Meteorológia: a hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár volt az idei 1901 óta
A hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár volt az idei 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,2 fokkal haladta az 1991-2020 közötti évek átlagát - közölte a HungaroMet Zrt. pénteken a honlapján.
Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 22,06 Celsius-fok volt, 1,22 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,84 fokos átlagánál.
Mindhárom hónapban melegebb volt a megszokottnál: a június 2,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, míg az augusztus 0,5 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. A június a második legmelegebb lett a 20. század eleje óta.
A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén síkvidéken 21,5 és 22,5 fok között alakult, de az Alföld középső és déli részén többfelé meghaladta a 23 fokot.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 119,0 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek 203,1 milliméteres átlagának csupán 59 százaléka, így ez a nyolcadik legszárazabb nyár volt 1901 óta.
Mindhárom hónap csapadéka elmaradt az átlagtól: júniusban 83 százalékkal, júliusban 15 százalékkal, augusztusban 23 százalékkal hullott kevesebb eső, mint az 1991-2020-as években. Országos átlagban a június a legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
A legcsapadékosabb területek az északi határ közelében, a Dunántúl nyugati felén, különösen az északnyugati országrészben voltak, kisebb körzetekben 200 millimétert meghaladó csapadékkal.
Az ország középső és déli részén a 2025-ös nyár rendkívül száraz volt, nagy területen 80 milliméter csapadék sem hullott a három hónap alatt, helyenként az 50 millimétert sem érte el az évszakos csapadékösszeg. A Balatontól keletre, Baranya vármegye déli részén és a Duna-Tisza közén nagy területen a 2025-ös nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.
A nyári napok száma - amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok vagy afölötti - országosan 78 volt, miközben az átlag 65 nap. Hőségnapból - amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti - általában 26 szokott lenni nyáron, idén azonban 43 volt. Forró nap - amikor a napi maximumhőmérséklet 35 fok felett alakul - országosan 8 fordult elő idén, ami öttel több a sokévi átlagnál. Országosan 22 csapadékos nap volt, ez hattal kevesebb, mint az átlag.
A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet július 26-án a Békés vármegyei Sarkadon mérték, 41,3 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig a Nógrád vármegyei Zabarban és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddarócon, augusztus 25-én, 1,7 fokot.
Nyáron a legtöbb csapadékot, 309,3 milliméret a Sopron Muck-kilátóban regisztrálták, a legkevesebbet - 39,6 milliméternyit - a Pest vármegyei Kakucson. Egy nap alatt a legtöbb csapadék a Somogy vármegyei Csökölyön esett: július 27-én 184,0 milliméternyi.
(Forrás: MTI)
Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 22,06 Celsius-fok volt, 1,22 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,84 fokos átlagánál.Mindhárom hónapban melegebb volt a megszokottnál: a június 2,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, míg az augusztus 0,5 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. A június a második legmelegebb lett a 20. század eleje óta.
A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén síkvidéken 21,5 és 22,5 fok között alakult, de az Alföld középső és déli részén többfelé meghaladta a 23 fokot.
20 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken, különösen az Északi-középhegyégben fordultak elő.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 119,0 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek 203,1 milliméteres átlagának csupán 59 százaléka, így ez a nyolcadik legszárazabb nyár volt 1901 óta.
Mindhárom hónap csapadéka elmaradt az átlagtól: júniusban 83 százalékkal, júliusban 15 százalékkal, augusztusban 23 százalékkal hullott kevesebb eső, mint az 1991-2020-as években. Országos átlagban a június a legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
A legcsapadékosabb területek az északi határ közelében, a Dunántúl nyugati felén, különösen az északnyugati országrészben voltak, kisebb körzetekben 200 millimétert meghaladó csapadékkal.
Az ország középső és déli részén a 2025-ös nyár rendkívül száraz volt, nagy területen 80 milliméter csapadék sem hullott a három hónap alatt, helyenként az 50 millimétert sem érte el az évszakos csapadékösszeg. A Balatontól keletre, Baranya vármegye déli részén és a Duna-Tisza közén nagy területen a 2025-ös nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.
A nyári napok száma - amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok vagy afölötti - országosan 78 volt, miközben az átlag 65 nap. Hőségnapból - amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti - általában 26 szokott lenni nyáron, idén azonban 43 volt. Forró nap - amikor a napi maximumhőmérséklet 35 fok felett alakul - országosan 8 fordult elő idén, ami öttel több a sokévi átlagnál. Országosan 22 csapadékos nap volt, ez hattal kevesebb, mint az átlag.
A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet július 26-án a Békés vármegyei Sarkadon mérték, 41,3 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig a Nógrád vármegyei Zabarban és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddarócon, augusztus 25-én, 1,7 fokot.
Nyáron a legtöbb csapadékot, 309,3 milliméret a Sopron Muck-kilátóban regisztrálták, a legkevesebbet - 39,6 milliméternyit - a Pest vármegyei Kakucson. Egy nap alatt a legtöbb csapadék a Somogy vármegyei Csökölyön esett: július 27-én 184,0 milliméternyi.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások