Megyeszékhelyek bűnügyi listája
A rendőrkapitányok beszámolóiban szereplő statisztikai adatok alapján a HVG készített egy megyeszékhelyeket összemérő bűnözési listát, amelyből levonható pár magvas következtetés. Ugyanakkor nyílt titok, hogy ezek a statisztikák könnyen kozmetikázhatóak. A számok alapján kiderülhet, melyek a legveszélyesebb és legbiztonságosabb városok? Dehogy derül ki, nagyjából olyan ez, mint egy bajnoki tabella. Ráadásul csakúgy, mint az NB1-ben, itt is Székesfehérvár „vezet”.
Forrás: iranytv.hu
Ha szigorúan a számokat nézzük, az ország számos régiójában romlott a bűnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűncselekmények száma ugrott meg. A legtöbb megyeszékhely rendőrkapitánya már tavasszal, de legalább a nyáron beadta tavaly évi bűnügyi statisztikai beszámolóját. Kivétel csak egy van: a korábban legrosszabb statisztikával rendelkező Székesfehérváré. (Ott még arról sem adtak tájékoztatást, mikorra várható a jelentés.) A beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseiből vontak le következtetéseket, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok.
A Legfőbb Ügyészség nemrégen kiadott tájékoztatójából az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. Ilyen eset 2011-ben konkrétan 245 ezer volt, tavaly már 274 ezer.
Az adatok alapján elkészített "toplistát" toronymagasan Székesfehérvár vezeti: a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma 18 135 volt. Összehasonlításképpen az „ezüstérmes” Kecskeméten kevesebb, mint ennek a fele.
A sorozat-bűncselekmények azonban torzíthatják a statisztikát. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azzal magyarázta ezt a magas számot a HVG-nek, hogy a városban egy – még 2010-ben megkezdett – nyomozást tavaly fejeztek be. Ebben az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel. Ez a szerteágazó eset önmagában a regisztrált bűncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A csalók regisztrációs díjhoz kötött otthon végezhető munkalehetőségről adtak fel hirdetést, munkát azonban nem biztosítottak a jelentkezőknek. E nélkül az egész megyére vonatkoztatva 4 847,5 lenne a bűncselekmények száma (61,3 %-al kevesebb).
Székesfehérvár mindenesetre már 2011-ben is első volt a rangsorban (11 341 bűncselekménnyel). Akkor is két, a mostanihoz hasonlóan nagyszabású, álláshirdetéses csalássorozattal magyarázták a magas számot. (A csalók annak idején emelt díjas telefonszámmal dolgoztak.)
Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten 8 797 bűncselekmény jutott százezer emberre. Ezzel a számmal második a listán. A városi rendőrkapitány beszámolójából kiderül az elsődleges ok: a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt 35 százalékkal.
Az egyes bűntetteket vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest az ún. járulékos bűncselekmények száma növekedett jelentősen, elsősorban a gépkocsi feltörések miatt. Ha például egy autó feltörésénél a járműből ellopták az otthagyott táskát, akkor ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya tűnt el, annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak. Röviden: egy gépkocsi feltörés, akár 8-10 járulékos bűncselekményt is magával von.
A listán még éppen dobogós Salgótarján, ahol tavaly 7 576 bűncselekmény jutott százezer lakosra. A jelentés alapján a bűncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest, nőtt azonban a személy elleni támadások száma.
A számsor nem minden
Kó József közgazdász, szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa azonban a HVG-nek rávilágított arra, hogy a rendőrségi bűnügyi statisztika nem feltétlenül függ össze a közbiztonsággal, hiszen az adatok csak a testületek éves "forgalmát" mutatják. Ez nem azonos az elkövetett bűncselekmények számával. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban például a bűnügyi adatokat összevetik a lakosság körében végzett ún. viktimológiai felméréssel. (Az USA-ban 1972 óta.) Nálunk ilyen vizsgálat eddig mindössze egy volt, 2003-ban éppen az OKRI készítette.
„Ezekre a felmérésekre azért lenne szükség, mert vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nincs áldozat (mint például egy adócsalásnál), illetve a kisebb értékű lopások vagy a nemi erőszak esetében magas a látencia.” – mondta Kó, aki szerint nem szerencsés az sem, hogy a bűnügyi statisztikákat azok készítik, akikre vonatkozik. Ezeket ugyanis nem nehéz kozmetikázni: „A rendszerváltástól 2003-ig mintegy 18 vezetőt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bűnügyi adatokat. Könnyű volt másolt CD-kel több ezres felderítést kreálni. Aztán az is rendszeres, hogy a lopásoknál az okozott kárt a szabálysértési érték alatt állapítják meg, és abból nem lesz nyomozás, nem kerül be a statisztikába.”
