Nézőpont: intenzívebb, de kritikusabb nemzetközi médiafigyelmet kapott tavaly Magyarország
Az egy évvel korábbinál intenzívebb, de kritikusabb nemzetközi médiafigyelmet kapott tavaly Magyarország; a növekedés magyarázata a bevándorlási válság volt, erre mutat, hogy a tudósítások kétharmada 2015 második felében látott napvilágot - hangzott el a Nézőpont Intézet 14 ország 99 orgánumának cikkeit elemző kutatásának eredményeit bemutató csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Tavalyelőtt 7462, tavaly 12 503 cikk foglalkozott a vizsgált orgánumokban Magyarországgal. A kedvező hangvételű írások aránya továbbra is 4 százalék, a semlegeseké 71-ről 66, a kedvezőtleneké 25-ről 30 százalékra változott; utóbbiak 46 százalékát a bevándorlással kapcsolatos cikkek adták.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója megjegyezte, tavaly a német sajtó véleménye volt a legrosszabb Magyarországról, ugyanakkor megemlítette: a migrációval kapcsolatban megfordult a nemzetközi közvélemény, miközben Magyarország álláspontja mindvégig konzisztens volt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte: nem a külföldi közvéleményben, hanem a nemzetközi sajtóban romlott tavaly Magyarország megítélése. Egy kérdésre válaszolva pedig arról beszélt, hogy sok szempontból lesz bonyolultabb az idei trend, hiszen az események menetét számos nemzetközi tárgyalás befolyásolja.
A kormányszóvivő szerint várható volt a migrációs válság médiahatása, a kérdés csak az volt, az milyen mélységben és intenzitással jelentkezik. Hozzátette, az utóbbi hónapokban fordulat állt be "a magyar politika megítélésében, ha úgy tetszik, Magyarország politikai megítélésében", ami az alapján folytatódhat, hogy milyen lépések születnek a következő időszakban a migrációs hullám megfékezésére, megállítására.
Kovács Zoltán eredményként említette, hogy tavaly sikerült elérni: júniustól októberig a migráció kérdésében véleményformálóként, ne reagáló szereplőként jelenjen meg a magyar kormányzat, de hozzátette, ez sem volt elég arra, hogy alapvetően tudja megváltoztatni a tendenciózus megközelítést.
A témában megjelent elfogult, hazug és tudatosan tendenciózus tudósításokról szólva megemlítette, hogy a megelőző mintegy öt évben "a polgári kormány hozzáállását, közelítését, felfogását, az alkalmazott módszereket hihetetlen mennyiségű kritika érte", aminek következtében "kellően torz" és negatív a kép a nyugati véleményformálók, újságírók körében.
A Nézőpont Intézet adatainak ismertetése során elhangzott: tavaly 7163 cikk foglalkozott a bevándorlás - egy ével korábban kimutathatatlan - témájával, ugyanakkor a külföldi média magyarországi híradásaiban tavaly háttérbe szorult a demokrácia és a jogállamiság kérdése, amellyel legnagyobb arányban és szinte kizárólag negatív éllel a német média foglalkozott.
A vizsgált anyagok közül a legtöbb, szám szerint 2255, a német médiában jelent meg, és ezek 49 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, míg az osztrák lapok és portálok - minimális csökkenéssel - 1411, a britek pedig 1410 anyaggal szerepelnek a mintában.
A vizsgált megjelenések 83 százaléka online, 17 százaléka print médiumban jelent meg, a két médiatípus között pedig az alapján mutatkozik eltérés az eredményekben, hogy előbbieknél 8, utóbbiaknál 26 százalék volt a mintán belül a véleménycikkek aránya.
A kedvező írások aránya (16 százalék) és száma (81) januárban volt a legmagasabb, amikor a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése vitte a prímet.
A konferencia keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója elmondta: a német média hagyományos hozzáállásán változtatott, hogy a menekültválság miatt ellentétbe kerültek a migránsokat megállító magyar és az érkezettek szétosztását célzó német törekvések. Szólt arról is: Németországban is "olvad" a korábban az alapvető kérdésekben fennálló konszenzus, olvad a fősodor tábora, de ezt egyelőre sem a politika, sem a média nem képezi le.
Nick Thorpe, a BBC kelet-közép-európai tudósítója annak a véleményének adott hangot, hogy "kicsit össze van mosva" az ország és a kormány megítélése. Közölte, az ő feladata a tájékoztatás, és kijelentette: "én úgy ítélem meg, hogy minden cikkem pozitív". Az újságíró jónak nevezte a magyar kormányzati kommunikációt, megemlítve ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyolc éve nem nyilatkozott a BBC-nek, pedig ha gyakrabban nyilatkozna, az szerinte segítene jobb képet kialakítani a kormányzatról.
