NMHH: változik a kék számok, az e-aláírás és a széles sávú szolgáltatások szabályozása
Július elsejével változik a kék számok, az e-aláírás és a széles sávú szolgáltatások szabályozása - tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerdán az MTI-vel.
Péntektől az eddigi kék számok a jövő év végéig még ingyenesen hívható zöld számként használhatók. Új kék számot január közepétől már nem lehetett igényelni, a díjváltozás után pedig a meglévőekre kiadott engedélyeket a hatóság 2017.
Az NMHH a kék számok hívásdíjával kapcsolatos sokasodó fogyasztói panaszok miatt rendelte el a kékszám-szolgáltatás megszüntetését.
A kék számokat 1997-ben azért vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák.
A helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette, ám a mobiltelefonálás elterjedésével a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kék számok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak, és gyakran ezeknek a számoknak a hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás.
Ezzel viszont a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjazást vesztette el, így az NMHH a megszüntetés mellett döntött.
A közlemény szerint másfél évtized után teljesen új alapokra kerül az elektronikus aláírások és az azokra épülő e-szolgáltatások piacának szabályozása: uniós rendelet és új hazai törvény is hatályba lép július elsejétől.
Az uniós rendelet bevezeti az úgynevezett bizalmi szolgáltatások fogalmát. Ezek közé tartoznak az eddigi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl az elektronikus kézbesítési szolgáltatások, a weboldal-tanúsítványokkal kapcsolatos szolgáltatások az és az elektronikus bélyegző is.
Az uniós szabályozás a bizalmi szolgáltatások újragondolásával megteremti a szolgáltatások egységes piacát, az egységes jogalkalmazást és felügyeleti szabályokat is - olvasható.
Közölték, a bizalmi szolgáltatásokról az uniónak megküldendő tagállami, úgynevezett bizalmi listát az NMHH vezeti majd, és a szolgáltatások felügyeletét is a hatóság látja el.
Az új szabályozással erősödhet a szolgáltatások biztonsága, jobban érvényesülhetnek a felhasználók jogai.
A közlemény szerint péntektől változó szabályozás értelmében az NMHH ismét rendszeresen közreadhatja hírközlési piaci gyorsjelentéseit a mobilhang- és a mobilinternet-piacról, a vezetékeshang- és vezetékesinternet-piacról, valamint a műsorterjesztési piacról.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvényben ugyanis július 1-jétől az eddigi önkéntes és esetleges adatszolgáltatás helyett jogszabályi alapon, a szolgáltatókat védő törvényi garanciák alapján biztosítottá válik, hogy a hatóság a törvényben szereplő, úgynevezett nem hatósági hatáskörébe tartozó feladatainak ellátásához is hírközléspiaci adatokat kérjen be a szolgáltatóktól - olvasható.
A korábban havi közzététel helyett negyed- vagy féléves megjelenéseket tervez a hatóság, ugyanakkor az eddigi rövid elemzés helyett bővebb piaci helyzetkép olvasható majd.
Az előbbi törvény egy másik módosítása a széles sávú szolgáltatások telepítését könnyíti meg közműves infrastruktúrára: július 1-jétől valamennyi közműszolgáltató köteles átengedni a széles sávú hálózat létesítésére alkalmas passzív infrastruktúráját széles sávú hálózatok létrehozására.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy felgyorsuljanak, olcsóbbá váljanak a széles sávú hálózatok telepítései, és olyan területeken is megjelenjen ilyen szolgáltatás, ahol eddig az nem térült meg vagy kivitelezhetetlen volt. A lehetőség valós kiaknázása azonban a hírközlési és közműszolgáltatók aktivitásán, alkalmazási hajlandóságán is múlik - írták.
MTI
Péntektől az eddigi kék számok a jövő év végéig még ingyenesen hívható zöld számként használhatók. Új kék számot január közepétől már nem lehetett igényelni, a díjváltozás után pedig a meglévőekre kiadott engedélyeket a hatóság 2017.
december 31-ével végleg visszavonja - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az NMHH a kék számok hívásdíjával kapcsolatos sokasodó fogyasztói panaszok miatt rendelte el a kékszám-szolgáltatás megszüntetését.
A kék számokat 1997-ben azért vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák.
A helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette, ám a mobiltelefonálás elterjedésével a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kék számok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak, és gyakran ezeknek a számoknak a hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás.
Ezzel viszont a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjazást vesztette el, így az NMHH a megszüntetés mellett döntött.
A közlemény szerint másfél évtized után teljesen új alapokra kerül az elektronikus aláírások és az azokra épülő e-szolgáltatások piacának szabályozása: uniós rendelet és új hazai törvény is hatályba lép július elsejétől.
Az uniós rendelet bevezeti az úgynevezett bizalmi szolgáltatások fogalmát. Ezek közé tartoznak az eddigi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokon túl az elektronikus kézbesítési szolgáltatások, a weboldal-tanúsítványokkal kapcsolatos szolgáltatások az és az elektronikus bélyegző is.
Az uniós szabályozás a bizalmi szolgáltatások újragondolásával megteremti a szolgáltatások egységes piacát, az egységes jogalkalmazást és felügyeleti szabályokat is - olvasható.
Közölték, a bizalmi szolgáltatásokról az uniónak megküldendő tagállami, úgynevezett bizalmi listát az NMHH vezeti majd, és a szolgáltatások felügyeletét is a hatóság látja el.
Az új szabályozással erősödhet a szolgáltatások biztonsága, jobban érvényesülhetnek a felhasználók jogai.
A közlemény szerint péntektől változó szabályozás értelmében az NMHH ismét rendszeresen közreadhatja hírközlési piaci gyorsjelentéseit a mobilhang- és a mobilinternet-piacról, a vezetékeshang- és vezetékesinternet-piacról, valamint a műsorterjesztési piacról.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvényben ugyanis július 1-jétől az eddigi önkéntes és esetleges adatszolgáltatás helyett jogszabályi alapon, a szolgáltatókat védő törvényi garanciák alapján biztosítottá válik, hogy a hatóság a törvényben szereplő, úgynevezett nem hatósági hatáskörébe tartozó feladatainak ellátásához is hírközléspiaci adatokat kérjen be a szolgáltatóktól - olvasható.
A korábban havi közzététel helyett negyed- vagy féléves megjelenéseket tervez a hatóság, ugyanakkor az eddigi rövid elemzés helyett bővebb piaci helyzetkép olvasható majd.
Az előbbi törvény egy másik módosítása a széles sávú szolgáltatások telepítését könnyíti meg közműves infrastruktúrára: július 1-jétől valamennyi közműszolgáltató köteles átengedni a széles sávú hálózat létesítésére alkalmas passzív infrastruktúráját széles sávú hálózatok létrehozására.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy felgyorsuljanak, olcsóbbá váljanak a széles sávú hálózatok telepítései, és olyan területeken is megjelenjen ilyen szolgáltatás, ahol eddig az nem térült meg vagy kivitelezhetetlen volt. A lehetőség valós kiaknázása azonban a hírközlési és közműszolgáltatók aktivitásán, alkalmazási hajlandóságán is múlik - írták.
MTI
Hozzászólások