Március 15. - Széchenyi-díjak - Honti László: elbűvöltek a finnugor nyelvek hasonlóságai és különbségei
Megtiszteltetésnek tekinti a Széchenyi-díjat Honti László nyelvész, aki szerint az elismerés azt is jelenti egyben, "hogy a tágabb szakmám képviselői, akik útjára indították a jelölésemet, hasznosnak, eredményesnek ítélik tevékenységemet". A nyelvész, aki Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, pénteken vehette át a díjat a Parlamentben.
Honti László a finnugor nyelvtudomány területén elért, világszerte elismert tudományos eredményei, valamint egyetemi tanári, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést.
Egyetemi tanulmányai kezdetére visszaemlékezve Rédei Károly nyelvészt említette, aki arra ösztönözte, hogy járjon el a finnugrisztikai nyelvészeti órákra. "Ezt követően nagyon hamar elbűvöltek a rokon nyelvek mutatta hasonlóságok és különbségek" - fogalmazott.
"Óriási szerencsével egyéves finnországi ösztöndíjhoz jutottam, és a Turkui Egyetemen a legkiválóbb vogulista, Matti Liimola tanítványa lettem. A harmadik ugor nyelv, az osztják is felkeltette érdeklődésemet, azzal is sokat foglalkoztam" - idézte fel pályája kezdeteit a nyelvész.
A vogul és az osztják nyelv hangtörténeti, alaktani és etimológiai vizsgálata után a finnugor nyelvcsalád egészének alak- és mondattani rejtélyei felé fordult. Etimológiai érdeklődésének fontos eredménye a finnugor nyelvcsalád tőszámnevei eredetének tisztázása, amelyet akadémiai doktori értekezésében végzett el. "Ez a téma azóta sem hagy nyugodni, amit időről időre újabb, rövid lélegzetű tanulmányaim bizonyítanak" - hangsúlyozta.
Legszívesebben a számnévi kutatásaira emlékszik vissza: sokat foglalkozott az uráli nyelvek számjelölési kérdéseivel is, továbbá a nyelvcsalád tagjaiban tapasztalható azon sajátossággal, hogy a főnévhez kétféle sorrendben csatlakozhatnak a birtokos személyjelek és az esetragok.
Honti László pályáját az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdte, véleménye szerint ott ért kutatóvá. Mintegy két évtizednyi külföldi munka után a Károli Gáspár Református Egyetem hívta meg és nevezte ki a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken professzorrá.
"Így néhány éven át magyar diákoknak is átadhattam valamit abból, amit az évtizedek során fölcsipegettem, magamba szívtam. Ezek az évek azért is hasznosak voltak, mert tanszéki kollégáim segítségével sikerült többé-kevésbé megszabadulnom attól a kellemetlen érzéstől, hogy én már mindenütt idegen vagyok, még a saját hazámban is" - hangsúlyozta.
Honti László elmondta: az utóbbi mintegy tizenöt évben a finnugor nyelvcsalád tagjainak - köztük a magyarnak - sok olyan jelenségét elemezte, amelyet kollégái egy része törökségi, szláv vagy germán hatás eredményeként értelmezett. Többnyire az övéikkel ellentétes következtetésekre jutott, amelyeket aprólékos érvekkel igyekezett igazolni.
"Az utóbbi években sok időmbe és fáradságomba került a magyar nyelv eredetével és rokonságával kapcsolatos dilettáns nézetek számbavétele és bírálata, hogy az anyanyelv eredete és rokonsága iránt őszintén érdeklődő művelt nagyközönség a tudomány feltárta tényeken alapuló hiteles információkhoz jusson" - jelentette ki Honti László.
MTI
Honti László a finnugor nyelvtudomány területén elért, világszerte elismert tudományos eredményei, valamint egyetemi tanári, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést.Egyetemi tanulmányai kezdetére visszaemlékezve Rédei Károly nyelvészt említette, aki arra ösztönözte, hogy járjon el a finnugrisztikai nyelvészeti órákra. "Ezt követően nagyon hamar elbűvöltek a rokon nyelvek mutatta hasonlóságok és különbségek" - fogalmazott.
"Óriási szerencsével egyéves finnországi ösztöndíjhoz jutottam, és a Turkui Egyetemen a legkiválóbb vogulista, Matti Liimola tanítványa lettem. A harmadik ugor nyelv, az osztják is felkeltette érdeklődésemet, azzal is sokat foglalkoztam" - idézte fel pályája kezdeteit a nyelvész.
A vogul és az osztják nyelv hangtörténeti, alaktani és etimológiai vizsgálata után a finnugor nyelvcsalád egészének alak- és mondattani rejtélyei felé fordult. Etimológiai érdeklődésének fontos eredménye a finnugor nyelvcsalád tőszámnevei eredetének tisztázása, amelyet akadémiai doktori értekezésében végzett el. "Ez a téma azóta sem hagy nyugodni, amit időről időre újabb, rövid lélegzetű tanulmányaim bizonyítanak" - hangsúlyozta.
Legszívesebben a számnévi kutatásaira emlékszik vissza: sokat foglalkozott az uráli nyelvek számjelölési kérdéseivel is, továbbá a nyelvcsalád tagjaiban tapasztalható azon sajátossággal, hogy a főnévhez kétféle sorrendben csatlakozhatnak a birtokos személyjelek és az esetragok.
Honti László pályáját az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdte, véleménye szerint ott ért kutatóvá. Mintegy két évtizednyi külföldi munka után a Károli Gáspár Református Egyetem hívta meg és nevezte ki a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken professzorrá.
"Így néhány éven át magyar diákoknak is átadhattam valamit abból, amit az évtizedek során fölcsipegettem, magamba szívtam. Ezek az évek azért is hasznosak voltak, mert tanszéki kollégáim segítségével sikerült többé-kevésbé megszabadulnom attól a kellemetlen érzéstől, hogy én már mindenütt idegen vagyok, még a saját hazámban is" - hangsúlyozta.
Honti László elmondta: az utóbbi mintegy tizenöt évben a finnugor nyelvcsalád tagjainak - köztük a magyarnak - sok olyan jelenségét elemezte, amelyet kollégái egy része törökségi, szláv vagy germán hatás eredményeként értelmezett. Többnyire az övéikkel ellentétes következtetésekre jutott, amelyeket aprólékos érvekkel igyekezett igazolni.
"Az utóbbi években sok időmbe és fáradságomba került a magyar nyelv eredetével és rokonságával kapcsolatos dilettáns nézetek számbavétele és bírálata, hogy az anyanyelv eredete és rokonsága iránt őszintén érdeklődő művelt nagyközönség a tudomány feltárta tényeken alapuló hiteles információkhoz jusson" - jelentette ki Honti László.
MTI
Hozzászólások