Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Megdöbbentő, de az emberek nagy része nem tudja, hogy augusztus 20-án mit ünneplünk és miért is van tűzijáték.

Szent István ünnepének, új kenyér ünnepének, vagy az Államalapítás ünnepének is szokták hívni augusztus 20-át.

• 1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, aki alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált.


• Szentté avatását az általa megvakíttatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után mind a keleti, mind a nyugati kereszténység elfogad.


• Szent László ezzel nemcsak egyik ősének megnyomorítóját avatja szentté: a középkori hagyományok értelmében az államalapító szentsége olyan jogalapot teremt, mely garantálja Magyarország önállóságát - senkinek sem tartozik hűbéresküvel. Az ekkoriban pápapárti királynak emellett az a joga is megmarad, hogy egyházi ügyekbe is beleszóljon.


• Ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta.


• Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.

Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb.

Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.

1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai Várban. Az augusztus huszadikai ünnep azonban a reformkor és a szabadságharc alatt a magyar egységet és állami önállóságot is jelképezte, ezért is tiltották 1849 és 1860 között a körmenetet.

1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak, a századfordulón pedig újjáéled aratóünnepségek hagyománya.

A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen a katolikusok a szentet, a reformátusok és evangélikusok pedig mint az ország egységének a nemzeti önállóságnak a megteremtőjét láthatták benne - a Szent Istváni állam-terület visszaállítása pedig a revízió központi gondolata volt.

1927-ben volt az első tűzijáték hazánkban ezen a napon.

Ezután: Rákosi Mátyás az "Új kenyér ünnepévé", majd "a népköztársaság ünnepévé" nevezte át.

A Kádári enyhülés a "tiltott, tűrt, támogatott"-rendszerben a tűrt közé sorolta e napot.

A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos állami ünnepet.