A hat évtizede Nagy-Britanniában élő Sárközi Mátyás, a BBC egykori munkatársa, londoni tudósító szerint a migráció kérdésében a szigetországban "kezdenek megértőbbek lenni a magyar álláspont iránt, még a szocialista orgánumok is", hiszen "egy ekkora méretű sáskajárás letarol egy országot".
MTI
Tavalyelőtt 7462, tavaly 12 503 cikk foglalkozott a vizsgált orgánumokban Magyarországgal. A kedvező hangvételű írások aránya továbbra is 4 százalék, a semlegeseké 71-ről 66, a kedvezőtleneké 25-ről 30 százalékra változott; utóbbiak 46 százalékát a bevándorlással kapcsolatos cikkek adták.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója megjegyezte, tavaly a német sajtó véleménye volt a legrosszabb Magyarországról, ugyanakkor megemlítette: a migrációval kapcsolatban megfordult a nemzetközi közvélemény, miközben Magyarország álláspontja mindvégig konzisztens volt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte: nem a külföldi közvéleményben, hanem a nemzetközi sajtóban romlott tavaly Magyarország megítélése. Egy kérdésre válaszolva pedig arról beszélt, hogy sok szempontból lesz bonyolultabb az idei trend, hiszen az események menetét számos nemzetközi tárgyalás befolyásolja.
A kormányszóvivő szerint várható volt a migrációs válság médiahatása, a kérdés csak az volt, az milyen mélységben és intenzitással jelentkezik. Hozzátette, az utóbbi hónapokban fordulat állt be "a magyar politika megítélésében, ha úgy tetszik, Magyarország politikai megítélésében", ami az alapján folytatódhat, hogy milyen lépések születnek a következő időszakban a migrációs hullám megfékezésére, megállítására.
Kovács Zoltán eredményként említette, hogy tavaly sikerült elérni: júniustól októberig a migráció kérdésében véleményformálóként, ne reagáló szereplőként jelenjen meg a magyar kormányzat, de hozzátette, ez sem volt elég arra, hogy alapvetően tudja megváltoztatni a tendenciózus megközelítést.
A témában megjelent elfogult, hazug és tudatosan tendenciózus tudósításokról szólva megemlítette, hogy a megelőző mintegy öt évben "a polgári kormány hozzáállását, közelítését, felfogását, az alkalmazott módszereket hihetetlen mennyiségű kritika érte", aminek következtében "kellően torz" és negatív a kép a nyugati véleményformálók, újságírók körében.
A Nézőpont Intézet adatainak ismertetése során elhangzott: tavaly 7163 cikk foglalkozott a bevándorlás - egy ével korábban kimutathatatlan - témájával, ugyanakkor a külföldi média magyarországi híradásaiban tavaly háttérbe szorult a demokrácia és a jogállamiság kérdése, amellyel legnagyobb arányban és szinte kizárólag negatív éllel a német média foglalkozott.
A vizsgált anyagok közül a legtöbb, szám szerint 2255, a német médiában jelent meg, és ezek 49 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, míg az osztrák lapok és portálok - minimális csökkenéssel - 1411, a britek pedig 1410 anyaggal szerepelnek a mintában.
A vizsgált megjelenések 83 százaléka online, 17 százaléka print médiumban jelent meg, a két médiatípus között pedig az alapján mutatkozik eltérés az eredményekben, hogy előbbieknél 8, utóbbiaknál 26 százalék volt a mintán belül a véleménycikkek aránya.
A kedvező írások aránya (16 százalék) és száma (81) januárban volt a legmagasabb, amikor a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése vitte a prímet.
A konferencia keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója elmondta: a német média hagyományos hozzáállásán változtatott, hogy a menekültválság miatt ellentétbe kerültek a migránsokat megállító magyar és az érkezettek szétosztását célzó német törekvések. Szólt arról is: Németországban is "olvad" a korábban az alapvető kérdésekben fennálló konszenzus, olvad a fősodor tábora, de ezt egyelőre sem a politika, sem a média nem képezi le.
Nick Thorpe, a BBC kelet-közép-európai tudósítója annak a véleményének adott hangot, hogy "kicsit össze van mosva" az ország és a kormány megítélése. Közölte, az ő feladata a tájékoztatás, és kijelentette: "én úgy ítélem meg, hogy minden cikkem pozitív". Az újságíró jónak nevezte a magyar kormányzati kommunikációt, megemlítve ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyolc éve nem nyilatkozott a BBC-nek, pedig ha gyakrabban nyilatkozna, az szerinte segítene jobb képet kialakítani a kormányzatról.
A hat évtizede Nagy-Britanniában élő Sárközi Mátyás, a BBC egykori munkatársa, londoni tudósító szerint a migráció kérdésében a szigetországban "kezdenek megértőbbek lenni a magyar álláspont iránt, még a szocialista orgánumok is", hiszen "egy ekkora méretű sáskajárás letarol egy országot".
MTI
Hozzászólások