Makk Károly: sosem volt érzékem az ideológiákhoz

Sosem volt érzékem az ideológiákhoz, még most is menekülök előlük - mondta el az MTI-nek Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere és a nemzet művésze, aki december 22-én ünnepli 90. születésnapját."A családom minden áron mérnököt akart belőlem nevelni, mert édesanyám felmenői mérnökök voltak. Tizenöt éves koromban rájöttem, hogy ha valamitől irtózok, az a matematika" - idézte fel Makk Károly. Szülőhelyén, Berettyóújfaluban édesapja és nagybátyja mozit építettek, innen ered vonzódása a mozgókép világához.

"Mindenféle akartam azonban még lenni, diplomata meg sebész, valami jelentős, ami az emberekkel foglalkozik. Végül maradt a filmrendezés" - jegyezte meg. Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú alkotójának tartott Makk Károly hangsúlyozta: semmiféle vezérfonalat, meghatározott irányt nem látott maga előtt pályafutása éveiben, nem e szerint választotta megvalósításra szánt filmelképzeléseit.

"Csupán voltak ötleteim, és eltudtam fogadni mások, hozzám közel álló ötleteit". Hozzátette: több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást.

Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet "meglehetősen erősnek" érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta "elég humanistának", a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. "Most akkor kinek higgyen az az ember, aki kívülről nézi a dolgot?" - jegyezte meg.

"Én még most is menekülök az ideológiáktól, egyszerűen nincs hozzájuk érzékem" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az eszméknek követőik szerint nem lehet gyenge pontja, és csakis jobbak lehetnek, mint mások eszméi. "Az ember az eszméknek rabja lesz. Nagyra becsülöm és tisztelem, akinek ehhez van tehetsége, de belőlem hiányzik ez a képesség".

Makk Károly kitért a Törőcsik Marihoz fűződő szakmai viszonyára is, aki több híres filmjében, így az 1970-es Szerelemben és az 1972-es Macskajátékban is szerepelt. "Törőcsik Mari Fábri Zoltán Körhinta című dolgozatában mutatkozott be filmszínésznőként, az osztály- és iskolatársai azonban sokáig abba a hitbe ringatták magukat, hogy ez a kis operina - akit ráadásul csak az operett szakra vettek fel - ügyes ugyan, de nem színésznő. Ez jó néhány évig eltartott" - idézte fel. "Törőcsik Mari a magyar színészet egyik királynője, aki most joggal viteti most maga után az aranykoronát és az aranypalástot" - jegyezte meg.

A rendező az MTI-nek elárulta, jelenleg is vannak ötletei, hezitál azon, hogy megvalósítsa-e egy filmötletét vagy inkább egy újabb könyv - 2014-ben jelent meg első, Szeretni kell - Egy élet filmkockái című életrajzi könyve - megírásába kezdjen bele. "Nem vagyok benne biztos, hogy egy könyv nem jobb-e mint kettő".

Makk Károly 1950-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1954-ben készítette el első játékfilmjét, a Liliomfit, amely minden idők egyik legnézettebb magyar filmje lett. Ettől kezdve évente forgatott sikeres közönségfilmeket és lélektani drámákat. Filmművészetét az évtizedek alatt számtalan magyar és nemzetközi díjjal, elismeréssel díjazták.

(Forrás: MTI)