Forrás: napi.hu
Két évvel ezelőtt például az országos rendőrfőkapitány statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést az ügyészségen az Óbudai és a Gödöllői kapitányság illetékesei ellen. Még korábban – 2010 áprilisában – egy rendőr a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon arról számolt be, hogy felettese nem létező bűntény beismerésére akart rávenni egy gyanúsítottat, majd fiktív bűnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani.
A hírportálnak névtelenül nyilatkozó rendőr szerint az sem szokatlan, hogy egy ügyszámra két olyan ügyet tesznek, amelyekben nem várható sikeres felderítés. Ha az eset nehéznek tűnik, a rendőr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert így az nem kerül be a statisztikába.
Egy volt rendőri vezető is osztja Kó József nézetét, aki szerint a bűnügyi statisztikákat nagyon régen rosszul használják. Ő is hiányolja a viktimológiai felméréseket, de szerinte a testület tagjainak teljesítményét is mérni kellene, de nem a bűnügyi statisztikával.
A bűncselekmények száma mindenesetre annak ellenére három éve folyamatosan emelkedik, hogy 2012 áprilisában hatályba lépett az új szabálysértési törvény, s az 50 ezer forintnál kisebb értékű lopások kikerültek a bűnügyi statisztikából. A kormányváltás idején Pintér Sándor belügyminiszter azt nyilatkozata, hogy „látszólag romlani fognak a bűnügyi statisztikák”, ami szerinte annak a jele, hogy a szerv „jobban dolgozik”. Nos, előbbi kijelentése mindenesetre beigazolódott, a második igazságtartalmát azonban nem tudjuk megállapítani.
Az viszont eléggé nonszensz, hogy a rendőri vezetőknek már nem kell attól tartaniuk, hogy az adatok „buherálása” miatt megütik a bokájukat. Február óta ugyanis kikerült a Büntető törvénykönyvből a hamis statisztikai adatszolgáltatás. Az ilyen esetek csak szabálysértésnek számítanak, vezető beosztásban vagy fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személyek esetén már erről sincs szó.
Forrás: HVG
Forrás: iranytv.huHa szigorúan a számokat nézzük, az ország számos régiójában romlott a bűnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűncselekmények száma ugrott meg. A legtöbb megyeszékhely rendőrkapitánya már tavasszal, de legalább a nyáron beadta tavaly évi bűnügyi statisztikai beszámolóját. Kivétel csak egy van: a korábban legrosszabb statisztikával rendelkező Székesfehérváré. (Ott még arról sem adtak tájékoztatást, mikorra várható a jelentés.) A beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseiből vontak le következtetéseket, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok.
A Legfőbb Ügyészség nemrégen kiadott tájékoztatójából az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. Ilyen eset 2011-ben konkrétan 245 ezer volt, tavaly már 274 ezer.
Az adatok alapján elkészített "toplistát" toronymagasan Székesfehérvár vezeti: a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma 18 135 volt. Összehasonlításképpen az „ezüstérmes” Kecskeméten kevesebb, mint ennek a fele.
A sorozat-bűncselekmények azonban torzíthatják a statisztikát. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azzal magyarázta ezt a magas számot a HVG-nek, hogy a városban egy – még 2010-ben megkezdett – nyomozást tavaly fejeztek be. Ebben az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel. Ez a szerteágazó eset önmagában a regisztrált bűncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A csalók regisztrációs díjhoz kötött otthon végezhető munkalehetőségről adtak fel hirdetést, munkát azonban nem biztosítottak a jelentkezőknek. E nélkül az egész megyére vonatkoztatva 4 847,5 lenne a bűncselekmények száma (61,3 %-al kevesebb).
| bűncselekmények száma | százezer lakosra jutó bűncselekmény | ||
1. | Székesfehérvár | 18 449 | 18 136,6 | |
2. | Kecskemét | 10 049 | 8 797,4 | |
3. | Salgótarján | 2 816 | 7 576,8 | |
4. | Szolnok | 5 154 | 6 932,9 | |
5. | Miskolc | 11 626 | 6 930,3 | |
6. | Budapest | 118 600 | 6 815,9 | |
7. | Eger | 3 647 | 6 451,4 | |
8. | Győr | 8 151 | 6 195,4 | |
9. | Szeged | 9 727 | 5 720,0 | |
10. | Nyíregyháza | 6 115 | 5 197,2 | |
11. | Kaposvár | 3 475 | 5 111,8 | |
12. | Debrecen | 10 550 | 5 082,0 | |
13. | Pécs | 7 959 | 5 075,8 | |
14. | Tatabánya | 3 391 | 5 004,9 | |
15. | Zalaegerszeg | 2 846 | 4 783,2 | |
16. | Szekszárd | 1 568 | 4 571,9 | |
17. | Szombathely | 3 545 | 4 571,4 | |
18 | Békéscsaba | 2 814 | 4 413,9 | |
19. | Veszprém | 2 244 | 3 635,7 | |
Székesfehérvár mindenesetre már 2011-ben is első volt a rangsorban (11 341 bűncselekménnyel). Akkor is két, a mostanihoz hasonlóan nagyszabású, álláshirdetéses csalássorozattal magyarázták a magas számot. (A csalók annak idején emelt díjas telefonszámmal dolgoztak.)
Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten 8 797 bűncselekmény jutott százezer emberre. Ezzel a számmal második a listán. A városi rendőrkapitány beszámolójából kiderül az elsődleges ok: a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt 35 százalékkal.
Az egyes bűntetteket vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest az ún. járulékos bűncselekmények száma növekedett jelentősen, elsősorban a gépkocsi feltörések miatt. Ha például egy autó feltörésénél a járműből ellopták az otthagyott táskát, akkor ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya tűnt el, annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak. Röviden: egy gépkocsi feltörés, akár 8-10 járulékos bűncselekményt is magával von.
A listán még éppen dobogós Salgótarján, ahol tavaly 7 576 bűncselekmény jutott százezer lakosra. A jelentés alapján a bűncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest, nőtt azonban a személy elleni támadások száma.
A számsor nem minden
Kó József közgazdász, szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa azonban a HVG-nek rávilágított arra, hogy a rendőrségi bűnügyi statisztika nem feltétlenül függ össze a közbiztonsággal, hiszen az adatok csak a testületek éves "forgalmát" mutatják. Ez nem azonos az elkövetett bűncselekmények számával. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban például a bűnügyi adatokat összevetik a lakosság körében végzett ún. viktimológiai felméréssel. (Az USA-ban 1972 óta.) Nálunk ilyen vizsgálat eddig mindössze egy volt, 2003-ban éppen az OKRI készítette.
„Ezekre a felmérésekre azért lenne szükség, mert vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nincs áldozat (mint például egy adócsalásnál), illetve a kisebb értékű lopások vagy a nemi erőszak esetében magas a látencia.” – mondta Kó, aki szerint nem szerencsés az sem, hogy a bűnügyi statisztikákat azok készítik, akikre vonatkozik. Ezeket ugyanis nem nehéz kozmetikázni: „A rendszerváltástól 2003-ig mintegy 18 vezetőt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bűnügyi adatokat. Könnyű volt másolt CD-kel több ezres felderítést kreálni. Aztán az is rendszeres, hogy a lopásoknál az okozott kárt a szabálysértési érték alatt állapítják meg, és abból nem lesz nyomozás, nem kerül be a statisztikába.”
Forrás: napi.huKét évvel ezelőtt például az országos rendőrfőkapitány statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést az ügyészségen az Óbudai és a Gödöllői kapitányság illetékesei ellen. Még korábban – 2010 áprilisában – egy rendőr a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon arról számolt be, hogy felettese nem létező bűntény beismerésére akart rávenni egy gyanúsítottat, majd fiktív bűnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani.
A hírportálnak névtelenül nyilatkozó rendőr szerint az sem szokatlan, hogy egy ügyszámra két olyan ügyet tesznek, amelyekben nem várható sikeres felderítés. Ha az eset nehéznek tűnik, a rendőr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert így az nem kerül be a statisztikába.
Egy volt rendőri vezető is osztja Kó József nézetét, aki szerint a bűnügyi statisztikákat nagyon régen rosszul használják. Ő is hiányolja a viktimológiai felméréseket, de szerinte a testület tagjainak teljesítményét is mérni kellene, de nem a bűnügyi statisztikával.
A bűncselekmények száma mindenesetre annak ellenére három éve folyamatosan emelkedik, hogy 2012 áprilisában hatályba lépett az új szabálysértési törvény, s az 50 ezer forintnál kisebb értékű lopások kikerültek a bűnügyi statisztikából. A kormányváltás idején Pintér Sándor belügyminiszter azt nyilatkozata, hogy „látszólag romlani fognak a bűnügyi statisztikák”, ami szerinte annak a jele, hogy a szerv „jobban dolgozik”. Nos, előbbi kijelentése mindenesetre beigazolódott, a második igazságtartalmát azonban nem tudjuk megállapítani.
Az viszont eléggé nonszensz, hogy a rendőri vezetőknek már nem kell attól tartaniuk, hogy az adatok „buherálása” miatt megütik a bokájukat. Február óta ugyanis kikerült a Büntető törvénykönyvből a hamis statisztikai adatszolgáltatás. Az ilyen esetek csak szabálysértésnek számítanak, vezető beosztásban vagy fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személyek esetén már erről sincs szó.
Forrás: HVG
Hozzászólások