáró-vezetés, elsősegélynyújtás, különféle túlélési technikák ismerete, például emberrablás esetére. A sikeres pályázat után a célország specialitásaira is igyekeztek felkészíteni, így például fegyverismeretet is oktattak.
A magyar jogász az úgynevezett zöld zónában, Bagdad egyik belső, külföldiek tartózkodási helyéül szolgáló védett negyedében élt. Mint mondta, ez a terület helyi viszonylatban biztonságosnak számít, bár nem ritka, hogy fegyverropogásra, bombarobbanásra ébrednek az ott élők. Másfél év alatt többször megtámadták a kerület megerősített kapuit, de miután az amerikai katonák nagy része távozott, a terroristák felhagytak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy vaktában rakétákat lőjenek be a külföldiek által lakott negyedbe.
A zöld zónát elhagyva az európai fogalmak szerinti közbiztonság ismeretlen fogalom. Viplak Ádám fegyvertelen volt, de mindenhová hat testőr kísérte három páncélautóval. Az unió nagyon ügyel alkalmazottainak biztonságára: míg például az ENSZ-missziókban bizonyos kockázatokat bekalkulálnak, addig az EU számára elfogadhatatlan az emberi élet elvesztése - jegyezte meg.
Előfordult, hogy azon az útvonalon, amelyen a jogász a testőreivel az egyik nap végighaladt, másnap több halálos áldozatot követelő merénylet is volt. A szunnita-síita ellentétek miatt a vallási ünnepeken rendszeresek a pokolgépes merényletek, de a bagdadi piacon is gyakori a terrortámadás.
Viplak Ádám elmondta, hogy a dél-iraki Bászra városában járt olyan bíróságon, ahol jobbnak látta magán hagyni golyóálló mellényét, mert az épületben szinte mindenki fegyvert viselt. Börtönbe pedig el sem ment, mert kísérői nem tudták garantálni a testi épségét.
Az iraki férfiak jelentős részének van fegyvere. Egyes becslések szerint amikor az amerikai erők lefegyverezték az iraki hadsereget, kézifegyverek millióinak veszett nyoma. Ez az arzenál nagyrészt a feketepiacra került, és önmagában is elegendő a 33 milliós ország felnőtt férfiainak felfegyverzéséhez - mondta a jogász. Az a személyes benyomása, hogy az elmúlt másfél évben nem javult az ország közbiztonsága.
Míg 2012 nyarán 20-25 naponta volt egy jelentősebb terrorakció az országban, 2013 végén már ötnaponta fordult elő ilyen. Vélhetően gyengül az iraki biztonsági erők teljesítménye, és egyre hatékonyabbak a terroristák, akik külföldről is kapnak támogatást - tette hozzá.
Szaddám Huszein elítélése kapcsán Viplak Ádám az általa megismert iraki emberek véleményét tolmácsolta: szerintük a 2006 decemberében végrehajtott halálos ítélet igazságos, az iraki bíróság eljárása pedig korrekt volt. Az irakiak számára manapság már nem Szaddám a legnagyobb probléma, hanem a mindennapi megélhetés, az ellátás, a terrorizmus és a korrupció.
Bagdad egyes felmérések szerint a világ egyik legkevésbé élhető fővárosa: az utcák máig életveszélyesek, akadozik a víz- és az áramszolgáltatás. A 2003 tavaszán megindult háború az irakiak számára nem minden téren hozta meg azokat a pozitívumokat, amelyeket remélhettek tőle. Szaddám diktatúrájában rettegtek az emberek, és ezért rend volt, a háború nyomán azonban kaotikus állapotok alakultak ki, amelyek évek múltán is alig-alig javulnak - vélekedett a magyar jogász.
A legsúlyosabb problémákat okozó terrorizmusért és korrupcióért azonban az irakiak mégsem elsősorban az amerikaiakat hibáztatják, érzik, hogy ezek mélyen gyökeredző belső problémák, amelyekkel alapvetően nekik kell megküzdeniük.
A konszolidáció egyik elengedhetetlen feltétele a képzés. Generációk maradnak ki az iskolapadból, mert a polgárháborús viszonyok között az életben maradás, megélhetés az elsődleges. Több nemzedék munkájára lesz szükség ahhoz, hogy Irak a békés hétköznapok és a prosperitás országává váljon - mondta Viplak Ádám.
MTI
Viplak Ádám az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy ma még az iraki büntető törvénykönyv (Btk.) Allahhal kezdődik és Szaddámmal végződik, vannak bíróságok, ahová csak golyóálló mellényben tanácsos belépni, a börtönökbe pedig még úgy sem.A magyar szakember 2012 nyarától 2013 decemberéig az unió Integrált jogállamiság elnevezésű programjában vett részt, az volt a feladata, hogy iraki bírákat, ügyészeket, rendőröket képezzen.
Az iraki miniszterelnök kérésére érkező mintegy ötventagú nemzetközi csoport egy oktatási csomagot ajánlott fel, amelyből a helyi szakemberek választottak. Az egyik kiemelt téma a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem volt, ugyanis ahogy Szaddám rendszere megdőlt, megnyíltak a határok, és megnőtt a veszélye annak, hogy külföldi terroristák érkezzenek az országba, illetve a keresett iraki bűnözök elmeneküljenek.
