Megkezdődött a bírók képzése az új közigazgatási perrendtartásról
Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a képzés megnyitó ünnepségén hangsúlyozta: az ügyfelek és az állami szervek közötti jogviták elbírálásakor a közigazgatás legkülönbözőbb szakterületi kérdései is fel fognak merülni. A közigazgatási bíróknak ezért az általános szabályok elsajátítása és magabiztos alkalmazása mellett folyamatos szellemi készenlétben kell lenniük egy-egy közigazgatási részkérdés elbírálásakor.
Az alaptörvényben lefektetett új alkotmányos alapoknak megfelelően az Országgyűlés sorra alkotta a nagy kódexeket: a munka törvénykönyvét, a büntető törvénykönyvet, majd a polgári törvénykönyvet, és ebbe a folyamatba illeszkedik az eljárási kódexek megújítása is - jelezte. Kiemelte, hogy a közigazgatási eljárási kódexszel az államnak a legnagyobb adósságot kellett törlesztenie, hiszen a közigazgatási bíráskodás 1949-es eltörlése után nem volt olyan perrendtartás, amely a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sajátosságait kellően meg tudta volna jeleníteni.
A közigazgatási per és a polgári per közötti alapvető különbség, hogy a közigazgatási eljárásában már egy lezajlott alapeljárás történéseit kell feltárni, amelyben a szereplők nem voltak egyenlőek. A perbeli egyenlőség ennél az eljárásnál nem természetes, hiszen a közhatalom áll szemben az ügyféllel - tette hozzá. Ebből a körülményből fakadnak a közigazgatási bíróság különleges feladatai: a hézagmentes jogvédelem, a "fegyveregyenlőség" biztosítása, valamint az időben és tartalmában is hatékony jogvédelem - fogalmazott.
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a közigazgatási perrendtartás elfogadását jogtörténeti jelentőségűnek nevezte. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodás lehetőségeinek kiterjesztése a döntéshozókat is megfontoltabb döntésre készteti. Hiány figyelhető meg ugyanakkor a rendszer véglegesítésében - mondta, hangsúlyozva: abban konszenzus van a bírók és a jogalkotók között is, hogy a hiányzó szint pótlása a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával lehetséges és szükséges.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta, ez az a kódex, amely a bíróság szervezetét is alapvetően érinti. A szakmai felkészülésről szólva felidézte a bírók szerepét a jogszabályok véleményezésében, hangsúlyozta a most kezdődő képzés jelentőségét, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárási kódex hatálybalépése az igazgatási területen is feladatokat szab, például új nyomtatványok válnak szükségessé.
A képzéssorozatban idén mintegy 450-en vesznek részt, köztük nemcsak bírók, hanem más bírósági dolgozók is. A jelentkezőket négy csoportba osztva, havonta képzik, de az új bírák felvétele miatt a képzéssorozat a jövő évben is folytatódik majd. A csaknem 900 oldalas tananyaghoz audiovizuális formában mások is hozzáférhetnek.
Handó Tünde elmondta: az új szabályozással 196 bíró felvétele válik szükségessé, közülük az első 45 helyre kiírt, szeptember közepén lezárult pályázatra 197-en adták be jelentkezésüket. A jelentkezők döntő többsége a bírósági szervezetből kerül ki, de mintegy 30-35 százalék a szervezeten kívülről pályázott. Az OBH elnöke kiemelte a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás fontosságát, valamint azt is, hogy a közmédián és a helyi médián keresztül az állampolgárok tájékoztatására is fordítsanak figyelmet.
A szervezeti változások közül kiemelte, hogy a közigazgatási bírósági eljárásokban a jövőben nem egy bíró, hanem háromtagú testületek járnak el. Ez szerinte komoly igazgatási kihívást jelent a bíróságok vezetőinek, miként a titkári hatáskör csökkenése is. Utóbbiak ugyanis - más területekkel ellentétben - egyszerűbb közigazgatási ügyekben sem járhatnak majd el.
Handó Tünde szólt arról is, hogy a közigazgatási eljárások fajsúlyosabb része nyolc kijelölt közigazgatási bírósághoz kerül, a Fővárosi Törvényszék lesz az illetékes a fellebbezésekben, és az eddigi hat helyett nyolc regionális kollégium jön létre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások