NGM-államtitkár: jó helyen áll Magyarország a technológiai versenyfutásban
A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a T-Systems Symposium címmel rendezett konferenciáján úgy fogalmazott: a digitalizáció által teremtett lehetőségek kihasználásához fejlődőképes gazdaságra, megvalósítható, kimunkált tervekre van szükség.
Magyarország megfelelő alapokkal rendelkezik, a gazdaság a felzárkózás útján van, amit valamennyi makrogazdasági eredmény is alátámaszt. Cseresnyés Péter ezek közé sorolta, hogy a gazdaság növekedési üteme az elmúlt három évben 3 százalék felett volt, valamint minden korábbinál többen dolgoznak Magyarországon, 2010 óta 695 ezerrel növekedett a munkába állók száma, a munkanélküliség pedig 4,7 százalékkal mérséklődött. Mindeközben az államháztartás idén rendre pozitív rekordokat dönt, ami együtt jár az államadósság folyamatos csökkenésével. A kiegyensúlyozott növekedési szerkezet és a mintegy 20 százalékos beruházási ráta jó alapot ad a jövő tervezésének - vélekedett az államtitkár. Elmondása szerint az infokommunikációs szektor fejlődését a kormány kiemelten fontosnak tartja, hiszen tavaly 400 ezer embernek biztosított munkát, ezen belül 162 ezer informatikust foglalkoztatott Magyarországon.
A szektor közvetlen hozzájárulása a bruttó hazai termékhez arányát tekintve a harmadik legmagasabb volt az unióban, részesedése a nemzetgazdaság teljes kiviteléből 8,3 százalék volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg is olyan iparági stratégián dolgozik, amelynek eredményeként tovább emelkedik a terület súlya. A tervezett intézkedések eredményeként 3 év alatt az IKT-szektorban (infokommunikációs és távközlési szektor) foglalkoztatottak száma 20 ezerrel emelkedhet, az ágazat bruttó kibocsátása, illetve bruttó hozzáadott értéktermelése 5 százalékkal nőhet. A sokszorozódó hatásokat figyelembe véve 50-60 ezer új munkahely jöhet létre, és 200 milliárd forintos GDP-növekedést eredményezhet a 2016-2020 közötti időszakban.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaságnak jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen vegyen részt a negyedik ipari forradalomban, elsősorban azért, mert magas az ipari termelés aránya, és az ország támaszkodhat a kutatás-fejlesztési hátterére és a világvezető vállalatok húzóágazataira is - tette hozzá. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos előadásában azt hangsúlyozta, hogy összefogással minden magyar állampolgár a digitális átalakulás nyertese lehet, ahogyan a Digitális Jólét Program utóbbi másfél évben elért eredményei is a vállalati és az állami szféra együttműködése által valósulhattak meg. Kiemelte: a magyar kormány felismerte a digitális átalakulás jelentőségét. Hozzátette, a változástól nem megvédeni kell a magyar társadalmat, hanem felkészíteni az átalakulással együtt járó hatásokra. Természetesen ehhez a politikai, vállalati, polgári érdekviszonyok összehangolására van szükség, ezen szempontok mindegyikére tekintettel van a program - tette hozzá.
A miniszterelnöki biztos a program egyik meghatározó elemeként említette a magyar munkavállalók képzését. Mint mondta, a program nemcsak arra törekszik, hogy belátható időn belül pótolja a 22-30 ezres informatikus hiányt, hanem arra is, hogy több mint 4,5 millió, az átlagnál nagyobb digitális kompetenciákkal bíró munkavállaló dolgozzon a magyar gazdaságban. A program kiindulópontja emellett, hogy a digitális átalakulás következtében megszűnő munkahelyek helyére több új munkahelyet teremtsen - jegyezte meg. Elmondta: a program elvei már gyakorlati döntésekben is megmutatkoznak, a könnyebb internet-hozzáférhetőség érdekében jövő januártól 27 százalékról 18 százalékra csökken az internethasználat forgalmi adója, 2018 januártól pedig 5 százalék lesz az internetezés áfája. A Digitális Oktatási Stratégia keretében pedig 2021-re Magyarországon digitálisan érettségizhetnek a diákok.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója előadásában a megfelelően képzett szakemberek hiányára hívta fel a figyelmet és a digitális képességek fejlesztését sürgette. Magyarországon 22 ezer, európai szinten pedig 756 ezer IT szakemberre lenne még szükség - mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy várakozásaik szerint ez a hiány először súlyosbodik majd és a nem megfelelő digitális képességek miatt nő a munkanélküliek száma is, ami szociális feszültséget teremt Magyarországon és a kontinensen egyaránt. Christopher Mattheisen a Digitális Jólét Programot sok tekintetben Magyarországot kedvező irányba terelő lépésként értékelte, ami szerinte a megfelelő területekre fókuszál, így például az oktatásra és az infrastruktúra fejlesztésére.
A T-Systems Magyarország immáron ötödik alkalommal rendezte meg a hazai infokommunikációs szektor egyik legnagyobb konferenciáját, a Symposiumot. Az eseménynek otthont adó Budapest Kongresszusi Központba ezúttal is csaknem 2000 meghívott vendég látogatott el, akik a plenáris előadásokon, nyolc tematikus szekcióban, valamint az innovatív kiállításon betekintést kaphattak az iparág legfontosabb trendjeibe, eredményeibe.
