MKI: a kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet és konzultációt vár

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) szerint a svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű: a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt.A szervezet MTI-hez szerdán eljutott közleményében azt írták: ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd NATO-csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől.
    

Bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el - mutattak rá. Jelezték: a szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően a svéd-magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak, és az MKI sikerként könyveli el az is, hogy Magyarországnak ezalatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat is.
    

A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország - értékeltek. A közleményben felidézték, hogy Svédország NATO-tagsági kérelmét 2022 május 18-án nyújtotta be, Magyarország és Törökország kivételével valamennyi NATO-tagállam parlamentje gyorsan ratifikálta is a szerződéseket, a törökök idén január végén tették meg ezt.
    

Svédországról az MKI azt írta: katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO-tagállamoktól, és az északi térség mellett NATO-partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak. Hangsúlyozták: a korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is. Bár a svédek és a finnek az 1990-es években csatlakozott kelet-európai országokhoz képest modern haderővel rendelkeznek, az új, északi jelenléttel szövetségi szintű problémák is felmerülhetnek, mint a Baltikum és a közép-európai régió esetleges háttérbe szorulása.
    

Kitértek arra is, hogy egy olyan demokratikus értékközösségben mint a NATO, és egy parlamentáris demokráciában mint Magyarország elvben nem különleges elvárás az, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők egy nagy jelentőségű ratifikációs kérelmet akár hónapokig mérlegeljenek, akár még azelőtt, hogy arról a parlamenti tárgyalásokat, és a szavazást kitűznék.
    

Magyarország kezdeti "hűvös" hozzáállásának az elemzés szerint több oka is volt: a magyar-svéd bilaterális kapcsolatok ugyanis nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak. Ezt csak tetézték azok a félrevezető és alapot nélkülöző, Magyarországról szóló információk, melyek a svéd médiában széleskörű nyilvánosságot kaptak, és a svéd kormány ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani - foglalták össze.
    

Kiemelték: Magyarország szuverenista, független külpolitikát folytat, aminek egyik legfontosabb eleme az euroatlanti közösséghez tartozás, amit pártoktól függetlenül eddig minden 1990 utáni kormány megerősített. Tehát általánosságban Budapest mindig is atlantista volt, támogatta a NATO-t, de a 2010 utáni külpolitikában hangsúlyosan előtérbe került a nemzeti érdek képviselete - mutattak rá.
    

Hozzátették: a hétvégi évértékelőben Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy a svéd NATO-csatlakozásról szóló vita a végéhez közeledik, és a magyar parlament a kezdeti ülésszakaszban ratifikálhatja azt. A politikai üzenet világos volt: Magyarország fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új szövetségestől, és ezért hajlandó konfliktust vállalni - magyarázta az MKI.
    

A közleményben megjegyezték: a csatlakozás ügyében intenzív tárgyalás folyik a svéd és a magyar fél között, melynek része egy, Magyarország számára rendkívül előnyös katonai és hadiipari megállapodás is, ami a magyar Gripen-program megújítását is magába foglalhatja, hiszen a most hatályban lévő szerződés hamarosan lejár.  
    

Hozzátették: Magyarország az intenzív és rendszeres politikai konzultációt támogatja a NATO-n belül, és a tagjelöltek kapcsán is. Ezért is ült le tárgyalni a magyar fél a finn vezetéssel a 2023 áprilisi csatlakozás előtt, és hívta meg Budapestre 2024 februárjában a svéd miniszterelnököt is, aki várhatóan hamarosan szintén Budapestre érkezik majd.
    

Azok a tagállamok, amelyek azonnal, minden további kérdés nélkül ratifikálták a finn és svéd csatlakozási okmányokat, nemcsak támogatásukat fejezték ki Helsinki és Stockholm felé, hanem azt is jelezték, hogy nem kívánnak önálló külpolitikát folytatni, megfelelő számukra az igazodás az euroatlanti fősodorhoz - fogalmaztak a közleményben.
    

Az utóbbi időszakban Magyarországra rendkívüli nyomásgyakorlás irányult, amely a hétvégén egy amerikai szenátori küldöttség látogatásában csúcsosodott ki, miután megpróbálták a magyar szuverén aggályokat lekicsinyíteni. Azzal, hogy Magyarország most ratifikálja Svédország csatlakozását, nem a nemzetközi nyomásnak enged, hanem elismeri, hogy a kezdetektől fogva kitűzött előfeltételek végre teljesültek - írták.


(Forrás: MTI)