Navracsics: a holokauszt az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt
A holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt".
Mint mondta, a viták ma arról folynak, hogy ez azért volt-e így, mert a magyarok egyébként is rossz válaszokat adtak a felmerülő kérdésekre, vagy pedig azok már olyanok voltak, amelyekre jó válasz nem létezett. Ma a politikai közösség alapját - a múltba emlékezésen keresztül - részben ezek a viták adják - fűzte hozzá.
Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükséges és a jövő szempontjából fontos, hogy az egyetértés uralja a viták mögött meghúzódó véleményeket. Vitatkozhatunk egy-egy politikai helyzetről, válaszról; vitatkozhatunk arról, hogy lett volna-e másfajta lehetőség - mondta, majd leszögezte: egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni, ennek a nemzetnek minden tagja, még a viták során is, a közjót és a nemzet boldogulását keresi.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak "a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". Miközben Európa más nemzetei a 21.
Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. "Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.
Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését - zárta beszédét Navracsics Tibor.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.
A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk - mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.
Hangsúlyozta: amikor emlékezünk, akkor áldozatokra és tettesekre egyaránt emlékezni kell, ugyanakkor azokat sem felejthetjük el, akik emberek maradtak az embertelenségben.
A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.
A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket.
Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről - mondta.
Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.
A holokauszt megmutatta, mi történik, ha az emberi életet nem tekintjük önmagában való értéknek - tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
MTI
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt".Mint mondta, a viták ma arról folynak, hogy ez azért volt-e így, mert a magyarok egyébként is rossz válaszokat adtak a felmerülő kérdésekre, vagy pedig azok már olyanok voltak, amelyekre jó válasz nem létezett. Ma a politikai közösség alapját - a múltba emlékezésen keresztül - részben ezek a viták adják - fűzte hozzá.
Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükséges és a jövő szempontjából fontos, hogy az egyetértés uralja a viták mögött meghúzódó véleményeket. Vitatkozhatunk egy-egy politikai helyzetről, válaszról; vitatkozhatunk arról, hogy lett volna-e másfajta lehetőség - mondta, majd leszögezte: egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni, ennek a nemzetnek minden tagja, még a viták során is, a közjót és a nemzet boldogulását keresi.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak "a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". Miközben Európa más nemzetei a 21.
században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra - mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. "Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.
Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését - zárta beszédét Navracsics Tibor.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.
A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk - mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.
Hangsúlyozta: amikor emlékezünk, akkor áldozatokra és tettesekre egyaránt emlékezni kell, ugyanakkor azokat sem felejthetjük el, akik emberek maradtak az embertelenségben.
A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.
A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket.
Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről - mondta.
Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.
A holokauszt megmutatta, mi történik, ha az emberi életet nem tekintjük önmagában való értéknek - tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
MTI
Hozzászólások