Novák: a népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket
Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk. Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az "üres bölcsők" kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé - mondta az államtitkár.
Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat - tette hozzá Novák Katalin. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.
A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy "a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően". Erdő Péter felidézte: a 2010-es évek elején az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa demográfia és család témában egész Európára kiterjedő kutatást végzett. Vizsgálták, hogy a társadalom mennyire érdeklődik a demográfiai kérdések iránt, illetve menyire ismeri a probléma részleteit, következményeit.
Úgy találták, hogy különösen az elöregedés gazdasági és szociális következményei nem tudatosultak a skót, a görög és a spanyol társadalomban. Az akkori Magyarországon, hasonlóan Franciaországhoz, Svájchoz vagy Belorussziához, "a probléma konkrét összefüggései jelen voltak ugyan a társadalmi tudatban, de nem túlzott intenzitással" - fogalmazott.
Megjegyezte: feltételezése szerint ez a helyzet az utóbbi években némileg módosult. A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.
A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt. Ehhez képest, úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége - mondta Erdő Péter. A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel.
A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.
Elmondta: többnyire fontosnak tartják a családokat támogató politikai és társadalmi akciókat, és ezek a közvélemény szerint is az állam és a társadalom figyelmét és jóindulatát jelzik. Egyes országokban a megkérdezettek hiányolták ezeket az intézményeket, illetve kifogásolták, hogy nem az egész családot, hanem csupán egyes tagjait támogatják. Mindenesetre több helyről érkezett olyan válasz, amely helyesli vagy kívánja, hogy működjön kifejezetten a családpolitikával foglalkozó intézmény - mondta.
A bíboros kiemelte: a felmérések alapján látszik az is, hogy a demográfiai kérdések és a család összefüggése, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok sok helyen úgy jelentkeznek, ahogyan az a katolikus egyház társadalmi tanításában is megfogalmazódik. Ez olyan országokban is megfigyelhető, amelyekben a katolikus világnézet kulturális hagyományként kis szerepet játszik vagy egyáltalán nincs jelen. "Ez arra utalhat, hogy az emberi lét objektív adottságaiban jelen vannak azok a főbb követelmények, amelyek nemcsak az emberi faj fennmaradása szempontjából fontosak, hanem egyben az emberiségnek mint tudatos és szabad személyekből álló közösségnek a jövőjét is biztosíthatják. Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban bizonyul döntőnek a család szerepe" - zárta beszédét Erdő Péter.
A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.
A kétnapos nemzetközi konferencián politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások