NAK: mozgalmasan indult az idei védekezési szezon az országos jégkármérséklő rendszer számára
Már az idei védekezési szezon első hetében bizonyított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER). Az április 15-e és 28-a között eltelt két hétben számos alkalommal volt szükség az ezüstjodid párologtatását végző berendezések működtetésére - jelentette be keddi közleményében a kamara.
Kiemelték: a talajgenerátoros védekezés eredményeit jól mutatja, hogy míg a környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak, itthon legfeljebb búza, illetve borsószem nagyságú jégszemek kísérték a zivatarokat.
Felidézték: az április 15.
Bár az április 16-i lehűlést követően a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletek uralkodtak az ország meghatározó részén, a hideg idő ellenére több alkalommal heves záporok, szupercellás zivatarok alakultak ki, melyeket többfelé búza, illetve borsó nagyságú jég is kísért hazánkban. A gazdálkodók ebben az időszakban összesen 34 esetben jeleztek kárt nem okozó jégbejelentést, a legtöbb észlelés Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett. Ez a ciklon a szomszédos Romániában komoly mezőgazdasági károkat okozott - hangsúlyozta a NAK.
Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több területén is problémát okoztak a heves zivatarok, amelyeket egyes térségekben nagyobb méretű jég is kísért. Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Horvátországban is jelentős károkat okozott a jégverés, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában pedig nem csak a mezőgazdasági területeket érintette a kár, hanem a lakóépületeket is megrongálta a nagy mennyiségű jég.
A NAK által működtetett Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab - 219 automata és 767 manuális - talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége a JÉGER működése ellenére sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások