Médiatanács: három év alatt 714 médiafelügyeleti eljárás rádiók, televíziók ügyében
Három év alatt összesen 714 felügyeleti eljárást indított rádiók, televíziók ügyében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) irodája és médiatanácsa - áll az NMHH MTI-hez eljutott, a 2013 eleje és 2015 vége közötti időszakot áttekintő tájékoztatójában.
Az eljárások 79 százaléka televíziók ügyében indult.
A médiatanács 2015-ben és 2013-ban a TV2-re mérte a legmagasabb bírságot, mindkét évben külön-külön egy-egy eset miatt 12,5-12,5 millió forintot, míg 2014-ben az RTL Klub 36 milliós bírságot kapott, mert nem megfelelő korhatárkarikával látta el műsorszámát.
Tavaly az NMHH hivatalától egy jogszabályhely megsértése miatt a legnagyobb bírságot, 2,685 millió forintot a Duna Médiaszolgáltató Zrt. kapta, 2014-ben 2,82 millió forint, 2013-ban 2,45 millió forint pénzbírságot pedig a Duna Televízió.
A tájékoztatás szerint a leggyakoribb jogsértést a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok biztosításának elmaradása, azaz a feliratozás hiánya eredményezi, sokszor fordul elő a kiskorúakra káros tartalmak közzététele hibás korhatár-besorolás alapján, emellett gyakori még a reklámszabályok figyelmen kívül hagyása.
A jogelőd szervezetnek bírság- és kötbérkiszabási ügyekben nem, vagy szűk volt a mérlegelési jogköre; a 2011 óta élő rendszerben viszont mind a médiatanács, mind a hivatal széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon - emlékeztetnek.
A médiatörvény és így a hatóság az arányosság, a fokozatosság és az egyenlő elbánás elvei mentén a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére és az önkéntes jogkövetés előmozdítására (tehát nem elsősorban a jogsértések megtorlására) fekteti. Ennek egyik megtestesítője a felhívás intézménye, mely nem tekinthető szankciónak, pénzbefizetési kötelezettséggel nem jár. Ha a felhívás alkalmazását a médiatörvény kizárja, a hatóság többek között bírságolhat, ha azt alkalmasnak ítéli arra, hogy a médiaszolgáltatót visszatartsa a további jogsértésektől.
MTI
Az eljárások 79 százaléka televíziók ügyében indult.
A médiatanács 2015-ben és 2013-ban a TV2-re mérte a legmagasabb bírságot, mindkét évben külön-külön egy-egy eset miatt 12,5-12,5 millió forintot, míg 2014-ben az RTL Klub 36 milliós bírságot kapott, mert nem megfelelő korhatárkarikával látta el műsorszámát.
Tavaly az NMHH hivatalától egy jogszabályhely megsértése miatt a legnagyobb bírságot, 2,685 millió forintot a Duna Médiaszolgáltató Zrt. kapta, 2014-ben 2,82 millió forint, 2013-ban 2,45 millió forint pénzbírságot pedig a Duna Televízió.
A tájékoztatás szerint a leggyakoribb jogsértést a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok biztosításának elmaradása, azaz a feliratozás hiánya eredményezi, sokszor fordul elő a kiskorúakra káros tartalmak közzététele hibás korhatár-besorolás alapján, emellett gyakori még a reklámszabályok figyelmen kívül hagyása.
A jogelőd szervezetnek bírság- és kötbérkiszabási ügyekben nem, vagy szűk volt a mérlegelési jogköre; a 2011 óta élő rendszerben viszont mind a médiatanács, mind a hivatal széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon - emlékeztetnek.
A médiatörvény és így a hatóság az arányosság, a fokozatosság és az egyenlő elbánás elvei mentén a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére és az önkéntes jogkövetés előmozdítására (tehát nem elsősorban a jogsértések megtorlására) fekteti. Ennek egyik megtestesítője a felhívás intézménye, mely nem tekinthető szankciónak, pénzbefizetési kötelezettséggel nem jár. Ha a felhívás alkalmazását a médiatörvény kizárja, a hatóság többek között bírságolhat, ha azt alkalmasnak ítéli arra, hogy a médiaszolgáltatót visszatartsa a további jogsértésektől.
MTI
Hozzászólások