MTI
Magyarország megfelelő alapokkal rendelkezik, a gazdaság a felzárkózás útján van, amit valamennyi makrogazdasági eredmény is alátámaszt. Cseresnyés Péter ezek közé sorolta, hogy a gazdaság növekedési üteme az elmúlt három évben 3 százalék felett volt, valamint minden korábbinál többen dolgoznak Magyarországon, 2010 óta 695 ezerrel növekedett a munkába állók száma, a munkanélküliség pedig 4,7 százalékkal mérséklődött. Mindeközben az államháztartás idén rendre pozitív rekordokat dönt, ami együtt jár az államadósság folyamatos csökkenésével. A kiegyensúlyozott növekedési szerkezet és a mintegy 20 százalékos beruházási ráta jó alapot ad a jövő tervezésének - vélekedett az államtitkár. Elmondása szerint az infokommunikációs szektor fejlődését a kormány kiemelten fontosnak tartja, hiszen tavaly 400 ezer embernek biztosított munkát, ezen belül 162 ezer informatikust foglalkoztatott Magyarországon.
A szektor közvetlen hozzájárulása a bruttó hazai termékhez arányát tekintve a harmadik legmagasabb volt az unióban, részesedése a nemzetgazdaság teljes kiviteléből 8,3 százalék volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg is olyan iparági stratégián dolgozik, amelynek eredményeként tovább emelkedik a terület súlya. A tervezett intézkedések eredményeként 3 év alatt az IKT-szektorban (infokommunikációs és távközlési szektor) foglalkoztatottak száma 20 ezerrel emelkedhet, az ágazat bruttó kibocsátása, illetve bruttó hozzáadott értéktermelése 5 százalékkal nőhet. A sokszorozódó hatásokat figyelembe véve 50-60 ezer új munkahely jöhet létre, és 200 milliárd forintos GDP-növekedést eredményezhet a 2016-2020 közötti időszakban.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaságnak jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen vegyen részt a negyedik ipari forradalomban, elsősorban azért, mert magas az ipari termelés aránya, és az ország támaszkodhat a kutatás-fejlesztési hátterére és a világvezető vállalatok húzóágazataira is - tette hozzá. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos előadásában azt hangsúlyozta, hogy összefogással minden magyar állampolgár a digitális átalakulás nyertese lehet, ahogyan a Digitális Jólét Program utóbbi másfél évben elért eredményei is a vállalati és az állami szféra együttműködése által valósulhattak meg. Kiemelte: a magyar kormány felismerte a digitális átalakulás jelentőségét. Hozzátette, a változástól nem megvédeni kell a magyar társadalmat, hanem felkészíteni az átalakulással együtt járó hatásokra. Természetesen ehhez a politikai, vállalati, polgári érdekviszonyok összehangolására van szükség, ezen szempontok mindegyikére tekintettel van a program - tette hozzá.
A miniszterelnöki biztos a program egyik meghatározó elemeként említette a magyar munkavállalók képzését. Mint mondta, a program nemcsak arra törekszik, hogy belátható időn belül pótolja a 22-30 ezres informatikus hiányt, hanem arra is, hogy több mint 4,5 millió, az átlagnál nagyobb digitális kompetenciákkal bíró munkavállaló dolgozzon a magyar gazdaságban. A program kiindulópontja emellett, hogy a digitális átalakulás következtében megszűnő munkahelyek helyére több új munkahelyet teremtsen - jegyezte meg. Elmondta: a program elvei már gyakorlati döntésekben is megmutatkoznak, a könnyebb internet-hozzáférhetőség érdekében jövő januártól 27 százalékról 18 százalékra csökken az internethasználat forgalmi adója, 2018 januártól pedig 5 százalék lesz az internetezés áfája. A Digitális Oktatási Stratégia keretében pedig 2021-re Magyarországon digitálisan érettségizhetnek a diákok.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója előadásában a megfelelően képzett szakemberek hiányára hívta fel a figyelmet és a digitális képességek fejlesztését sürgette. Magyarországon 22 ezer, európai szinten pedig 756 ezer IT szakemberre lenne még szükség - mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy várakozásaik szerint ez a hiány először súlyosbodik majd és a nem megfelelő digitális képességek miatt nő a munkanélküliek száma is, ami szociális feszültséget teremt Magyarországon és a kontinensen egyaránt. Christopher Mattheisen a Digitális Jólét Programot sok tekintetben Magyarországot kedvező irányba terelő lépésként értékelte, ami szerinte a megfelelő területekre fókuszál, így például az oktatásra és az infrastruktúra fejlesztésére.
A T-Systems Magyarország immáron ötödik alkalommal rendezte meg a hazai infokommunikációs szektor egyik legnagyobb konferenciáját, a Symposiumot. Az eseménynek otthont adó Budapest Kongresszusi Központba ezúttal is csaknem 2000 meghívott vendég látogatott el, akik a plenáris előadásokon, nyolc tematikus szekcióban, valamint az innovatív kiállításon betekintést kaphattak az iparág legfontosabb trendjeibe, eredményeibe.
MTI
Hozzászólások