Miniszteri biztos: több százan vannak az iráni lányéhoz hasonló helyzetben
Nem egyedi Aideen Strandsson, a Svédországban kétszer is menekültstátuszt kérő kikeresztelkedett iráni nő esete. Több százan vannak, akiket visszatoloncolhatnak a Közel-Keletre annak ellenére, hogy ott keresztényként veszélyben lenne az életük - mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A miniszteri biztost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a szerdai Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: ha kéri, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni keresztény lányt, akinek menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok.
Nem tudni, hogy a svéd hatóságok miért utasították vissza a nő kérelmét, ez "nagyon furcsa", mindenesetre a magyar eljárásban "mindenfajta körülményt figyelembe vennének", a nemzetbiztonsági szempontokat is beleértve, mint mindenki másnál - jegyezte meg.
A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nőt ne toloncolják vissza Iránba. Kifejtette: a Közel-keleten még az ősi keresztény közösségek is veszélyben vannak, legjobb esetben is megtűrik őket, de ha valaki saját maga áttér az iszlámról a keresztény hitre, akár halálra is ítélhetik. A magyar állam támogatáspolitikája arról szól, hogy az elsődleges cél a keresztény közösségek szülőföldjükön való megmaradása, de ha ez nem megy, akkor a kikeresztelkedetteket ne küldjék a biztos halálba, ne tegyék ki kínzásnak, megalázó bánásmódnak - mondta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly több olyan ítélete is volt, amelyben elmarasztalta az adott európai országot, amiért Iránba vissza akart küldeni egy kikeresztelkedett embert - fűzte hozzá. Kiemelte: Aideen Strandsson esete nem egyedi, több százan vannak még hasonló helyzetben. Megjegyezte: elgondolkodtató, hogy valaki, aki nevet változtat, kereszténnyé válik, beilleszkedik, munkát vállal, adót fizet, egy multikulturális társadalomban nagyobb veszélynek van kitéve, mint aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát.
Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti - írta a Magyar Idők a CitizenGo című európai civil portált idézve.
(Forrás: MTI)
A miniszteri biztost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a szerdai Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: ha kéri, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni keresztény lányt, akinek menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok.Wetzel Tamás elmondta: az eljárást csak az érintett kérelmére lehet elindítani, és az Aideen Strandsson esetében is "egy rendesen lefolytatott, protokoll szerinti eljárás lenne".
A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nőt ne toloncolják vissza Iránba. Kifejtette: a Közel-keleten még az ősi keresztény közösségek is veszélyben vannak, legjobb esetben is megtűrik őket, de ha valaki saját maga áttér az iszlámról a keresztény hitre, akár halálra is ítélhetik. A magyar állam támogatáspolitikája arról szól, hogy az elsődleges cél a keresztény közösségek szülőföldjükön való megmaradása, de ha ez nem megy, akkor a kikeresztelkedetteket ne küldjék a biztos halálba, ne tegyék ki kínzásnak, megalázó bánásmódnak - mondta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly több olyan ítélete is volt, amelyben elmarasztalta az adott európai országot, amiért Iránba vissza akart küldeni egy kikeresztelkedett embert - fűzte hozzá. Kiemelte: Aideen Strandsson esete nem egyedi, több százan vannak még hasonló helyzetben. Megjegyezte: elgondolkodtató, hogy valaki, aki nevet változtat, kereszténnyé válik, beilleszkedik, munkát vállal, adót fizet, egy multikulturális társadalomban nagyobb veszélynek van kitéve, mint aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát.
Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti - írta a Magyar Idők a CitizenGo című európai civil portált idézve.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások