OGY - A büntetőjogi felelősség megállapítása után működhetne az adóhatóságot vizsgáló bizottság
A büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhetné meg működését az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgálná. Az erről szóló bizottsági módosító indítvány benyújtásáról hétfőn döntött az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.
A vizsgálóbizottság létrehozását Schiffer András (LMP) és Ángyán József (független) kezdeményezte, ahhoz összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag meghozott döntésével tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta. Döntött arról is, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtanak be, miszerint az országgyűlési törvényre tekintettel az Országgyűlés megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, így a bizottság működése megkezdésének előfeltétele, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon. A bizottság ennek megfelelően akkor kezdi meg a működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.
Az országgyűlési törvény szerint a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgya nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét - tette hozzá.
Arra kíváncsiak, hogy 2002-től korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat. Továbbá arra is, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt - közölte.
Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja ki az ilyen volumenű családosakat.
A képviselő nem támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, mert szerinte az a vizsgálóbizottság "kiherélését" jelenti, és azt is, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület és a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet. Többször is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs büntetőeljárás, ha olyan kérdésbe ütközne a vizsgálóbizottság tevékenysége, amelyben büntetőeljárás folyik, akkor meg kell állítani a vizsgálatot.
Gulyás Gergely (Fidesz) az országgyűlési törvény vonatkozó rendelkezésére utalva úgy értékelte, az ellenzékiek arra tesznek kísérletet, hogy a törvénybe az MSZP javaslatára bekerült rendelkezést megszegjék. Az ügy azért került elő, mert Horváth András azzal vádolta meg az adóhivatalt, hogy szemet hunyt áfacsalások miatt, emiatt büntetőeljárás van folyamatban. Fontosnak tartják a politikai tanulságok levonását - folytatta -, ezért javasolják a módosító indítvány benyújtását: legyen vizsgálóbizottság, de csak ha a büntetőeljárás lezárul.
Szerinte az ellenzéki képviselők azt a téves látszatot keltik, mintha a Horváth András által megfogalmazott vádak kivizsgálásra a bizottság alkalmas lenne.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a kormánypárti képviselők újabb és újabb indokokat keresnek, miért ne kelljen kivizsgálni egy ilyen ügyet. Hozzátette: a büntetőügy semmilyen szempontból nem akadályozza azt, hogy egy rendszerszintűen rossz, korrupt működésre az Országgyűlés megkeresse a választ, hogy azt meg lehessen szüntetni.
A bizottsági módosító indítványt szégyennek nevezte, mivel szerinte a büntetőeljárás hosszú évekig is eltarthat, így testület sem nem állhat fel hosszú évekig.
Staudt Gábor (Jobbik) trükkösnek nevezte a módosító javaslatot, mert az ad is valamit, de úgy, hogy mégsem ad semmit, sőt az idők végezetéig el lehet húzni a bizottság felállítását. Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani? - kérdezte.
MTI
A vizsgálóbizottság létrehozását Schiffer András (LMP) és Ángyán József (független) kezdeményezte, ahhoz összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag meghozott döntésével tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta.
Az országgyűlési törvény szerint a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgya nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét - tette hozzá.
Arra kíváncsiak, hogy 2002-től korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat. Továbbá arra is, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt - közölte.
Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja ki az ilyen volumenű családosakat.
A képviselő nem támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, mert szerinte az a vizsgálóbizottság "kiherélését" jelenti, és azt is, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület és a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet. Többször is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs büntetőeljárás, ha olyan kérdésbe ütközne a vizsgálóbizottság tevékenysége, amelyben büntetőeljárás folyik, akkor meg kell állítani a vizsgálatot.
Gulyás Gergely (Fidesz) az országgyűlési törvény vonatkozó rendelkezésére utalva úgy értékelte, az ellenzékiek arra tesznek kísérletet, hogy a törvénybe az MSZP javaslatára bekerült rendelkezést megszegjék. Az ügy azért került elő, mert Horváth András azzal vádolta meg az adóhivatalt, hogy szemet hunyt áfacsalások miatt, emiatt büntetőeljárás van folyamatban. Fontosnak tartják a politikai tanulságok levonását - folytatta -, ezért javasolják a módosító indítvány benyújtását: legyen vizsgálóbizottság, de csak ha a büntetőeljárás lezárul.
Szerinte az ellenzéki képviselők azt a téves látszatot keltik, mintha a Horváth András által megfogalmazott vádak kivizsgálásra a bizottság alkalmas lenne.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a kormánypárti képviselők újabb és újabb indokokat keresnek, miért ne kelljen kivizsgálni egy ilyen ügyet. Hozzátette: a büntetőügy semmilyen szempontból nem akadályozza azt, hogy egy rendszerszintűen rossz, korrupt működésre az Országgyűlés megkeresse a választ, hogy azt meg lehessen szüntetni.
A bizottsági módosító indítványt szégyennek nevezte, mivel szerinte a büntetőeljárás hosszú évekig is eltarthat, így testület sem nem állhat fel hosszú évekig.
Staudt Gábor (Jobbik) trükkösnek nevezte a módosító javaslatot, mert az ad is valamit, de úgy, hogy mégsem ad semmit, sőt az idők végezetéig el lehet húzni a bizottság felállítását. Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani? - kérdezte.
MTI
Hozzászólások