Magyarország napi 3 milliárd forint uniós forráshoz jut
Magyarország naponta mintegy 3 milliárd forint európai uniós támogatáshoz jut 2014-2020 között, a cél ezen összeg minél hatékonyabb felhasználása - mondta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője Siklóson vasárnap, az uniós fejlesztések nyílt napja alkalmából.
Szűcs Tamás a közösségi támogatásból megvalósult beruházások bemutatására negyedik alkalommal rendezett eseménysorozat siklósi programjának sajtótájékoztatóján utalt arra: Magyarország a korábbi, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 63 ezer fejlesztést valósított meg 8200 milliárd forint támogatásból, s ehhez hasonló forrást kap a tavaly kezdődött hétéves időszakban is.
A képviseletvezető örömének adott hangot, hogy a kormány az új ciklusban nagyobb összegeket szán gazdaságfejlesztésre, de ezek mellett folytatódnak az infrastrukturális és más beruházások is.
Szűcs Tamás szólt arról, hogy az ország szinte összes műemlékét, köztük a diósgyőri várat, az egri minaretet és a mohácsi emlékhelyet uniós forrásból állították helyre az elmúlt években. Úgy vélte: ez amellett, hogy jó példája a támogatás eredményes felhasználásának, megmutatja, milyen fontos a kultúra Európának.
Szavai szerint gyakran elhangzanak olyan kijelentések, hogy az unió a nemzeti kultúrák felszámolására törekszik, de ezen beruházások is azt mutatják, ennek éppen az ellenkezője igaz, hiszen a közösség minden országában, így Magyarországon is elősegíti a nemzeti örökség megújítását.
Szűcs Tamás hangsúlyozta: a hatalmas támogatások ellenére az európai uniós tagság legnagyobb hozadéka nem a pénz, hanem az, hogy Magyarország egyenrangú partnerként vesz részt a közösségi szintű döntéshozatalban, egyenrangú tagja a világ legfejlettebb és legerősebb egységes piacának, s szabad akaratából csatlakozott egy olyan demokratikus közösséghez, amelynek területén egészen biztosan nem fenyeget többé háború.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke arra emlékeztetett, hogy 2007-2013 között, a dél-dunántúli operatív programok révén Baranya 136 milliárd, Somogy 77 milliárd, Tolna 42 milliárd forinthoz jutott, így a három megyében összesen több mint 1000 projekt finanszírozására nyílt lehetőség.
Példaként hozta fel a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó beruházásokat, a siklósi várrekonstrukciót, a szekszárdi Garay pince felújítását, a kaposvári fürdőfejlesztést.
A közgyűlési elnök a jövőbeni feladatokról szólva elmondta: a Baranya Megyei Önkormányzat 38 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket helyi települések bevonásával. A politikus reményét fejezte ki, hogy ezek is legalább olyan eredményesek lesznek, mint a megyei önkormányzat korábbi beruházásai. Ezek között említette az orfűi aquaparkot és a bikali élménybirtokot.
Balázsné Kréth Ibolya, a siklósi önkormányzat polgármesteri kabinetvezetője azt közölte, hogy a dél-baranyai város az elmúlt időszakban 30, európai uniós támogatást valósított meg mintegy 7 milliárd forint értékben. Ennek keretében megújult a belváros, és egyebek mellett teljes körűvé vált a szennyvízelvezetés.
A siklósi várral kapcsolatban elmondta, hogy a Dél-Dunántúl legnépszerűbb erődítményének rekonstrukciójára nyolc év alatt 2 milliárd forintot költöttek.
A norvég alapból és európai uniós forrásokból elnyert pénzből látogatóközpontot építettek, felújították a barbakánt, a felhajtóhidat, a Dorottya-kertet, a várkápolna belső tereit, kibővítették a kiállítóhelyiségeket.
A felújítás közelmúltban lebonyolított harmadik ütemében a vár északi, nyugati homlokzatát és északi teraszát varázsolták újjá, részben megerősítették az épület falát, kialakítottak egy lovagtermet, valamint egy kávézót is.
MTI
Szűcs Tamás a közösségi támogatásból megvalósult beruházások bemutatására negyedik alkalommal rendezett eseménysorozat siklósi programjának sajtótájékoztatóján utalt arra: Magyarország a korábbi, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 63 ezer fejlesztést valósított meg 8200 milliárd forint támogatásból, s ehhez hasonló forrást kap a tavaly kezdődött hétéves időszakban is.A képviseletvezető örömének adott hangot, hogy a kormány az új ciklusban nagyobb összegeket szán gazdaságfejlesztésre, de ezek mellett folytatódnak az infrastrukturális és más beruházások is.
Szűcs Tamás szólt arról, hogy az ország szinte összes műemlékét, köztük a diósgyőri várat, az egri minaretet és a mohácsi emlékhelyet uniós forrásból állították helyre az elmúlt években. Úgy vélte: ez amellett, hogy jó példája a támogatás eredményes felhasználásának, megmutatja, milyen fontos a kultúra Európának.
Szavai szerint gyakran elhangzanak olyan kijelentések, hogy az unió a nemzeti kultúrák felszámolására törekszik, de ezen beruházások is azt mutatják, ennek éppen az ellenkezője igaz, hiszen a közösség minden országában, így Magyarországon is elősegíti a nemzeti örökség megújítását.
Szűcs Tamás hangsúlyozta: a hatalmas támogatások ellenére az európai uniós tagság legnagyobb hozadéka nem a pénz, hanem az, hogy Magyarország egyenrangú partnerként vesz részt a közösségi szintű döntéshozatalban, egyenrangú tagja a világ legfejlettebb és legerősebb egységes piacának, s szabad akaratából csatlakozott egy olyan demokratikus közösséghez, amelynek területén egészen biztosan nem fenyeget többé háború.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke arra emlékeztetett, hogy 2007-2013 között, a dél-dunántúli operatív programok révén Baranya 136 milliárd, Somogy 77 milliárd, Tolna 42 milliárd forinthoz jutott, így a három megyében összesen több mint 1000 projekt finanszírozására nyílt lehetőség.
Példaként hozta fel a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó beruházásokat, a siklósi várrekonstrukciót, a szekszárdi Garay pince felújítását, a kaposvári fürdőfejlesztést.
A közgyűlési elnök a jövőbeni feladatokról szólva elmondta: a Baranya Megyei Önkormányzat 38 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket helyi települések bevonásával. A politikus reményét fejezte ki, hogy ezek is legalább olyan eredményesek lesznek, mint a megyei önkormányzat korábbi beruházásai. Ezek között említette az orfűi aquaparkot és a bikali élménybirtokot.
Balázsné Kréth Ibolya, a siklósi önkormányzat polgármesteri kabinetvezetője azt közölte, hogy a dél-baranyai város az elmúlt időszakban 30, európai uniós támogatást valósított meg mintegy 7 milliárd forint értékben. Ennek keretében megújult a belváros, és egyebek mellett teljes körűvé vált a szennyvízelvezetés.
A siklósi várral kapcsolatban elmondta, hogy a Dél-Dunántúl legnépszerűbb erődítményének rekonstrukciójára nyolc év alatt 2 milliárd forintot költöttek.
A norvég alapból és európai uniós forrásokból elnyert pénzből látogatóközpontot építettek, felújították a barbakánt, a felhajtóhidat, a Dorottya-kertet, a várkápolna belső tereit, kibővítették a kiállítóhelyiségeket.
A felújítás közelmúltban lebonyolított harmadik ütemében a vár északi, nyugati homlokzatát és északi teraszát varázsolták újjá, részben megerősítették az épület falát, kialakítottak egy lovagtermet, valamint egy kávézót is.
MTI
Hozzászólások