MKKSZ: 98 önkormányzati hivatalnál csatlakoztak a sztrájkhoz
Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz - közölte az MKKSZ elnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában - értékelt.
Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg - tette hozzá az elnök. Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38 650 forintról 60 ezer forintra emelkedjen.
Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést - jelentette ki. Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.
Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek. Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű - hangoztatta az MKKSZ elnöke.
Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog.
A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, "az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon", ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.
Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában - értékelt. Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg - tette hozzá az elnök.
Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést - jelentette ki. Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.
Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek. Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű - hangoztatta az MKKSZ elnöke.
Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog.
A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, "az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon", ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások