Novák: a nők és a családok helyzete elválaszthatatlan egymástól
A kormány szerint a nők helyzetének javítása elválaszthatatlan a családok és a gyerekvállalás támogatásától - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) nőnapi konferenciáján, az Országházban.
Novák Katalin azt mondta, meggyőződésüket a számok is alátámasztják, hiszen ma Magyarországon a 40 év feletti nők 91 százaléka anya. Az államtitkár hangoztatta, hogy a nőknek ma már vannak lehetőségeik, hiszen tanulhatnak, alakíthatják a közéletet, munkát vállalhatnak, karriert építhetnek, ugyanakkor vannak privilégiumaik is, hiszen kizárólag nekik adatott meg, hogy gyereket hordjanak ki, szüljenek és szoptassanak. A lehetőségekkel pedig úgy kell élni, hogy közben ne mondjunk le a privilégiumokról - jelentette ki Novák Katalin.
A mozgalommal szeretnének közösen tenni a magyarság erősödéséért, felelősséget viselni a következő generációkért, valamint kifejezni, hogy fontos számukra az élet, a család tisztelete, bíznak a hit és a szeretet erejében, a család értékteremtő és nemzetépítő erejében, a nemzeti összetartozásban - mondta el az államtitkár.
Hollik István kormányszóvivő úgy fogalmazott: a nők szerető társként támaszt jelentenek, otthont teremtenek, nevelik gyermekeinket, munkájukkal értéket teremtenek. Mivel a munka világába való belépés eltörölte a nőket és a férfiakat elválasztó teljesítményhatárokat, már rég nem igényel bizonyítást a nők rátermettsége a munka világában - emelte ki.
A kormányszóvivő szerint egy közösség csak akkor lehet egészséges lelkű, boldog és sikeres, ha a nők számára biztosítja mindazt, amely szükséges "az Istentől kapott hivatásuk, személyes női szerepük be- vagy kiteljesítéséhez", azaz a szabadságot céljaik megvalósításához és biztonságos környezetet az anyai szerep megéléséhez.
Hozzátette: a kormányzat felelőssége is, hogy mindebben segítse a nőket. Ha gyermeket vállalnak, akkor abban, ha dolgozni szeretnének, akkor abban, ha pedig ezt a kettőt szeretnék összeegyeztetni, akkor abban. Hollik István kifejtette: a férfi és a nő szövetségét, annak megbonthatatlanságát hangsúlyozni 30-40 évvel ezelőtt még értelmetlen és indokolatlan volt, ma azonban már nem az. Mint mondta, vannak olyan "társadalommérnökösködő emberi jogi fundamentalisták", akik szembe akarják állítani a nőt a férfival, és az anyaságot egy meghaladott és lealacsonyító női szerepnek tartják. El akarják hitetni, hogy a női princípium csak a férfival szemben teljesíthető ki, "ez a liberális progresszív gondolkodás egyik főbűne" - jelentette ki.
Király Nóra, a Ficsak alapítója úgy fogalmazott, olyan korban élünk, amikor kőbe vésett törvényeket kísérelnek meg felülírni, és el szeretnék bizonytalanítani az embereket olyan alapvetésekben, hogy fiúk vagyunk vagy lányok, nevezhetjük-e még magunkat apának vagy anyának. Ebben a kusza korban a legnagyobb feladat megőrizni mindazt, amit szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk, belekapaszkodni a gyökerekbe, amelyek megtartanak bennünket a Kárpát-medencében magyarként, nőként, férfiként, anyaként és apaként - emelte ki a Ficsak alapítója. Hozzátette, ez az értékőrzés nem heroikus tetteket követel, hanem a mindennapok átgondolt megélését, családi, nemzeti hagyományaink és ünnepeink ápolását, a magyar nyelv megőrzését, valamint a gyerekeink és önmagunk művelését.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: ha azt akarjuk, hogy egy nemzet fejlődjön, erősödjön, elsősorban a nőket kell megszólítani. Hozzáette: a nők azok, akik a család összetartozását garantálják. A konferencián előadást tart még Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Csép Andrea Éva, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke, valamint kerekasztal-beszélgetést tartanak Női hozzáadott érték? címmel.
(Forrás: MTI)
Novák Katalin azt mondta, meggyőződésüket a számok is alátámasztják, hiszen ma Magyarországon a 40 év feletti nők 91 százaléka anya. Az államtitkár hangoztatta, hogy a nőknek ma már vannak lehetőségeik, hiszen tanulhatnak, alakíthatják a közéletet, munkát vállalhatnak, karriert építhetnek, ugyanakkor vannak privilégiumaik is, hiszen kizárólag nekik adatott meg, hogy gyereket hordjanak ki, szüljenek és szoptassanak. A lehetőségekkel pedig úgy kell élni, hogy közben ne mondjunk le a privilégiumokról - jelentette ki Novák Katalin.
Az államtitkár a családtámogatási rendszer elemei közül kiemelte, hogy ismét otthon lehet három évig maradni a gyerekekkel, bevezették a Nők 40 programot, a gyed extrát, jövő évtől bevezetik a nagyszülői gyedet, és folyamatosan bővítik a bölcsődei ellátást annak érdekében, hogy 2022-re minden gyereknek legyen helye a bölcsődében, akinek a szülei ezt igénylik.
Novák Katalin kitért arra is, hogy egy éve alapították meg a Nők Magyarországért Klubot, most pedig úgy döntöttek, a klub kibővítéseként elindítják a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalmat, amelynek elsődleges célja, hogy az egyenjogúságért folytatott küzdelem ne forduljon át az egyformaságért folyó harccá.
Hollik István kormányszóvivő úgy fogalmazott: a nők szerető társként támaszt jelentenek, otthont teremtenek, nevelik gyermekeinket, munkájukkal értéket teremtenek. Mivel a munka világába való belépés eltörölte a nőket és a férfiakat elválasztó teljesítményhatárokat, már rég nem igényel bizonyítást a nők rátermettsége a munka világában - emelte ki.
A kormányszóvivő szerint egy közösség csak akkor lehet egészséges lelkű, boldog és sikeres, ha a nők számára biztosítja mindazt, amely szükséges "az Istentől kapott hivatásuk, személyes női szerepük be- vagy kiteljesítéséhez", azaz a szabadságot céljaik megvalósításához és biztonságos környezetet az anyai szerep megéléséhez.
Hozzátette: a kormányzat felelőssége is, hogy mindebben segítse a nőket. Ha gyermeket vállalnak, akkor abban, ha dolgozni szeretnének, akkor abban, ha pedig ezt a kettőt szeretnék összeegyeztetni, akkor abban. Hollik István kifejtette: a férfi és a nő szövetségét, annak megbonthatatlanságát hangsúlyozni 30-40 évvel ezelőtt még értelmetlen és indokolatlan volt, ma azonban már nem az. Mint mondta, vannak olyan "társadalommérnökösködő emberi jogi fundamentalisták", akik szembe akarják állítani a nőt a férfival, és az anyaságot egy meghaladott és lealacsonyító női szerepnek tartják. El akarják hitetni, hogy a női princípium csak a férfival szemben teljesíthető ki, "ez a liberális progresszív gondolkodás egyik főbűne" - jelentette ki.
Király Nóra, a Ficsak alapítója úgy fogalmazott, olyan korban élünk, amikor kőbe vésett törvényeket kísérelnek meg felülírni, és el szeretnék bizonytalanítani az embereket olyan alapvetésekben, hogy fiúk vagyunk vagy lányok, nevezhetjük-e még magunkat apának vagy anyának. Ebben a kusza korban a legnagyobb feladat megőrizni mindazt, amit szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk, belekapaszkodni a gyökerekbe, amelyek megtartanak bennünket a Kárpát-medencében magyarként, nőként, férfiként, anyaként és apaként - emelte ki a Ficsak alapítója. Hozzátette, ez az értékőrzés nem heroikus tetteket követel, hanem a mindennapok átgondolt megélését, családi, nemzeti hagyományaink és ünnepeink ápolását, a magyar nyelv megőrzését, valamint a gyerekeink és önmagunk művelését.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: ha azt akarjuk, hogy egy nemzet fejlődjön, erősödjön, elsősorban a nőket kell megszólítani. Hozzáette: a nők azok, akik a család összetartozását garantálják. A konferencián előadást tart még Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Csép Andrea Éva, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke, valamint kerekasztal-beszélgetést tartanak Női hozzáadott érték? címmel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások