Nacsa Lőrinc: magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő
A nemzetpolitikában 2025 a jövő nemzedék éve, amellyel azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Nacsa Lőrinc felidézte: a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavaly év végén döntött arról, hogy az idei a jövő nemzedék éve legyen. Az államtitkár kiemelte, hogy a fiatalokra, az ifjúsági közösségekre, gyermekekre, családosokra szeretnének fókuszálni. Azt kívánják hangsúlyozni, hogy magyar gyermek nélkül nincsen magyar jövő, ezért a gyermekeket ellátó intézmények, a családok és az ifjúsági közösségek megerősítése a cél - tette hozzá.
Pályázati kiírásokkal segítenék a határon túli külhoni ifjúsági közösségeket. Azt szeretnék, hogy táborokkal, programokkal, zarándoklatokkal, különböző eszközbeszerzésekkel a fiatalokat bevonzani képes közösségek meg tudjanak erősödni, tudjanak egy lépést előre tenni ebben az évben is, hiszen a valóságos közösség mindig egy óriási erő - mondta az államtitkár.
Nacsa Lőrinc kitért a Szülőföldön magyarul programra, amelynek részeként a magyar iskolába járó gyermekek után évi százezer forintos segítséget nyújtanak.
Folytatódnak a diákutaztatási programok: a külhoni területekre a Határtalanul Program keretében, illetve külhonból és a diaszpórából Magyarországra a Rákóczi Szövetséggel partnerségben sok ezer diákot és fiatalt tudnak elhozni egy hétre. Elérhető a külhoni közösségek számára is az anyasági támogatás és a babakötvény is - közölte.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy 2024-ben a magyar közösségek erősödni tudtak. A bukaresti magyar képviselet megerősödött, az RMDSZ nemcsak nagyon jó eredménnyel bejutott a parlamentbe, hanem kormányra is került - mondta.
Hozzátette: azt tapasztalták mindig Budapestről, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, akkor javul a magyar-román viszony, ami érdekünk, mint jó szomszédi viszonyt kereső nemzetnek és fontos azért is, mert javul az erdélyi magyarok életminősége is.
Kiemelte, az erdélyi magyarok összetartottak és "erős immunválaszt adtak" a szélsőséges magyarellenes nézetek megerősödésére Romániában. Kitért az európai parlamenti választásokra is, és azt mondta, hogy Európában egyfajta jobbratolódás, a konzervatív gondolkodás megerősödése volt jellemző. Erősebbek lettek azok az erők az Európai Parlamentben, amelyek nem akarnak háborút, nem akarnak migrációt, nem akarnak gender-őrületet, ez önmagában a magyar közösségekre is jó hatással van - szögezte le Nacsa Lőrinc.
Kitért a Minority SafePack kezdeményezésre is, és azt mondta, ezt, illetve a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést "a leghátsó szoba legalsó fiókjába helyezték" Brüsszelben, és azóta is ott porosodik az akta, nem foglalkoznak azzal. Számukra nem fontos az őshonos nemzeti kisebbségek ügye, hogy jogaik rendbe legyenek téve - fogalmazott. Az államtitkár szerint elképesztően visszás és furcsa az, hogy Brüsszel az egész Európai Unió lakosságának 10 százalékával - ennyien tartoznak az őshonos nemzeti kisebbségekhez - egyszerűen nem foglalkozik, lesöpri az ügyeket, és inkább a migránsok ügyeivel, a genderaktivisták ügyeivel, jogaival foglalkozik.
Nacsa Lőrinc azt ígérte, hogy mindig vissza fogják tenni az asztalra, mindig fel fognak szólalni a nemzeti kisebbségek jogcsorbítása ellen, és mindig harcolni fognak azért, hogy egy olyan jogrendszerben élhessenek az egész Európai Unió és egész Európa területén, ami számukra a legmegfelelőbb.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar nemzetpolitika az elmúlt 15 év egyik sikertörténete. "A magyar politikában csak mi gondolkodunk egységes nemzetben," akik nem tekintik másodrendű magyaroknak a külhonban élő magyarokat - húzta alá, kiemelve, hogy komolyan foglalkoznak a diaszpóra magyar közösségeivel, számos intézményt iskolákat, főiskolákat, líceumokat tartanak fenn.
Kitért arra, hogy a magyar kormány 55 ezer kulturális, közösségi rendezvény támogatásához járult hozzá az elmúlt tizenöt évben, 260 hétvégi iskolát tartanak fenn a diaszpórában, több mint 50 magyar középiskola fenntartásához járulnak hozzá. Nyolc határon túli főiskola, egyetem vagy magyar kar támogatását végzik és 240 ezer gyermek után biztosítanak támogatást a szülőknek a Szülőföldön magyarul programban - ismertette.
(Forrás: MTI)
Nacsa Lőrinc felidézte: a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavaly év végén döntött arról, hogy az idei a jövő nemzedék éve legyen. Az államtitkár kiemelte, hogy a fiatalokra, az ifjúsági közösségekre, gyermekekre, családosokra szeretnének fókuszálni. Azt kívánják hangsúlyozni, hogy magyar gyermek nélkül nincsen magyar jövő, ezért a gyermekeket ellátó intézmények, a családok és az ifjúsági közösségek megerősítése a cél - tette hozzá.Pályázati kiírásokkal segítenék a határon túli külhoni ifjúsági közösségeket. Azt szeretnék, hogy táborokkal, programokkal, zarándoklatokkal, különböző eszközbeszerzésekkel a fiatalokat bevonzani képes közösségek meg tudjanak erősödni, tudjanak egy lépést előre tenni ebben az évben is, hiszen a valóságos közösség mindig egy óriási erő - mondta az államtitkár.
Nacsa Lőrinc kitért a Szülőföldön magyarul programra, amelynek részeként a magyar iskolába járó gyermekek után évi százezer forintos segítséget nyújtanak.
Ezt a programot a következő tanévben is folytatják, a jelentkezési időszak tavasszal indul.
Folytatódnak a diákutaztatási programok: a külhoni területekre a Határtalanul Program keretében, illetve külhonból és a diaszpórából Magyarországra a Rákóczi Szövetséggel partnerségben sok ezer diákot és fiatalt tudnak elhozni egy hétre. Elérhető a külhoni közösségek számára is az anyasági támogatás és a babakötvény is - közölte.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy 2024-ben a magyar közösségek erősödni tudtak. A bukaresti magyar képviselet megerősödött, az RMDSZ nemcsak nagyon jó eredménnyel bejutott a parlamentbe, hanem kormányra is került - mondta.
Hozzátette: azt tapasztalták mindig Budapestről, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, akkor javul a magyar-román viszony, ami érdekünk, mint jó szomszédi viszonyt kereső nemzetnek és fontos azért is, mert javul az erdélyi magyarok életminősége is.
Kiemelte, az erdélyi magyarok összetartottak és "erős immunválaszt adtak" a szélsőséges magyarellenes nézetek megerősödésére Romániában. Kitért az európai parlamenti választásokra is, és azt mondta, hogy Európában egyfajta jobbratolódás, a konzervatív gondolkodás megerősödése volt jellemző. Erősebbek lettek azok az erők az Európai Parlamentben, amelyek nem akarnak háborút, nem akarnak migrációt, nem akarnak gender-őrületet, ez önmagában a magyar közösségekre is jó hatással van - szögezte le Nacsa Lőrinc.
Kitért a Minority SafePack kezdeményezésre is, és azt mondta, ezt, illetve a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést "a leghátsó szoba legalsó fiókjába helyezték" Brüsszelben, és azóta is ott porosodik az akta, nem foglalkoznak azzal. Számukra nem fontos az őshonos nemzeti kisebbségek ügye, hogy jogaik rendbe legyenek téve - fogalmazott. Az államtitkár szerint elképesztően visszás és furcsa az, hogy Brüsszel az egész Európai Unió lakosságának 10 százalékával - ennyien tartoznak az őshonos nemzeti kisebbségekhez - egyszerűen nem foglalkozik, lesöpri az ügyeket, és inkább a migránsok ügyeivel, a genderaktivisták ügyeivel, jogaival foglalkozik.
Nacsa Lőrinc azt ígérte, hogy mindig vissza fogják tenni az asztalra, mindig fel fognak szólalni a nemzeti kisebbségek jogcsorbítása ellen, és mindig harcolni fognak azért, hogy egy olyan jogrendszerben élhessenek az egész Európai Unió és egész Európa területén, ami számukra a legmegfelelőbb.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a magyar nemzetpolitika az elmúlt 15 év egyik sikertörténete. "A magyar politikában csak mi gondolkodunk egységes nemzetben," akik nem tekintik másodrendű magyaroknak a külhonban élő magyarokat - húzta alá, kiemelve, hogy komolyan foglalkoznak a diaszpóra magyar közösségeivel, számos intézményt iskolákat, főiskolákat, líceumokat tartanak fenn.
Kitért arra, hogy a magyar kormány 55 ezer kulturális, közösségi rendezvény támogatásához járult hozzá az elmúlt tizenöt évben, 260 hétvégi iskolát tartanak fenn a diaszpórában, több mint 50 magyar középiskola fenntartásához járulnak hozzá. Nyolc határon túli főiskola, egyetem vagy magyar kar támogatását végzik és 240 ezer gyermek után biztosítanak támogatást a szülőknek a Szülőföldön magyarul programban - ismertette.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások