Nyílzápor – Hagyományőrző íjásztalálkozót rendeznek Ópusztaszeren
A Kárpát-medence minden szegletéből több ezer vendég érkezik a hétvégén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a hagyományőrző íjásztalálkozóra, a Nyílzáporra, hogy megemlékezzen a dicsőséges pozsonyi csatáról és méltó módon tisztelegjen honalapító Árpád vezér előtt – közölte Kodácz Csengele, az intézmény sajtóreferense az MTI-vel.
Pénteken a látogatók részesei lehetnek a 10. századi hadi táborok építésének.
Mintegy száz harcos és a kíséretükben lévő asszonyok-gyerekek szemléltetik az Árpád-kori magyar, szláv és nyugati vitézek világát.
Középkori játékok és ügyességi feladatok, szablyavívás-oktatás várja a látogatókat, délután pedig láthatják a csatajelenet főpróbáját.
Szombaton és vasárnap ki-ki hétpróbás íjászvetélkedésen is bizonyságot adhat arról, hogyan bánik a honfoglaló magyarok legendás fegyverével.
Az élő történelemórán a vendégek megismerhetik a korabeli eszközöket és viseleteket, a táborokban bajvívás-bemutatót tartanak, és a bátrabbak azt is megtanulhatják, hogyan kell elhajítani a régi magyar dobólándzsát, a kelevézt.
A rendezvény leglátványosabb elemének a szombat délutáni nyílzápor ígérkezik, melyen a zárt hadrendben felsorakozó hagyományőrzők egyszerre ezernyi nyílvesszővel árasztják el a nyugati seregeket megszemélyesítő harcosokat a park melletti csatatéren.
Ezerszázhét éve, 907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legendárium szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján.
A végső összecsapásra pedig a mai Pozsony közelében került sor. A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott.
MTI
Pénteken a látogatók részesei lehetnek a 10. századi hadi táborok építésének.
A Kárpát-medencéből, valamint Itáliából és Csehországból érkező csoportok korhű sátrakból, jurtákból, hordókból, szekerekből, ládákból, ácsolt padokból, zászlókból, fegyverállványokból hadi tábort alakítanak ki.
Mintegy száz harcos és a kíséretükben lévő asszonyok-gyerekek szemléltetik az Árpád-kori magyar, szláv és nyugati vitézek világát.
Középkori játékok és ügyességi feladatok, szablyavívás-oktatás várja a látogatókat, délután pedig láthatják a csatajelenet főpróbáját.
Szombaton és vasárnap ki-ki hétpróbás íjászvetélkedésen is bizonyságot adhat arról, hogyan bánik a honfoglaló magyarok legendás fegyverével.
Az élő történelemórán a vendégek megismerhetik a korabeli eszközöket és viseleteket, a táborokban bajvívás-bemutatót tartanak, és a bátrabbak azt is megtanulhatják, hogyan kell elhajítani a régi magyar dobólándzsát, a kelevézt.
A rendezvény leglátványosabb elemének a szombat délutáni nyílzápor ígérkezik, melyen a zárt hadrendben felsorakozó hagyományőrzők egyszerre ezernyi nyílvesszővel árasztják el a nyugati seregeket megszemélyesítő harcosokat a park melletti csatatéren.
Ezerszázhét éve, 907-ben Gyermek Lajos keleti frank király parancsára hatalmas bajor, sváb haderő vonult fel a magyarok ellen. A legendárium szerint százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján.
A végső összecsapásra pedig a mai Pozsony közelében került sor. A csata pontos menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött, a legenda szerint azonban súlyos árat fizettek érte, Árpád fejedelem halálos sebet kapott.
MTI
Hozzászólások