MNB-alelnök - A gazdasági bizottság támogatta Windisch László kinevezését
Támogatta Windisch László MNB-alelnöki kinevezését hétfői ülésén az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága, valamint többséggel megszavazta azt is, hogy Kandrács Csabát javasolják az MNB Monetáris Tanácsa ötödik külső tagjának.
A testület a kormánypárti képviselők 20 igen, az MSZP 4 nem, valamint a Jobbik és az LMP 4 tartózkodó szavazatával alkalmasnak ítélte Windisch Lászlót arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeletért felelős harmadik alelnöke legyen. Ugyanilyen szavazataránnyal támogatta Kandrács Csabát.
Windisch László meghallgatásán kifejtette: az MNB feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása és ellenállóképességének növelése, valamint a fenntartható gazdasági növekedéshez való hozzájárulás és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.
Elmondta: az MNB harmadik alelnökeként a monetáris tanácsnak is tagja lesz; itt minden döntésénél "konzervatívan, kellő óvatossággal és maximális körültekintéssel" az árstabilitás és pénzügyi stabilitás szempontjaira figyelemmel fog eljárni. Windisch László szerint a pénzügyi közvetítőrendszernek alapvető társadalmi és gazdasági funkciója van, és stabilan működő pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nem működik jól a társadalom sem. A jegybanknak sosem szabad szem elől tévesztenie, hogy a bankrendszer van a gazdaságért, az emberekért, nem pedig fordítva - emelte ki a jelölt.
"Tudatában vagyok annak, hogy a bankrendszer veszélyes üzem", és annak is, hogy csak rendszerszintű, vagyis makroprudenciális szabályozással az összes kockázatot nem lehet lefedni, ezért erős mikroprudencális felügyeletre van szükség.
Windisch László fontos feladatának tekinti, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalmat visszaállítsa, és hogy az ügyfelek mögött erős, elkötelezett pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezet álljon.
Hozzáfűzte: az is fontos, a pénzügyi felügyelet a panaszokat hatékonyan tudja kezelni, de ugyanilyen fontos a panaszok megelőzése is. Szólt arról is, hogy szorosabb felügyelet alá akarja vonni "a bankrendszeren kívüli káros innovációkat" és időben fel szeretne lépni minden olyan káros pénzügyi termékkel szemben, amely veszélyezteti az emberek pénzügyi biztonságát. Az alelnökjelölt példaként említette a devizahitelek felfutását, amely "családok tömegeit sodorta nagyon nehéz helyzetbe", és a pénzügyi rendszernek is komoly problémát okozott.
Kandrács Csaba az ülésen elmondta: pályája nagy része az állami pénzügyekhez kötődik, többek között Budapesten az ötödik kerületi önkormányzatnál volt pénzügyi vezető, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is volt helyettes államtitkár az államháztartási területen, majd a Magyar Államkincstárt irányította elnökként 2012 decemberétől 2013 áprilisáig. Kandrács Csaba 2013 júniusa óta irányítja az MNB-ben a bankműveletek igazgatóságot.
Kiemelte: a fiskális és a monetáris politika szorosan összefügg, a két politikának összehangoltan kell működnie; ezt szeretné képviselni a monetáris tanácsban. A költségvetésnek például nem mindegy, mekkora veszteséget termel a jegybank, illetve, hogy mekkora az alapkamat - fejtette ki Kandrács Csaba. Jelezte: munkájával azt szeretné segíteni, hogy a tanács olyan stratégiai döntéseket hozzon, amivel Magyarország fejlődését elő tudja mozdítani.
Rogán Antal (Fidesz) hozzászólásában hangsúlyozta: a fiskális politika világának eddig nem volt képviselője a külső tagok között a monetáris tanácsban, pedig fontos hogy legyen, hogy a monetáris politika időben tudjon reagálni a fiskális változásokra. A képviselő szerint határozott fellépés kellene annak érdekében, hogy a fogyasztói kockázatokat minél inkább csökkentsék a pénzügyi felügyeletet is magában foglaló MNB-ben.
A termékek legyenek áttekinthetőek, a bankokkal és pénzügyi szolgáltatókkal kötött mintegy 600 féle szerződést Rogán Antal szerint érdemes lenne csökkenteni. A politikus hozzáfűzte: míg az előző MNB-vezetés jóval 100 milliárd forint feletti veszteséget tervezett 2013-ra, a jegybank mostani vezetése ezt csökkenteni szeretné.
Windisch László erre reagálva elmondta: az idei első fél évben mintegy 40 milliárd forint volt a jegybanki veszteség, de az új vezetés célja, hogy a mérleget nulla körüli szaldóval zárják, vagyis gyakorlatilag ne legyen vesztesége a jegybanknak 2013-ban.
Kovács Tibor (MSZP) és Volner János (Jobbik) kérdéseire az alelnökjelölt kifejtette: az MNB közvetlenül ugyan nem vesz részt az államadósság finanszírozásában, de a jegybanki vezetés véleménye szerint hosszabb távon célszerű leszorítani a devizaadósság-állományt. Vita volt arról, hogy csökkent-e az államadósság. A jegybank alelnökjelöltje azt mondta: az MNB is figyeli az államadósság alakulását, és a jegybanki adatok arra utalnak, hogy az államadósság igenis csökkent.
A képviselőknek kiosztott önéletrajz szerint Windisch László 2013 áprilisa óta dolgozik az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóságán, míg 2011 és 2013 márciusa között az NGM adó- és vámigazgatási főosztályát vezette. Windisch László 2002 és 2011 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán töltött be különböző pozíciókat, 2009-től igazgató- és szakigazgató-helyettes volt.
MTI
A testület a kormánypárti képviselők 20 igen, az MSZP 4 nem, valamint a Jobbik és az LMP 4 tartózkodó szavazatával alkalmasnak ítélte Windisch Lászlót arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeletért felelős harmadik alelnöke legyen. Ugyanilyen szavazataránnyal támogatta Kandrács Csabát.Windisch László meghallgatásán kifejtette: az MNB feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása és ellenállóképességének növelése, valamint a fenntartható gazdasági növekedéshez való hozzájárulás és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.
Elmondta: az MNB harmadik alelnökeként a monetáris tanácsnak is tagja lesz; itt minden döntésénél "konzervatívan, kellő óvatossággal és maximális körültekintéssel" az árstabilitás és pénzügyi stabilitás szempontjaira figyelemmel fog eljárni. Windisch László szerint a pénzügyi közvetítőrendszernek alapvető társadalmi és gazdasági funkciója van, és stabilan működő pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nem működik jól a társadalom sem.
"Tudatában vagyok annak, hogy a bankrendszer veszélyes üzem", és annak is, hogy csak rendszerszintű, vagyis makroprudenciális szabályozással az összes kockázatot nem lehet lefedni, ezért erős mikroprudencális felügyeletre van szükség.
Windisch László fontos feladatának tekinti, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalmat visszaállítsa, és hogy az ügyfelek mögött erős, elkötelezett pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezet álljon.
Hozzáfűzte: az is fontos, a pénzügyi felügyelet a panaszokat hatékonyan tudja kezelni, de ugyanilyen fontos a panaszok megelőzése is. Szólt arról is, hogy szorosabb felügyelet alá akarja vonni "a bankrendszeren kívüli káros innovációkat" és időben fel szeretne lépni minden olyan káros pénzügyi termékkel szemben, amely veszélyezteti az emberek pénzügyi biztonságát. Az alelnökjelölt példaként említette a devizahitelek felfutását, amely "családok tömegeit sodorta nagyon nehéz helyzetbe", és a pénzügyi rendszernek is komoly problémát okozott.
Kandrács Csaba az ülésen elmondta: pályája nagy része az állami pénzügyekhez kötődik, többek között Budapesten az ötödik kerületi önkormányzatnál volt pénzügyi vezető, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is volt helyettes államtitkár az államháztartási területen, majd a Magyar Államkincstárt irányította elnökként 2012 decemberétől 2013 áprilisáig. Kandrács Csaba 2013 júniusa óta irányítja az MNB-ben a bankműveletek igazgatóságot.
Kiemelte: a fiskális és a monetáris politika szorosan összefügg, a két politikának összehangoltan kell működnie; ezt szeretné képviselni a monetáris tanácsban. A költségvetésnek például nem mindegy, mekkora veszteséget termel a jegybank, illetve, hogy mekkora az alapkamat - fejtette ki Kandrács Csaba. Jelezte: munkájával azt szeretné segíteni, hogy a tanács olyan stratégiai döntéseket hozzon, amivel Magyarország fejlődését elő tudja mozdítani.
Rogán Antal (Fidesz) hozzászólásában hangsúlyozta: a fiskális politika világának eddig nem volt képviselője a külső tagok között a monetáris tanácsban, pedig fontos hogy legyen, hogy a monetáris politika időben tudjon reagálni a fiskális változásokra. A képviselő szerint határozott fellépés kellene annak érdekében, hogy a fogyasztói kockázatokat minél inkább csökkentsék a pénzügyi felügyeletet is magában foglaló MNB-ben.
A termékek legyenek áttekinthetőek, a bankokkal és pénzügyi szolgáltatókkal kötött mintegy 600 féle szerződést Rogán Antal szerint érdemes lenne csökkenteni. A politikus hozzáfűzte: míg az előző MNB-vezetés jóval 100 milliárd forint feletti veszteséget tervezett 2013-ra, a jegybank mostani vezetése ezt csökkenteni szeretné.
Windisch László erre reagálva elmondta: az idei első fél évben mintegy 40 milliárd forint volt a jegybanki veszteség, de az új vezetés célja, hogy a mérleget nulla körüli szaldóval zárják, vagyis gyakorlatilag ne legyen vesztesége a jegybanknak 2013-ban.
Kovács Tibor (MSZP) és Volner János (Jobbik) kérdéseire az alelnökjelölt kifejtette: az MNB közvetlenül ugyan nem vesz részt az államadósság finanszírozásában, de a jegybanki vezetés véleménye szerint hosszabb távon célszerű leszorítani a devizaadósság-állományt. Vita volt arról, hogy csökkent-e az államadósság. A jegybank alelnökjelöltje azt mondta: az MNB is figyeli az államadósság alakulását, és a jegybanki adatok arra utalnak, hogy az államadósság igenis csökkent.
A képviselőknek kiosztott önéletrajz szerint Windisch László 2013 áprilisa óta dolgozik az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóságán, míg 2011 és 2013 márciusa között az NGM adó- és vámigazgatási főosztályát vezette. Windisch László 2002 és 2011 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán töltött be különböző pozíciókat, 2009-től igazgató- és szakigazgató-helyettes volt.
MTI
Hozzászólások