Most akkor kicsi legyen az állam vagy nagy? 

Azon lehet vitatkozni, hogy az állam kicsi legyen vagy nagy, sok dologba szóljon bele vagy kevésbe, de azon nem, hogy hatékony legyen-e és a feladatokhoz képest a legolcsóbban, legkevesebb emberrel végezze el a munkát.

Az ideális állam erős, ha kicsi, ha nagy és azokon a területeken, ahol feladata van, képes azt maradéktalanul elvégezni. A magyar állam meglehetősen terebélyes, vannak területek, ahol hatékony és ahol kevésbé. Mindig üdvözlendő egy hatékonyság növelő reformcsomag, pláne, ha tényleg eléri a célját, mert az állam átalakításának legnagyobb veszélye, hogy a végén mindig nagyobb és kevésbé hatékony lesz, mint előtte. 

Elindult egy ígéretes beszélgetés a magyar politikában (immár sokadszor a rendszerváltás óta), az állam hatékonyságának növeléséről. Magyarország, ahogy ezt Lázár János kiemelte, meglehetősen rosszul áll a témában, Lengyelországgal és Csehországgal összevetve. A magyar közszférában dolgozók száma történetileg nagyon magas a versenyszférában dolgozók arányában. Vagyis, tényleg kevesen fizetnek be piacon megtermelt adót a költségvetésbe, és túl sok ember kapja a fizetését a költségvetésből. Ezért tényleg üdvözlendő egy hatékonyságnövelő reformprogram, reméljük tényleg ez is lesz az eredménye. Az a veszély ugyanis minden ilyen átalakításnál fennáll, hogy csupán hatalmi átrendeződéssé válik és az új erős emberek még több erőforrást lobbiznak ki maguknak, mint a leváltottak tudtak. Így a végén a számla magasabb lesz.

Rossz állam

Hogy mekkora a jó állam, azt meglehetősen nehéz meghatározni, mert különböző történelmi helyzetek különböző megoldásokat kívánnak meg. Azt viszont jól tudjuk milyen a rossz állam. A legrosszabb állam gyenge és nagy, ilyen általában afrikai diktatúrákban üzemel, amely képtelen a közszolgáltatásokat biztosítani, képtelen a törvényeket betartatni, mégis sokba kerül a GDP-hez mérten. Bármennyire is máshogy látszik elsőre, bizonyos tekintetben Kína közel áll ehhez a modellhez. Hatalmas állami apparátus rengeteg területet ellenőriz, de hatékonysága sok területen hagy kívánnivalót maga után. Képes az internetet hihetetlen mélységben kontrollálni, de nem képes például a környezetszennyezést, a munkahelyi biztonságot, az élelmiszerbiztonságot ellenőrizni. Ezeken a területeken a korrupció felülírja a szabályozást. Ezért lehet az, hogy közel százmillió ember betegszik meg élelmiszertől évente, a munkahelyi halálos balesetek számra százszorosa az EU-ban lévőknek, hogy felrobbanhat a világ legnagyobb veszélyes anyagokat tároló raktára, hogy hihetetlenül szennyező cégek tevékenykedhetnek, még akkor is, ha úgy mérgeznek meg hatalmas folyókat, hogy abban szinte kipusztul az élet. A sor folytatható lenne.

A jó állam

A jó állam ezzel ellentétben, azokon a területeket, ahol szabályoz, képes valóban betartatni a szabályokat és végrehajtani feladatait. Minden jó állam erős, méretétől függetlenül, az általa felügyelt területeken. De az erős állam, nem egyenlő a nagy állammal. Ennek Amerika a legjobb példája. A fejlett világ egyik legkisebb állama, de azokon a területeken, amit szabályoz, hihetetlen erővel és hatékonysággal teszi. Az európai modellek jóval több területet szabályoznak és jóval nagyobbak, de általában nem gyengébbek.

Az állam méretét, nem ereje, hanem feladatainak száma, az általa felügyelt területek mérete és hatékonysága határozza meg.

Hogyan csökkentsük az állam költségeit

Ezért, ha az állam költségeit akarjuk csökkenteni, első körben annak feladatait kell megvizsgálni. Az a módszer nem szokott jóra vezetni, hogy azt mondjuk mindenhol egységesen 10 százalékkal csökkentjük az alkalmazottak számát, vagy a költségeket. Mert bizonyosan ázáresznek területek, ahol akár száz százalékkal is csökkenthető és vannak olyanok, éppen növelni kell az erőforrásokat. A magyar állam biztosan szabályoz olyan területeket, ahol nem képes hatékonyan betartani a szabályokat és vannak olyan feladatok, amikre nem is lenne szükség. Egy jó hatékonyság növelő program erről az oldalról indul. Meghatározza a feladatokat és ahhoz rendeli az erőforrásokat. Attól nem lesz jobb az állam, ha egyszerűen más irányítás alá helyzenek területeket. Sőt a tapasztalat az, hogy politikailag minél erősebb egy terület irányítója, annál korlátlanabbul nőnek alatta a költségek. Ezért a politikailag gyenge képviseletű területeket bevonni politikailag erősek alá, a kezdetekben ugyan jó módszernek látszik, de a vége mindig hatékonyság csökkenés.

Ellentmondások a mostani elképzelésekben

A megszellőztetett hatékonyságnövelési programban ellentmondások fedezhetők fel már a kezdetekben. Egyrészt sokkal inkább egy belső hatalmi átrendezésnek látszanak elsőre, mint valódi átgondolt hatékonyságnövelésnek. Nem a feladatokat, akarja újragondolni, hanem fűnyíróelvről beszél. Ami ennél is nagyobb problémának látszik, hogy a költségcsökkentő bejelentés után néhány napon belül több az állami feladatokat növelő ígéret is elhangzott szintén Lázár Jánostól. Ilyen volt a közszolgáltatások teljes államosítása, ami komolyan növelhetné az állami alkalmazottak számát, de hasonló kijelentés volt az oktatás további államosítása is. Ez azért is furcsa, mert a Klikk esete jól mutatja, hogy az állami hatékonyságnövelés milyen könnyen válhat túlbürokratizálássá.
Az állam akkor működik jól, ha képes eldönteni, mi az, amit ő jobban tud csinálni, mint más szereplők és azokkal foglalkozik csak, amit valóban képes végrehajtani. Egy erős és hatékony állam mindannyiunk érdekét szolgálja. Az állam tekintélyét csökkenti minden olyan feladat, amit magára húz, de nem képes jól megoldani. Arra van szükség, hogy az emberek higgyenek az állam képességében, hogy amivel az el kezd foglalkozni, azt jól is fogja végrehajtani. Ezért alaposan érdemes átgondolni a feladatokat, mielőtt cselekszünk, mert ennek tétje meglehetősen nagy. Azért nem érdemes az állam feladatait növelni, hogy nagyobb hatalmunk legyen, amivel aztán nem tudunk mit kezdeni és azért sem, mert azt gondoljuk mi jobban tudunk mindent, mint mások. (írta: M. Kovács Tibor)