Nébih: Magyarországon eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
A magyar állategészségügyi hatóság már számos intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy megelőzze a vírus behurcolását az ország területére, illetve, hogy az esetleges megjelenését minél hamarabb észlelje.
A Nébih laboratóriumában folyamatosak a vizsgálatok. Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP vírus jelenlétét - szögezte le a Nébih. Az esetleg felbukkanó ASP terjedésének lassítása egyrészt akkor lehet sikeres, ha egy területen alacsony a vaddisznó populáció.
Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken az országos főállatorvos már 2017-ben intézkedéseket rendelt el egyebek közt a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére - emlékeztetett a hatóság. Ez kiterjed az etetés tilalmára, a kocák és az egy év alatti egyedek fokozott kilövésére. Emellett magába foglalja az elhullott vaddisznók tetemének szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználása előtt.
Az országos főállatorvos már 2016-ban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen a megye legveszélyeztetettebb északi-északkeleti részében, a sertéstelepek ellenőrzését. Valamennyi sertéstelepet, beleértve a kislétszámú gazdaságokat is, nyilvántartásba kellett venni, és évente legalább egyszer hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni. A sertéstartók minden sertés elhullását kötelesek bejelenteni az állatorvosoknak. A kültéri sertéstartást is korlátozták, a telepeket kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznóktól. Tavaly augusztustól a megye romániai határszakaszának 10 kilométeres sávjában is végre kell hajtani az óvintézkedéseket. A magas kockázatú területen 1567 állattartót vettek nyilvántartásba.
A 2017-2018-as időszakban 3000 állattartó telep ellenőrzését a kormányhivataloknak úgy kellett megszervezniük, hogy a veszélyeztetett megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) az összes ellenőrzés 50 százalékát sertéstelepeken hajtsák végre. Az EU-s járványhelyzet miatt a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t. Így az ez évi ellenőrzési számok meghatározásánál a sertéstartó telepek ellenőrzését a Nébih tovább fokozza.
MTI
A Nébih laboratóriumában folyamatosak a vizsgálatok. Egy év alatt több mint 10 ezer sertés (házisertés és vaddisznó) vizsgálatát végezték el, amiből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP vírus jelenlétét - szögezte le a Nébih. Az esetleg felbukkanó ASP terjedésének lassítása egyrészt akkor lehet sikeres, ha egy területen alacsony a vaddisznó populáció.
Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken az országos főállatorvos már 2017-ben intézkedéseket rendelt el egyebek közt a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentésére - emlékeztetett a hatóság. Ez kiterjed az etetés tilalmára, a kocák és az egy év alatti egyedek fokozott kilövésére. Emellett magába foglalja az elhullott vaddisznók tetemének szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználása előtt.
Az országos főállatorvos már 2016-ban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen a megye legveszélyeztetettebb északi-északkeleti részében, a sertéstelepek ellenőrzését. Valamennyi sertéstelepet, beleértve a kislétszámú gazdaságokat is, nyilvántartásba kellett venni, és évente legalább egyszer hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni. A sertéstartók minden sertés elhullását kötelesek bejelenteni az állatorvosoknak. A kültéri sertéstartást is korlátozták, a telepeket kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznóktól. Tavaly augusztustól a megye romániai határszakaszának 10 kilométeres sávjában is végre kell hajtani az óvintézkedéseket. A magas kockázatú területen 1567 állattartót vettek nyilvántartásba.
A 2017-2018-as időszakban 3000 állattartó telep ellenőrzését a kormányhivataloknak úgy kellett megszervezniük, hogy a veszélyeztetett megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) az összes ellenőrzés 50 százalékát sertéstelepeken hajtsák végre. Az EU-s járványhelyzet miatt a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t. Így az ez évi ellenőrzési számok meghatározásánál a sertéstartó telepek ellenőrzését a Nébih tovább fokozza.
MTI
Hozzászólások