Irak korábban angol befolyás alatt állt, jogrendje mégis a 19. századi kontinentális, elsősorban francia jogra épült, mára azonban meglehetősen elavult - mondta. A büntető igazságszolgáltatás fejlesztése, a jogállami technikák terjesztése és az emberi jogok érvényesítése uniós célkitűzés. Az EU hosszú távú érdeke az iraki konszolidáció, hiszen minél élhetőbb az ország, annál kevesebb a menekült az unióban - magyarázta a büntetőjogász.
Úgy véli, még rengeteg tennivaló lenne az országban, de a misszió folytatását Anglia és Észtország megvétózta. Ez nem annyira a közel-keleti országgal, inkább az EU belső feszültségeivel függhet össze - vélekedett.
Viplak Ádám elmondta: mielőtt jelentkezett volna a misszióba, már a pályázaton való indulás előfeltétele volt a Belügyminisztérium által szervezett alaptanfolyam, amely a biztonsági kockázatok csökkentését célozta. A tananyagban szerepelt például terepjáró-vezetés, elsősegélynyújtás, különféle túlélési technikák ismerete, például emberrablás esetére. A sikeres pályázat után a célország specialitásaira is igyekeztek felkészíteni, így például fegyverismeretet is oktattak.
A magyar jogász az úgynevezett zöld zónában, Bagdad egyik belső, külföldiek tartózkodási helyéül szolgáló védett negyedében élt. Mint mondta, ez a terület helyi viszonylatban biztonságosnak számít, bár nem ritka, hogy fegyverropogásra, bombarobbanásra ébrednek az ott élők. Másfél év alatt többször megtámadták a kerület megerősített kapuit, de miután az amerikai katonák nagy része távozott, a terroristák felhagytak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy vaktában rakétákat lőjenek be a külföldiek által lakott negyedbe.
A zöld zónát elhagyva az európai fogalmak szerinti közbiztonság ismeretlen fogalom. Viplak Ádám fegyvertelen volt, de mindenhová hat testőr kísérte három páncélautóval. Az unió nagyon ügyel alkalmazottainak biztonságára: míg például az ENSZ-missziókban bizonyos kockázatokat bekalkulálnak, addig az EU számára elfogadhatatlan az emberi élet elvesztése - jegyezte meg.
Előfordult, hogy azon az útvonalon, amelyen a jogász a testőreivel az egyik nap végighaladt, másnap több halálos áldozatot követelő merénylet is volt. A szunnita-síita ellentétek miatt a vallási ünnepeken rendszeresek a pokolgépes merényletek, de a bagdadi piacon is gyakori a terrortámadás.
Viplak Ádám elmondta, hogy a dél-iraki Bászra városában járt olyan bíróságon, ahol jobbnak látta magán hagyni golyóálló mellényét, mert az épületben szinte mindenki fegyvert viselt. Börtönbe pedig el sem ment, mert kísérői nem tudták garantálni a testi épségét.
Az iraki férfiak jelentős részének van fegyvere. Egyes becslések szerint amikor az amerikai erők lefegyverezték az iraki hadsereget, kézifegyverek millióinak veszett nyoma. Ez az arzenál nagyrészt a feketepiacra került, és önmagában is elegendő a 33 milliós ország felnőtt férfiainak felfegyverzéséhez - mondta a jogász. Az a személyes benyomása, hogy az elmúlt másfél évben nem javult az ország közbiztonsága.
Míg 2012 nyarán 20-25 naponta volt egy jelentősebb terrorakció az országban, 2013 végén már ötnaponta fordult elő ilyen. Vélhetően gyengül az iraki biztonsági erők teljesítménye, és egyre hatékonyabbak a terroristák, akik külföldről is kapnak támogatást - tette hozzá.
Szaddám Huszein elítélése kapcsán Viplak Ádám az általa megismert iraki emberek véleményét tolmácsolta: szerintük a 2006 decemberében végrehajtott halálos ítélet igazságos, az iraki bíróság eljárása pedig korrekt volt. Az irakiak számára manapság már nem Szaddám a legnagyobb probléma, hanem a mindennapi megélhetés, az ellátás, a terrorizmus és a korrupció.
Bagdad egyes felmérések szerint a világ egyik legkevésbé élhető fővárosa: az utcák máig életveszélyesek, akadozik a víz- és az áramszolgáltatás. A 2003 tavaszán megindult háború az irakiak számára nem minden téren hozta meg azokat a pozitívumokat, amelyeket remélhettek tőle. Szaddám diktatúrájában rettegtek az emberek, és ezért rend volt, a háború nyomán azonban kaotikus állapotok alakultak ki, amelyek évek múltán is alig-alig javulnak - vélekedett a magyar jogász.
A legsúlyosabb problémákat okozó terrorizmusért és korrupcióért azonban az irakiak mégsem elsősorban az amerikaiakat hibáztatják, érzik, hogy ezek mélyen gyökeredző belső problémák, amelyekkel alapvetően nekik kell megküzdeniük.
A konszolidáció egyik elengedhetetlen feltétele a képzés. Generációk maradnak ki az iskolapadból, mert a polgárháborús viszonyok között az életben maradás, megélhetés az elsődleges. Több nemzedék munkájára lesz szükség ahhoz, hogy Irak a békés hétköznapok és a prosperitás országává váljon - mondta Viplak Ádám.
MTI
Hozzászólások